ZETApress

Vészi Tamás: Az Abszolút Tér Dekonstrukciója Térben és Síkban című első önálló kiállítása nyílt meg tegnap este a Lónyay utcai Flux Galériában. Már azt hittem, Pimasz úr ott alszik, amikor Papp Gergőt is felfedeztem a vendégek között, de erről szó sem volt: nyitószámként a Puszi Együttes koncertezett.

A művész jelenlegi munkái a műtermen belüli és kívüli művészi gyakorlatot vizsgálják, valamint rávilágítanak az abszolút tér történelmi elvárásainak kapcsolataira a művészeti párbeszéd keretein belül. Vészi érdeklődése több tudományág kereszteződéséből jön létre, aminek fogalmaként a Szociális szobrászat határozható meg. A terminológia több módon kapcsolódik a művész munkáihoz. Ez az elképzelés, amely magába foglalja az összes művészi aspektust, a művész életmódját ez jelenti például a napi munkát, vagy olyan tevékenységet, amely kívül esik a hagyományos műtermi gyakorlaton.

A műtermi és nem műtermi alkotási folyamat hatása egy sokkal folyékonyabb és hibridebb modell megteremtését teszi lehetővé, amely létrehoz egy őszinte mindent átfogó értelmezést a társadalmi térben. Vészi munkái magukba foglalják, ezt a fogalmi aspektust, amelyek képesek integrálni a művész szerepét a gazdasági terminológiában és gyakorlatban a társadalmon belül. Ezen belül is a művész ?töredékes létezését?.

Vészi Tamás műalkotásai a használati tárgyak átalakulását fedezik fel a Radiátor Galéria installációiból és műtermeiből, amely egy kurátori platform és művész központ, amelyet 2012-ben New York-ban alapított maga a művész. Munkáiban, olyan anyagokat és funkcionális elemeket alkalmaz, amelyek már feleslegessé vált, kiállításból megmaradt anyagok, építési törmelékek. A tárgyak (objektek) utalnak a használati eszközökre, de dekonsturálják a folyamatot, azaz formájukban látható a tervezettség. Vészi műtárgyainak elhelyezése reflektál a műtermi munkájára, ahogy mint festő használ egy praktikus polcrendszert a vásznainak, úgy itt a felszíni (földön) elhelyezett darabjai veszik körbe.

Művészi gyakorlata során a semleges és nem-tér használatához a szürke színt alkalmazza, amelyet sokszor használ szobrainál is, hogy semlegesítsék azok jelentőségét. Vészi papír-munkái kifelé reflektálnak a belső terekre és a tárgyakra. Továbbá ezek az utópikus és ideális természet és tájkép bemutatását reprezentálják. A megalkotott tájra, úgy hatnak, mint egy nem kívánt felületre felvitt finom színű javítások és azok vertikális szerkezete által létrehozott szalagok összessége, amelyek megadják a szépség alaptónusát. Vészi az objektumot / szobrot, mint a kiindulási pontot alkalmazza. Az objektek és a papírmunkák megkötésére és rendszerezésére a művész ragasztószalagokat, gumiszalagot, gipszet és egyéb háztartási eszközöket és építési anyagokat használ.

Vészi művészetében az építészet és a design nagyon fontos hivatkozási alapként szolgál, mert ez folyamatos újrakonfigurálást biztosít a tapasztalatokon keresztül. Az objektek és a papír alkotások a szobrászat és a festészet közötti térben helyezkedek el amelyek olyan újrahasznosított anyagokat tartalmaznak, mint a fa, ragasztószalag, festékspray, vászon, tengeri szivacs és gipsz. Kiállítása március 27-én péntekig látogatható.

Vészi Tamás

A művész 1972-ben Budapesten született, New Yorkban elő multidiszciplináris művész. Akadémikus művészeti tanulmányait a Pratt Institue egyetemen, festő szakon 2000-ben fejezte be és további tanulmányokat folytatott MICA: Maryland Institute College of Art egyetemen ahol 2004-ben diplomázott. A mester képzőt pedig a Brooklyn College egyetemen végezte 2006-ban. 1998-ban számos más lakóval a 70 Commercial Street, Brooklyn Greenpointban megalapitották a Greenpoint Riverfront Artists csoportot. New Yorkban részt vett számos csoportos kiállitáson, majd az első önálló kiállítása 2010-ben volt az Allanederpelt galériában.

Vészi 2012 ben alapította a RadiatorArts ? A Radical Mediator for the Arts központot, ami egy független művészeti hely és művész műterem komplexum Long Island City, New Yorkban. A kulcs misszió a jelen kortárs művészeti kiállítások és performanszok, videó-programok és előadások támogatása és létrehozása. Vészi keresi a szabványoktól való elhatárolódást, visszatér a kontextus középpontjába, újraértelmezi azt, így felerősíti az együttműködési készséget. Az ő akadémikus háttere és kurátori gyakorlata egyaránt fontos szerepet játszik saját alkotói folyamatában.