ZETApress

A Kopint-Tárki elkészítette a 2020/1. Konjunktúrajelentést – tudtuk meg Rózsás Erikától. Alkotói: Palócz Éva vezérigazgató, Nagy Katalin ügyvezető igazgató, Matheika Zoltán vezető kutató, továbbá Tóth G. Csaba és Vakhal Péter tudományos munkatársak. A részletes tanulmány idekattintva olvasható.

Világgazdaság

A koronavírus következményei jelentősen megváltoztatták a globális növekedés feltételeit. A járvány gyors, helyenként drámai ütemű terjedése mind keresleti, mind kínálati sokkot idézett elő. A gazdaság átmeneti leállása a munkaerő-piacokat is megbolygatja. A kialakult bizonytalanság (nem tudni meddig tart a válság, milyen intézkedésekkel avatkoznak be a kormányok stb.) mind a keresletet, mind a kínálatot visszafogja. A kínai termeléscsökkenés hatásai hamar érezhetőkké váltak a világ többi országában, elsősorban Európában és az USA-ban. Egyelőre nem világos, hogy V-alakú, U-alakú vagy netán W-alakú növekedési görbe várható, azaz elindul-e a nyári hónapokban egy kilábalás, vagy a stabilizálódás csak ősszel kezdődik.

Ez utóbbi esetben nagy a kockázata annak, hogy a gazdasági visszaesés olyan mértékű lesz, és olyan társadalmi, gazdasági veszteségeket okoz, amelyek mellett már nehéz lesz az gazdaságoknak gyorsan talpra állniuk. A legnagyobb probléma az általános bizonytalanság. Ebben a helyzetben számszerű sített prognózisok készítése nagyon nehéz: az első félévben a globális növekedés negatív lesz, hogy a második félévben mi történik, az egyelőre nehezen megmondható. Az valószínű, hogy a most bevezetett korlátozások feloldása nagyon lassan fog bekövetkezni, s nem lehet tudni, hogy esetleg újabb visszalépésekre nem lesz-e szükség. Európában és az USA-ban a járvány még a felfelé ívelő szakaszban van, s nem lehet tudni, hogy Kínában a pozitív fordulat valóban tartós lesz-e.

A világkereskedelem nagy valószínűséggel már az 2020 első negyedévében összeomlott, amikor a globális értékláncok egyébként meghatározó kínai tagjai nem tudtak szállítani az európai és az amerikai termelőknek. Az összeomlás a járványügyi helyzet fokozódásával együtt súlyosbodott, s egyes, még csak nem is túl pesszimista becslések szerint akár 2030 százalékos mértékű is lehet a zsugorodás.

Az ipari nyersanyagok ára a kereslet összeomlása következtében esik, a nyersolajár alakulása tekintetében szintén nagy a bizonytalanság: a túlkínálat következtében a piacok belefulladnak az olajba, ami lefelé nyomja az árakat. A piacot nagy volatilitás jellemzi.

A koronavírus kedvezőtlen konjunkturális hatásai következtében a monetáris politika tavaly megindult lazítása folytatódott, a jegybankok a kamatok alacsonyan tartása mellett pumpálják a többlet likviditást a piacokba. Világosan látszik, hogy a monetáris politika eszköztára kimerülőben van, ezért a jelenlegi válságban elsősorban nagyszabású fiskális intézkedések kompenzálhatják a termeléscsökkenés következményeit. A különböző országokban meghirdetett, különböző volumenű állami mentőcsomagok az állami kiadások bővülésének nagy lendületet adhatnak.

Az Európai Unió külső környezetében mindenütt a gazdasági visszaesés jellemző. Az idei évre lefelé mutató kockázatokkal 2,3%-os GDP csökkenést várnak az USA-ban és 1,7%-os visszaesést Japánban. Kína az idén 4,9%-os GDP bővülést produkálhat, bár pesszimistább előrejelzések csak 2%-ot várnak.

A koronavírus az euróövezet országaiban is brutálisan érezteti hatását. Jelen optimista prognózisunk szerint – amennyiben az év második felében megindul egyfajta normalizálódás a termelésben – az euróövezetben a visszaesés 5,2% lehet. Azonban – amennyiben a leállás 4-5 hónapra elhúzódik – akár 8%-os csökkenés is bekövetkezhet. A kelet-közép-európai térség országai nem tudják magukat függetleníteni az EU magországainak recessziójától, így az idén a gazdasági visszaesés mértéke itt is 3% és 5% között alakulhat.

A magyar gazdaság

Egy olyan kis, a globális termelési láncokba mélyen beékelődött gazdaság számára, mint a magyar, az előrejelzés bizonytalanságai megsokszorozódnak. Egyfelől a nemzetközi hatások kiszámíthatatlanok, másfelől azt sem lehet még látni, hogy a magyar gazdaságpolitika hogyan reagál a járvány drasztikus hatásaira. Ma még az utóbbiról is kevés információ áll rendelkezésre, mivel a sorsdöntő második mentőcsomagról írásos anyag még nincs, az elemzők szóbeli és töredékes információk alapján próbálják összerakni a mozaikokat.

Előrejelzésünk szerint, amennyiben a járvány a nyár közepén, legkésőbb a nyár végéig lecseng, feloldásra kerülnek a kijárási, szállítási és egyéb mozgási korlátozások, és az év utolsó harmadában megindul a konszolidáció, akkor a magyar GDP 2020-ban csak 5,5%-kal zsugorodik. Ha a járvány az év végéig is elhúzódna, akkor a visszaesés jóval magasabb lehet, akár 10%. Lényegesen kedvezőbb kimenetre azonban nem számíthatunk, mert a második negyedév mindenképpen, és nagy valószínűséggel a harmadik is elvész a gazdaság számára.

Ez a visszaesés magasabb, mint a régió legtöbb országában, aminek két fő oka van. Az egyik a magyar gazdaság különösen erős beágyazottsága a nemzetközi termelési láncokba, ami kiváltképp sérülékennyé teszi. Másrészt, míg a többi országban gyorsan, már március végén jelentős méretű költségvetési mentőcsomagokat vezettek be, addig a magyar mentőcsomag több hetet késett, és mérete is csekély, már ami közvetlenül és jó-időben a válság drámai hatásának a tompítását, a vállalatok túlélését és munkaerő-megtartó képességének támogatását érinti.

Jelentésünkben részletesen elemezzük a rendelkezésre álló részinformációk alapján az állami beavatkozás egyes lépéseit, itt csak két elemet emelünk ki. Egyrészt a 70%- os bértámogatás nem vonatkozik a rendelésük több mint 50%-át elvesztő cégekre, holott sok ilyen van és még több lesz. Másrészt az eddig ismert magyar mentőcsomagból kimaradt a teljesen jövedelem nélkül maradt széles rétegek megsegítése, ami tovább erősíti a fogyasztás amúgy is drámaian romló trendjét.

Becslésünk szerint 2020-ban a fogyasztás 4-5%-kal, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig 6-7%-kal csökkenthet. Az ipar termelése 10-11, az építőiparé 5% körül zsugorodhat, az elmúlt években gyors ütemben bővülő szolgáltatásoké pedig 4-5%-kal.

A 2020-as költségvetés GDP-arányos hiánya a tervezett 1 százalék helyett 5,4 százalék lesz. Az egyenlegromlás döntően arra vezethető vissza, hogy a kormányzati tervekben szereplő 4 százalékos növekedés helyett 5,5 százalékkal csökken a GDP becslésünk szerint, ami önmagában 4,4 százalékponttal növeli hiányt. Ennek a fele a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékbevételek visszaeséséből fakad, a másik fele pedig a fogyasztási adók és a vállalati befizetések csökkenéséből, illetve az idei büdzsét terhelő álláskeresési járadékok emelkedéséből.

Az eddig bejelentett konkrét kormányzati gazdaságélénkítő intézkedések együttesen a GDP 0,9 százalékát érik el. A 9.200 milliárd forintos bejelentett csomag túlnyomó része ugyanis olyan támogatás, amely vagy a bankrendszerre tolja a terheket, vagy pedig jövőbeli beruházástámogatási alapok felállításáról szól. A felhasznált költségvetési források pedig jelentős részben átcsoportosításból származnak és nem új források bevonását jelentik. A költségvetési hiány emelkedése, a gazdaság visszaesése és a forint árfolyamának gyengülése következtében az adósságráta a tavaly év végi 66,3%-ról az év végére 73,9%-ra emelkedhet.