ZETApress

Csütörtökön Orbán Viktor bemutatta 3. kormánya tagjait. Tíz miniszeréből mindössze ketten újak, a többiek már voltak kormánytagok. A jövő héten kezdődnek meg parlamenti bizottsági meghallgatásaik, s június 6-án esküt tehetnek az ország házában. A következő héten aztán az államtitkáraik is hivatalba léphetnek.

A BM, az EMMI, az FM, a HM és az NM élén nincs változás: Pintér Sándor, Balog Zoltán, Fazekas Sándor, Hende Csaba és Varga Mihály vezeti azokat továbbra is. Új kormánytagként az IM élére Trócsányi László, az NGM-be Seszták Miklós kerül. Lázár János miniszterként vezeti majd a Miniszterelnökséget, Semjén Zsolt pedig tárca nélküli miniszter lesz. Navracsics Tibor kapta meg a külügyet, de lehet, hogy ősztől az Európai Bizottságba küldik.

Mivel Navracsics a veszprémiek egyéni képviselője, távozása esetén időközi választást kell kiírni, s az eredmény akár ellenzéki győzelem is lehet. Ez az egyszerű mandátumvesztésen túl jóval nagyobb bajt hozna a Fidesz-KDNP koalícióra: megszűnne a kétharmaduk a Parlamentben. Kérdés, hogy ezt megkockáztathatják-e? Jobban tennék, ha olyan embert delegálnának uniós biztosnak, aki távozásával nem veszélyezteti abszolút többségüket!

A jövő hétfői plenáris ülésen az októberi önkormányzati választások is napirendre kerülhetnek. Egy kormánypárti javaslat szerint a Fővárosi Közgyűlésbe a nép által választott főpolgármester mellé a 23 kerület polgármestere kerülne, valamint a kompenzációs listáról 9 olyan kerületi polgármester-jelölt, aki alulmaradt a voksoláson, s pártja legalább 12 kerületben megméretné magát. Mivel a polgármesterek csak kerületi fizetésükért dolgoznának, a közgyűlést a mostaninál jóval kisebb bérköltséggel lehetne működtetni.

Az ellenzék máris vitatja az ötletet, s az Alkotmánybírósággal fenyegetőzik. Szerintük aggályos, hogy egy kisebb létszámú belső, s egy nagyobb létszám külső kerület is azonos súllyal, egy-egy fővel lenne benn a testületben s szavazatuk azonos súllyal bírna. Ez látszólag igaz lehet, de talán mégsem az. A kilenc kompenzációs listáról bejutó városatya min más, összesen kilenc kerületből érkezik, így ezek a kerületek 2-2 képviselővel, 2-2 szavazattal lesznek benn a közgyűlésben, s előre nem tudható, hogy ők a népes külső, vagy a néptelenebb belső kerületekből érkeznek-e. Az is érdekes lesz, hogy a listán bejutók a kerületük érdekében a polgármesterükkel, vagy pártérdekből ellene szavaznak-e majd. Azt az MSZP-s érvet meg pláne nem értem, hogy a polgármesterek behozásával miért nem a budapestiek döntenének a főváros életéről? A kerületi lakosok tán nem fővárosiak? Mindannyian valamelyik budai, vagy pesti kerületben lakunk, csak az a két-három margitszigeti lakos nem, aki a 2013. június 3-i parlamenti döntés utáni augusztus 25-i népszavazáson a XIII. kerülettől való elszakadásukról voksolt!

Az április elejei és a múlt hétvégi választási vereségek hatására Mesterházy Attila a hét közepén lemondott MSZP-elnöki és frakcióvezetői tisztéről, s nem is akar újra indulni. Ma délelőtt a Jókai utcában a Választmány dönt a továbbiakról, s a július 19-i rendkívüli kongresszus összehívásáról. Addigra eldől, ki vezeti tovább a pártot, milyen lesz a kapcsolatuk a DK-val és az Együtt-PM-mel. Lehet, hogy szorosabbra fűzik a kapcsolatukat, ősszel közös jelölteket indítanak? Ahhoz, hogy legalább 12 kerületben legyen polgármester-jelöltjük, össze kell fogniuk. Várható továbbá, hogy két parlamenti listás képviselőjük is lemond egy-egy DK-s és Együtt-PM-es javára, hogy ők is önálló öt-öt fős frakciót alkothassanak, s ezzel több pénzhez és felszólalási lehetőséghez jussanak. Más kérdés, hogy ezt a Házszabály vajon megengedi-e?