Tükörben a tojás
Lobbiznak az állatvédők. A visegrádi országokban működő kiskereskedelmi láncok többségében ketreces tartásból származó tojást árusítanak, ami állatvédelmi szempontból elfogadhatatlan. Ráadásul a fogyasztók nagy része hajlandó lenne többet fizetni az ?állatbarát? tojásért ? közölte Pencz Levente programigazgató a Fauna Egyesület sajtótájékoztatóján.
A Fauna Egyesület három másik állatvédő szervezettel közösen a négy visegrádi országban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) végzett felmérést, amelynek során a kiskereskedelmi láncok állatvédelmi elkötelezettségét és a különböző gazdálkodásból ? ketreces, mélyalmos, szabad- és bio-tartásból ? származó tojás forgalmát vizsgálta.
Nemcsak Magyarországon, de az egész kelet-európai régióban egyetlen állati eredetű élelmiszer van, amelynél létezik állatbarát gazdálkodásból származó alternatíva a boltok polcain, ez pedig a tojás. Ezért fókuszáltunk ebben a jelentésben a tojásra ? mondta el a programigazgató. Akciójukkal azt szeretnék elérni, hogy a kiskereskedelmi láncok szorítsák vissza a ketreces tartásból származó tojás forgalmát és helyezzék előtérbe az alternatív tartásból származó tojások kínálatát.
A fogyasztókat arra biztatják, hogy nézzék meg a tojások jelölését, amelynek első száma az állattartási módot mutatja. (A 0 az ökológiai tartási rendszert, az 1-es szám a szabadtartást, a 2-es alternatív tartást, míg a 3-as ketreces tartási rendszert jelöl.) Ennek alapján a vásárlók eldönthetik, hogy milyen állattartási módból származó tojásért adnak pénzt. A termelőket indirekt módon szeretnénk ösztönözni, hogy a hagyományos ketreces tartásról egyre nagyobb mértékben álljanak át alternatív tartási rendszerekre ? fogalmazta meg Levente.
Európában egyébként Magyarországon a legmagasabb a tojásfogyasztás ? 284-287 darab fejenként évente ?, míg az Európai Uniós átlag mindössze 220. A tojótyúk-állomány megközelíti a 15 millió darabot, ebből kétmillió tenyészállat, mintegy ötmillió az úgynevezett intenzív tojótyúk, amely piacra termel. Háztáji körülmények között 8-9 millió tyúkot tartanak. Magyarországon 13 kiskereskedelmi láncot keresett fel a Fauna Egyesület a felmérés során. A nehézséget az okozta, hogy a legtöbben nem feleltek a kérdésekre, míg a CBA, Co-op és a Reál visszautasított a válaszadást. Két cég ? a Metro és a Spar ? jelezte csupán, hogy terjeszteni kívánja az alternatív tartásból származó tojások értékesítését. A CBA-nál az elhatárolódás azért is érdekes, mert a tulajdonos Lázár-testvérek nem csak kiváló fogathajtók, de remek lótenyésztők is egyaránt.
Az Európai Bizottság Eurobarometer elnevezéssel végzett kutatást az Unió minden tagállamára vonatkozóan, amelyből kiderül, hogy a fogyasztók többségét komolyan érdekli miként bánnak a gazdasági állatokkal. A felmérés szerint a visegrádi országok állampolgárainak nagy része lenne hajlandó többet áldozni az olyan gazdaságokból származó tojásért, amely magasabb állatvédelmi követelményeknek felel meg. Tavaly mind a négy ország válaszadóinak 59 százaléka vélekedett úgy, hogy hajlandó lenne a megszokott üzlet helyett másik boltban vásárolni csak azért, mert ott több állatbarát terméket forgalmaznak ? hangzott el a sajtótájékoztatón.
Peter Vingerling, a brüsszeli székhelyű Európai Állatvédő Szövetség, az Eurogroup for Animals kiskereskedelmi láncokkal foglalkozó szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió 2012-től tiltja a hagyományos ketreces tojótyúk-tartást. Helyette egy módosított, úgynevezett feljavított állattartási rendszert ír elő, amely a madaraknak a korábbinál nagyobb alapterületet, továbbá tojófészek, ülőrúd és korlátozott porfürdőzési lehetőség biztosítását tartalmazza. Az erről szóló jogszabályt már 1999-ben kidolgozták, így volt idő a felkészülésre.
Jelenleg egy ketrec mérete általában ötvenszer ötven centiméter, amelyben öt-hét tyúkot helyeznek el. A ketrec alja lejtős rács, van benne etető, itató és tojásgyűjtő szalag. Ezek a körülmények korlátozzák a tyúkokat abban, hogy faji sajátosságukból eredő viselkedésüket gyakorolják, vagyis kitárják szárnyukat, csapkodjanak, vagy porfürdőzzenek. Csőrüket is lecsípik, hogy kárt ne tehessenek egymásban. A Fauna Egyesület szerint ennél minden más alternatív tartási mód elfogadhatóbb lenne.
Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára utalt arra, hogy a szabadtartásnál is felmerülnek problémák, csak azok más jellegűek, például a tyúkokat meg kell védeni más állatoktól, vagy a madárinfluenzától. Felhívta a figyelmet arra a legfrissebb kutatásra is, mely szerint az alternatív tartásban élő tyúkok nagyobb stressznek vannak kitéve a ketrecben tartottaknál, ugyanis meg kell küzdeniük egymással az élelemért. Ugyancsak gond, hogy a hagyományos tartási módhoz képest dupla annyiba kerül a biotartás, míg az áruházláncok arra törekednek, hogy minél olcsóbb terméket, ez esetben tojást kínáljanak.
Csak halkan jegyezzük meg, hogy az Unióban sem Hollandiában, sem Ausztriában nem forgalmaz egyetlen szupermarket sem ketreces tartásból származó tojást, Angliában pedig a boltban kapható tojások több mint fele ? 51 százaléka ? származik szabadtartásból. Azt sem értjük, miért kell a tyúkok csőrét csonkítani, s ezzel megnehezíteni étkezésüket. A harapós kutyának sem szokták kiverni a fogát, s utána darált hússal etetni, ehelyett szájkosárral sétáltatják. Földi Péter ?megnyugtatott?, hogy a csőrcsonkítás a nagyüzemi baromfitartásban mindenütt elfogadott. Vajon meddig?
