ZETApress

Egyes kutatások szerint a mindennapi kommunikáció 60%-a pletyka, sőt, ennél talán több is. Az elmúlt hónapokban, a karantén idején azonban alig történt velünk valami. Nem mentünk dolgozni, koncertre, színházba vagy szórakozni, nem jártunk be a munkahelyünkre.

Nem találkoztunk a barátainkkal, munkatársainkkal, nem meséltük el egymásnak, mit főztünk előző este, hol jártunk, kivel találkoztunk. Csökkent a személyes kontaktusok száma, a témák száma, és a pletykálkodásra alkalmas fizikai helyek száma is.

Pedig a pletyka fontos szerepet tölt be a társadalmi életben, és mindig is jelen volt. Ősi szükségletünk, messze több mint szórakozás, unaloműzés, netán áskálódás. Régen a szóbeszéd szintjén érvényesült, később az újságok hasábjain is megjelent, mára pedig megtöbbszöröződött a láthatósága: a digitális világban minden korábbinál gyorsabban termelődik és terjed a pletykatartalom.

A pletykának számtalan fontos szerepe van: segít az információk szűrésében, növelheti a csoport összetartó erejét, alkalmas a gőz kieresztésére, bizonyos esetekben pihentető is, növeli az önismeretet, sőt, önbeteljesítő szerepe van, és olykor elősegíti az innovációt. A pletyka tehát nem csak egymás közötti fecsegés. Sokkal több annál: együttműködést elősegítő, közösséget kovácsoló, normarendszer létrejöttét és betartását szolgáló, megbecsültséget építő vagy romboló jelenség.

Tudományos igénnyel beszélni a pletykáról azért lényeges, mert sok téves nézet kering a témával kapcsolatban. Szvetelszky Zsuzsanna és Bodor-Eranus Eliza most megjelent könyve: A pletyka természete feltárja a pletyka kulturális és evolúciós gyökereit, és összehasonlítja az egyes tudományterületek elméleteit. Egyúttal bemutat egy olyan, tudományosan megalapozott pletykadefiníciót, amely alkalmas a pletyka diszciplináris elhelyezésére, és amely további kutatások alapjául is szolgálhat – tudatta Szabó Franciska, Typotex Kiadó.

A könyv a legváltozatosabb pletykahelyzetek leírására is kísérletet tesz, példákkal szemléltetve a különféle beszédszituációkat. Félreértés ne essék, ezekkel nem a lakossági pletykamennyiség növekedéséhez kívánunk hozzájárulni. Inkább támogatni szeretnénk az olvasót abban, hogy ha a leírtakhoz hasonló pletykahelyzetekbe kerül, el tudja dönteni, hogyan kezelje azokat. Tekintsünk ezekre a pletykatrükkökre olyan eszközként, amelyek segítenek megérteni a beszélgetőtársak lehetséges, ki nem mondott, mögöttes szándékait.

A szerzőkről:

Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, a Társadalomtudományi Kutatóközpont – MTA Kiválósági Intézet CSS-RECENS kutatócsoportjának tudományos munkatársa, az informális hálózatok és a vállalati kommunikáció szakértője.

Bodor-Eranus Eliza közgazdász-szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont – MTA Kiválósági Intézet CSSRECENS kutatócsoportjának tudományos munkatársa, a szervezetek és szervezeti kapcsolathálók kutatója. Publikációiban a véleményvezérek szerepét vizsgálja szervezeti és szervezetközi kapcsolatokban.