ZETApress

hírportál

Díjátadás Vajdahunyadvárban

Az 1993 óta működő magánalapítvány, a Bezerédj Alapítvány ösztöndíját a kultúra és a tudományos élet kiválóságai kapják a kuratórium döntése alapján. Az idei évben a népzene területén alkotó művészeket jutalmazták, Balogh Kálmán cimbalomművészt és a Pál család tagjaiból álló együttest.

Az adományozó Dr. Bezerédj Zoltán Kölnben élő magyar származású író a Berzerédj dinasztia életművének emlékére alapította a díjat. Az oklevelet és a plakettet Budapesten a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban adták át. Itt adott hangversenyt Balog Kálmán cimbalomművész gitáros barátja, zenésztársa társaságában. Műsorán ezúttal is világzenei program szerepelt, közben szakértő szavakkal avatott be a cimbalom rejtelmeibe és a zenei stílusokba. Az első mű elhangzása után lépett a színpadra Heltai Péter a Bezerédj Alapítvány kuratóriumi tagja és minden látványos külsőséget mellőzve rövid beszédével méltatta a művészt és ismertette döntésük indokát – tudatta Lantai József, aki a fotókat is készítette.

Vannak díjak, amelyeket az állam oszt és a díjazottak elvárnak, ezért a komoly teljesítmény mögött, a hatalom hálája is benne van – mondta Heltai Péter. – Vannak díjak, amelyeket gazdag emberek által létrehozott alapítványok osztanak, és a díjazottak hálásak, mert komoly anyagi juttatással is járnak. Ezek is fontosak, mert értéket mérnek, de ezek a díjak legalább annyira szólnak a díjazottnak, mint a díjosztónak, hiszen ezáltal nevének öregbítése is megtörténik.

És van a Bezerédy-díj, amiről néhány szót muszáj szólni elöljáróban: Mögötte nincs hatalom, se gazdag mecénás, hanem csak puszta hazaszeretet. Az alapító nem volt sem gazdag, sem hatalmas. Kölnben élt, mert kikényszerítette oda a politika. De szerette hazáját, és sóvárgása az október 23-hoz kötődő – társadalmi, kulturális – esemény létrehozására sarkallta. Igazából vagyonát ajánlotta ennek a díjnak a létrehozásához. Nincs mögötte obligo. A díj nem fényezi alapítóját, továbbá nem vár ellenszolgáltatást, sem hálát birtokosától.

Igazi értékmérő, amelyet tisztesség elnyerni. Legfeljebb kuratóriumunkat érheti tisztesség, hisz tevékenységünket díjazottaink utóélete minősíti. Eddig nem tévedtünk nagyot. Az a gyanúm, hogy az idén eddigi gyakorlatunk kicsit módosult. Vita nélkül, mondhatni biztosra mentünk. Balog Kálmán esetében ugyanis képtelenség tévedni.

Kálmán úgy cimbalmozik jazzt, mintha ezt a hangszert New Orleansban találták volna ki. Úgy játszik cigány, román, szerb, zsidó vagy bolgár zenét, mintha anyanyelvén szólna. Tavaly, a változatosság kedvéért egy andalúz flamenco koncerten bizonyította, hogy a cimbalom ebbe a világba is illeszkedik, sőt csodálatosabb lesz tőle.

Nehéz skatulyába gyömöszölni, mert Kálmán népzenész is egyben, a táncház mozgalom is sokat köszönhet neki. De leginkább a világzene az otthona. Sokszor hallottam, hogy pusztán marketingfogás a világzene kategória, hogy újból el lehessen adni egy zenei terméket új csomagolásban. Aki Balogh Kálmánt ismeri, és hallgatja, többé nem hisz ezeknek a véleményeknek. A Kálmán és zenekarainak világzenéi örömzenék, amelyek a legotthonosabban mozognak e legkülönbözőbb népek zenéi között.

Igaz zsenihez kerül az idei Bezerédy-díj. Egy nagy muzsikushoz, aki nem attól kiváló csak, mert jó zenész, mert megtanulta a szakmát, mert több műfajban is otthon van, mert megtölti a hangversenytermeket, mert komoly és könnyű műfajban is egyformán fantasztikusat alkot. Nem. Hanem azért, mert személyisége, empátiája, humora azokkal is megszeretteti a zenét, akik nem rajongók, nem vájt fülűek, hanem véletlenül, netán tévedésből vetődnek egy-egy előadására.

Higgyék el, csak az tud humort vinni valamibe, aki nagyon is uralja, ismeri tárgyát. Zenészt méltatni mindig hálátlan feladat, mert a próza eszköztelen a zenével szemben. Ünnepeljük egy kicsit a díjazottat, majd inkább őt hallgassuk, mint a méltatását – mondta el Heltai Péter.

Szóljon hozzá!