ZETApress

Nehéz időszak után egy-másfél év múlva jöhet a növekedés. A JVSZ számára kiemelten fontos, hogy naprakész gazdasági előjelzésekkel, szakértők bevonásával, tudásmegosztással támogassa a vállalatvezetőket – tudatták sajtósaik.

Ezt erősítve a Szövetség idén már 11. alkalommal rendezte meg tegnap a gazdasági trendeket elemző Makro Konferenciáját, Varga Mihály pénzügyminiszter, a JVSZ társelnökének fővédnökségével, a Danubius Hotel Helia Budapestben. A jelenlegi bizonytalan, a tervezhetőséget lehetetlenné tevő helyzetben is hasznos útravalót kaphattak a Joint Venture Szövetség által szervezett Makro Konferencia résztvevői. A konferencián elhangzott: 2023 végén, 2024 elején megtörténhet a visszatérés az egyensúlyi növekedési pályára.

A hagyományos szeptemberi Makro Konferencia alapküldetése, hogy segítse a vállalatvezetőket az éves tervezésben, a résztvevők osszák meg, milyen trendeket látnak, illetve inspirálódjanak egymástól – vezette fel a Joint Venture Szövetség (JVSZ) által szervezett XI. Makro Konferenciát dr. Fábián Ágnes, a szövetség elnöke, a Henkel Magyarország ügyvezetője. Ez a szeptember azonban olyan, amilyet eddig nem éltünk meg, de ez a körülmény nem változtat azon, hogy tervezni kell – legfeljebb jövő évben kéthavonta át kell írni az elképzeléseket. Éppen ezért talán még soha nem volt ekkora szükség arra, hogy együtt gondolkodjunk arról, milyen lesz a jövő év – tette hozzá.

Makro szempontból a legfontosabb mutatókat tekintve a Coviddal kezdődött válság kezelésében Magyarország kifejezetten sikeres – szögezte le előadásában Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az első félévben a GDP növekedése is kifejezetten erőteljes volt, és a tárca előrejelzése szerint éves szinten is 4% fölött marad, jók a foglalkoztatottsági adatok, a beruházásokban pedig idén rekordot várnak. Ugyanakkor alapvetően meghatározza a gazdasági környezetet, hogy az orosz-ukrán háborúnak súlyos – főleg Európára ható – következményei vannak. A magyar gazdaság számára az idei és a jövő év makrogazdasági és vállalati oldalról egyaránt nehéz lesz, de a Pénzügyminisztérium számításai szerint 2023 végén, 2024 elején megtörténhet a visszatérés az egyensúlyi növekedési pályára, 2024-től pedig visszaállhatunk a 4%-os GDP-bővülésre.

A tervezhetőség nehézségeit hangsúlyozták a Vállalatok gazdálkodási kihívásai a jelenlegi adózási környezetben című kerekasztal résztvevői is Lambert Zoltán, a WTS Klient moderálásában. A hosszútávú stratégiában nem szerepel az adórendszer változása – mondta Besesek Botond, a PM adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára. A KATA változásával kapcsolatban elmondta, hogy múlt hét végéig 130 ezernél több új katás jelentkezett be, így vélhetően 130-140 ezer között lesz azok száma, akik ebben az adónemben folytatják tevékenységüket, több mint 150 ezren pedig az átalányadót választották. Fenyővári Szilvia, Marquard Group Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint a fizetőképes kereslet szűkülése elindít egy spirált a piacokon. Beer Gábor, a KPMG senior partnere azt ecsetelte, hogy a tervezésben nem lehet kiindulni az előző évből, az éves terveket pedig havonta-negyedévente újra kell írni. – A fél év valószínűleg már hosszú idő lenne! – tette hozzá.

Európa és a magyar gazdaság is energiaválságba rohan, de ez nem lesz hosszú – mondta előadásában dr. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Mint mondta, valószínűleg lesz elég földgáz és villamos-áram, a kérdés csak az, hogy ezt ki tudja megfizetni. Ezért gyors fékezés jön a magyar és az európai gazdaságban lesznek piaci szereplők, akik feladják. Prognózisa szerint ugyanakkor az energiaárakban mérséklődni fog a kockázati felár, és fokozatos megnyugvást lehet majd tapasztalni a piacon a jövő év második felében. Szerinte a vállalatvezetőknek több forgatókönyvvel kell dolgozniuk, de alapverziónak azt tartja, hogy ez a válság egy év távlatában véget fog érni – ezért a munkaerő megtartása valószínűleg jobb döntés lehet a leépítésnél.

Egy olyan fellendülés után, mint amilyet a 2010-es években lehetett tapasztalni, törvényszerűen jön egy recesszió, ami a járvány képében érkezett meg – mondta Jaksity György közgazdász, a Concorde Értékpapír Zrt. társalapítója. Hangsúlyozta, hogy az európai energiaválság okozója nem a háború, az csak felgyorsította az eseményeket. Arról is beszélt, hogy a globalizáció – amelynek egyébként a magyar gazdaság haszonélvezője volt – megtorpant.

A Gulyás Tibor, a TIM stratégiáért felelős helyettes államtitkára, dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója és Joó István, a HIPA vezérigazgatója részvételével, Czakó Borbála korábbi londoni nagykövet moderálásával tartott kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy továbbra is érkezik Magyarországra a tőke, mert a befektetők nagyra értékelik a politikai stabilitást és az alacsony társasági adó is vonzó számukra.

Két fontos trendről beszélt előadásában dr. Tálos Péter, a Foxconn alelnöke: egyrészt a globális ellátási láncok szétszakadásának folytatódásáról, amelyben a technológiák áramlásának a korlátozása is felerősödik, másrészt pedig az energiaválságról. Szerinte ezek hatásaként Kína exportorientáltsága megszűnik, ennek pedig Magyarország haszonélvezője lehet.

Dr. Nagy Ádám, a Technológiai és Ipari Minisztérium iparági startégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára is a globális trendekről tartott előadást, megemlítve, hogy ilyen például az adat értékké válása, új üzleti modellek kialakulása, új infrastrukturális igények megjelenése, valamint a megújuló energiaforrások használatának bővülése. Utóbbival kapcsolatban azonban az elmúlt időszak bebizonyította, hogy ennek is vannak korlátjai, ezért korábban bezárt energiatermelő egységeket nyitnak újra.

A Joint Venture Szövetség

A hazai és külföldi mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatokat tömörítő Joint Venture Szövetség 35 éve segíti tagvállalatainak magyarországi működését. Céljuk nem csupán a tagvállalatok támogatása és érdekképviselete, hanem a magyar gazdaság versenyképességének javítása, fenntartható fejlődésének támogatása, valamint az innováció kultúrájának megismertetése és népszerűsítése a magyar tulajdonú vállalatok körében. A Szövetségről bővebben idekattintva olvashatunk.

A 2021/22-es időszakban megújuló elnökség és ügyvezetés további kiemelt céljai, kitűzött feladatai: a Magyarországon működő vállalatok adózási versenyképességének növelése, a tagvállalatok digitalizációs fejlődésének támogatása, zöld és fenntartható működésre történő átalakításának segítése, Európai Uniós programok még hatékonyabb felhasználásának elérése, a generációváltás szakmai és gazdasági támogatása, tudás-megosztás a nagy-, közép-, kis- és mikróvállalatok között, etikus üzleti kultúra megteremtése és a mindenkori kormánnyal való együttműködés erősítése a tagvállalatok munkájának támogatása érdekében.