Ünnepel az MTA
Nemzeti sorskérdés a hazai szellemi-tudományos erőforrások és a tudományos eredmények nemzeti érdekeknek megfelelő hasznosulása – hangsúlyozta az MTA elnöke a Magyar Tudományos Akadémia 197. közgyűlésén ma délelőtt a Pesti Vigadó I. emeleti Dísztermében. Fotóink Egressy Rita felvételei.
– Hatékony és építő hozzáállással kell segítenünk a döntéshozókat a tudományosan megalapozott tények és alternatívák ismeretében cselekedni – fogalmazott Freund Tamás hangsúlyozva: számukra a tudás legmagasabb rendű hasznosulását jelenti, ha azt a közjó szolgálatába, a közérdek védelmébe sikerül állítani.
Az MTA elnöke arról beszélt, hogy a nemzet legnagyobb kincse tagjainak tehetsége. Az Akadémia legfontosabb vállalásának nevezte a nemzeti tudományos tehetségvagyonnal való felelős és igényes gazdálkodást. Az Akadémia a nemzet szemében máig megtestesíti a tudás tiszteletét, a magyar nyelv és a nemzet egységét és fejlődését, amelyet elismert politikus, tudós és művész nagyjaink hitelesítenek.
A köztestület tagjaival szemben elvárás, hogy az Akadémia iránt megnyilvánuló társadalmi bizalom a tudományos közösség minden tagját és intézményét áthassa, felelősség-vállalásra és büszkeségre ösztönözze. – Kétszáz éves Akadémiánk adventjét éljük. A készületet az ünnepre, amely lehetőséget kínál az emlékezésre és az újjászületésre is – fogalmazott hozzátéve: kivételes lehetőséget kaptunk, ami egyben felelősséget is jelent számunkra. Évek óta dolgozunk a bicentenárium ünnepi programsorozatán, és jó tempóban halad a székház felújítása is. Az Akadémia jubileuma egyben a magyar tudomány és az egész ország, a magyar nemzet ünnepeként kerüljön be a történelemkönyvekbe. Legyen 2025 a Magyar Tudomány Éve! Arra kell törekednünk, hogy minden magyar ember, település, intézmény, szervezet – határon innen és túl -, ha csak pár órára is, de velünk ünnepeljen! – fogalmazott Freund Tamás.
A köszöntő után Prószéky Gábor nyelvész, az MTA doktora: Magyar nyelvtechnológiai eredmények a mesterséges intelligencia korában címmel tartott 50 perces előadást a magyar ChatGPT-ről, a PULI-ról. A délelőtti programot díjátadó zárta, amelyen a hagyományoknak megfelelően átadták a legrangosabb akadémiai elismeréseket. Ezt követően átadták a 2023. évi jótékonysági akcióban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola számára összegyűlt több mint 12,5 millió forintadományt.
Akadémiai elismeréseket – Akadémiai Aranyérmet, Akadémiai Díjakat, Wahrmann Mór-érmet, valamint Akadémiai Újságíró Díjat – adott át Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az ünnepi ülésen. Az Akadémiai Aranyérmet idén Pléh Csabának a Közép-európai Egyetem Kognitív Tudományi Tanszék vendégprofesszorának adományozta az MTA Elnöksége. Az életműdíjnak számító kitüntetést évente egy akadémikus kapja meg kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága elismeréseként.
Pléh Csabának a pszichológia, a nyelv-, bölcsészet- és társadalomtudományok terén végzett, a tudományos egyoldalúságok meghaladására, a bölcsészet-, a társadalom- és a természettudományok összekapcsolására törekvő, mind az elmélet, mind az empirikus kutatások szintjén az embert mint kultúra-alkotó biológiai lényt értelmező és ezzel alapvetően termékeny tudományos összefüggésrendszert képviselő, kiemelkedő, nemzetközi szinten is elismert tudományos és oktatói munkája elismeréseként adományozták az Akadémia legrangosabb kitüntetését.
Kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként Akadémiai Díjban részesült Dénes Ádám, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezető kutatója; Fodor László, az Állatorvostudományi Egyetem egyetemi tanára; Kálai Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet igazgatója, egyetemi tanára; M. Tóth Tivadar, a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára; Maticsák Sándor, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Intézet Finnugor Nyelvtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára; Matolcsi Máté, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára; Patócs Attila Balázs, az Országos Onkológiai Intézet Labordiagnosztikai Központ vezetője, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára; Szilágyi József, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék egyetemi tanára; Szőke Béla Miklós, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet tudományos tanácsadója; Tapasztó Levente, az Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet tudományos tanácsadója, laborvezetője és Veress Emőd, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyetemi tanára.
Az Akadémiai Újságíró Díjat idén Márok Tamásnak, a Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont szerkesztő-műsorvezetőjének ítélték oda. Wahrmann Mór-érmet adományoztak Pavelka Tibornak, a Semilab Zrt. alapító vezérigazgatójának. A külhoni magyar tudósok tevékenységét elismerő Arany János-életműdíjat ebben az évben Fuchs Lászlónak, a Tulane University professor emeritusának adományozta az Elnökség, melyet Freund Tamás júniusban, a Matematikai Tudományok Osztálya által szervezett egynapos ülésszakon fogja átadni a díjazottnak.
A Himnusszal kezdődő kétórás ünnepség délben a Szózat hangjaival zárult. Az akadémikusok és a vendégek névre szóló fehér, illetve piros kitűzőt kaptak, míg a névnélküli zöld SAJTÓ-kitűzőt a déli távozáskor le kellett adnunk! Délután zárt munkaközgyűléssel folytatódik a tanácskozás. Ennek során hallgatja meg a közgyűlés egyebek mellett az elnöki és a főtitkári beszámolót, és napirendre kerül a magyar tudományos nyelv használatáról szóló elnökségi javaslat is. Közben meleg ebédet is kapnak. Este a hagyományok szerint koncerttel zárul a program, műsoron szerepel César Franck: A dúr hegedű-zongora szonátája és Maurice Ravel: Tzigane című műve is.
Holnap reggel zárt munkaközgyűléssel folytatódik a tanácskozás, majd tudományos előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők. Szó esik többek között arról, mit lehet tenni a népességfogyás ütemének csökkentéséért, előadás hangzik el a Széchenyi Lánchíd és az MTA Székház rekonstrukciójáról, valamint az Európai Unió 2004-es bővítésének tapasztalatairól is. Holnap tartják a Külső Tagok Fórumát is, amelyen átadják a külhoni magyar kutatók munkáját elismerő Arany János-díjakat és két díjazottjuk tart előadást.
08-án szerdán reggel a Fiatal Kutatók Fórumával folytatódik a közgyűlés. A tanácskozás témája az öregedő társadalom vizsgálata lesz. Az MTA 197. közgyűlésének eseményeiről folyamatosan tudósít az mta.hu portál és az MTA YouTube-csatornája.
