ZETApress

hírportál

Róbert László titkai

Róbert László 1924-ben született, jelenleg Franciaországban működő világhírű gerontológus kutató öregedésről szóló könyve kiemelkedik a témában írt seregnyi könyv közül. A szerző több mint félévszázada kutatja az öregedés mibenlétét, ekképp saját tapasztalataival is megismerteti olvasóit.

Érdekfeszítő olvasmánnyá teszi munkáját. A hosszú élet titkai több mint egy könyv, az öregedés bibliájának tekinthető, amit többször elővesz az ember. A fiatalos öregedésről szól, arról, hogy az öregedő ember is fiatalos maradhat és viszonylag jó egészségi állapotnak örvendhet. Ehhez szükséges, hogy betartson bizonyos egyszerű életviteli szabályokat, amelyeket az öregedés biológiájában és medicinájában járatos személyek ajánlanak, nem pedig a manapság divatos anti-aging ama képviselői, akik valószínűtlen ígéretekkel viszik tévútra az embereket.

A francia nyelvből fordított, naprakész adatokkal kikészített gyöngyszemet a táblázatok a szójegyzék és a részletes szakirodalom felsorolása teszi különlegessé. Róbert professzor az MTA külső tagja. Az egész testet kell megmozgatni! ? mondta el az akadémiai könyvbemutatón.

Az első kérdésem az lenne, amit voltál szíves mondani, ezt a kérdést én két Nobel-díjas tudósnak is feltettem és mind a két vélemény egybehangzott a tiéddel, hogy a legfontosabb az, hogy az agyat működtetni kell az öregedés ellen. Hálás lennék, ha ezt egy kicsit bővebben kifejtenéd. Az jó, hogy működtetni, de érzi az ember már 60 felett is, hogy azért nem úgy működik, mint korábban ? kérdezte tőle Szarvas István.

Erre idézném a rómaiakat. A következőt mondták: Az agyat nem elég egyedül, az egész testet kell mozgatni, mert tényleg egy egészséges testben működik jól egy aktív agy. Nem szabad csak az agyra gondolni, kell fizikai munkát, sportot csinálni, sétálni, s főleg egészséges étrendet betartani. Mediterrán diétát írtam a könyvemben részletesen. Ezeken a vidékeken élnek a legtovább az emberek, akik ezt követik. Ez kevés hús, sok hal, zöldség, gyümölcs, egy kis pohár bor, nem sok persze, testi és szellemi működés és a dohányzás mellőzése. Ez adja a legjobb lehetőséget. a hosszú élethez.

Van még egy arany tanács, amit voltál szíves mondani, amit megjegyeztem. Örüljünk annak, amit csinálunk, ezt hogyan tudjuk véghezvinni?

Ez egy érdekes téma, azért mert a sejtfal élesztősejtektől egészen a majmok vizsgálatáig mutatták, hogy a kalória bevitel fontos, csak annyit enni, ami éppen a test fenntartásához szükséges. Ez meghosszabbítja az életet.

Én soha nem hittem, hogy az embernél így lehet, mert ha nem örülünk annak, amit eszünk, nem lehetünk boldogok Eszünk, de amit teszünk, annak is kell örülnünk?

Amit eszünk és teszünk. Mind a kettő nagyon fontos. Sajnos nagyon kevés olyan ember van, aki meg tudja szabadon választani, mit ehet…

És hogy mit tehet. Bocsánat, már nem szólok többet közbe.

Ha persze szeretjük, amit csinálunk, akkor az egy nagy előnyt ad, ha tényleg képesek vagyunk tovább dolgozni és nem kell okvetlen nyugdíjba vonulni.

Most egy nagyon furcsa dolgot fogok megemlíteni. én megdöbbenve látom, Magyarországon főleg, hogy a külföldről idejön egy tudós, nem annyira, hogy nagyon sok magyar orvos kövér és ugyanakkor arról beszélnek, hogy az nem jó. Ez hogyan létezik?

Ez egy nagyon régi dolog, hogy a próféták nem okvetlen azt csinálják, amit hirdetnek a szószékről. Ez szomorú dolog, és nagyon sokszor avval magyarázható, hogy nagyon stresszes az életük, nem mozognak, ülnek, és mikor este hazamennek, vége a rendelésnek, akkor esznek és isznak. Főleg isznak, és sajnos nagyon sok orvos még cigarettázik is.

Ez összefügg avval, hogy a magyar orvosok kevésbé hosszan élnek, mint külföldön?

Azt nem tudom pontosan, az orvosoknál mi a statisztika. Az átlag életkor, azt hiszem, alacsonyabb, mint a többi, nyugati államban, és Japánban, ők a bajnokok. Ez összefügg a jövedelemmel, élelmezéssel és az életstílussal, és ezen nagyon nehéz változtatni, sajnos.

Az utolsó kérdésem a prevencióról szól. Kiemelten foglalkoztál az előadásodban a prevencióval, hogy Franciaországban milyen fontos. Szeretnék elmondani konkrét esetet Magyarországon, Franciaországban, gondolom, hogy nem így van. Én két évvel ezelőtt részt vettem egy osteoporesis vizsgálaton, és azt írták nekem, hogy két év múlva menjek kontrollra. Jelentkeztem két év múlva, hogy szeretnék menni kontrollra, mondták, hogy nem mehetek, csak három év múlva, mert megszigorították a kontroll lehetőség időtartamát. Ugyanakkor viszont szűrővizsgálatra négy városban még az utcáról is bemehetek, és megcsinálják nekem ugyanazt a vizsgálatot. A magyar egészségügyi miniszter is feltette a kezét, és nem tudta megválaszolni. Ekkora badarság van Franciaországban is?

Van, igen, ez mindenütt van, sajnos az inkoherencia az adminisztrációban. Az egyik az, ami sajnos sokkal erősebb volt a kommunista rezsim alatt, az a spórolás, 60 év felett nem lehetett operálni, nem volt érdemes kivizsgálni. Egy jó darabig nem is ez volt a probléma. Például az 1970-es évekig találtak magas vérnyomást egy 60 év körüli embernél, azt mondták, hagyjuk békén, már 60 éves, nem érdemes őt zargatni, és meghaltak szívinfarktusban, vagy agyvérzésben. Mióta ezeket kezelik, és leviszik a vérnyomást, sokkal kevesebb az ilyen eset. Úgyhogy ez ostobaság rossz reakciója, az orvosok nem mindig zseniálisak, sajnos. De amit az előbb mondtál, az adminisztrációnak a butasága, ami sajnos minden országban. Megtalálható.

Még egy gondolat az eszembe jutott. A múlt évben részt vettem egy konferencián, II. európai konferencia volt az öregedő férfiak problémáival foglalkozott. Franciaországból is voltak itt, ezen a konferencián. Ez a téma Franciaországban hogyan néz ki?

Az igazság az, hogy most már biztos, hogy a szexuális élet mehet nagyon sokáig. A férfiaknál kicsit nehezebb, mint a nőknél, nem lehet egy kicsi vazelinnel megoldani. Viszont nagyon sok függ attól, hogy milyen volt a harmónia, mennyire ügyes a partnernő, mert egy ügyes partnernővel az ember haláláig aktív tud maradni, ez az igazság. Szóval nincs határa, legtöbbször ennek pszichológiai oka van, nincs jó erekció.

Ez valóban mindannyiunknál kulcskérdés, de ez csak egy szekciónak volt a problémája, ugyanakkor a többi szekció beszélt a bőr, meg az egyéb betegségekről.

A többi mese a Holdon, ez a lényeg! ? zárta le Róbert László a beszélgetést.

Szóljon hozzá!