Befejeződött a filmfesztivál
Tegnap este a Puskin moziban Sergio Rubini A föld című 112 perces alkotásával ért véget a tíznapos Olasz Filmszemle. A záró alkotás főhőse már régóta él filozófia tanárként Milánóban. Luigi el akarja adni családi birtokát, ezért visszatér Pugliába.
Három bátyja közül csak a szélhámos Michele és az önkéntesen dolgozó Márió egyezik bele az eladásba. Féltestvérük, Aldó ellentétes véleményen van. Az eseményt egy további gyilkosság is bonyolítja. Luiginak kell visszaállítani a családi egységet.
Az esti vetítés előtti, illetve utáni találkozón Sergio Rubini rendezőn kívül jelen volt a film forgatókönyvírója, Carla Cavalluzzi is. Megtudtuk, hogy mindketten púliaiak, s egy Márai Sándorról fennmaradt kép ihlette őket saját szülőföldjük bemutatására. A hazáját elhagyó író harap bele egy rögbe.
A film némiképp dosztojevszkiji ihletésű is. Sokáig volt csend azon a tájon, s csak a napsütés és a jó ételek jellemezték. Ez eredményezte a gazdag kultúrát is, amely a filmből is kitűnt. A beszélgetés után kisorsolták azt a szerencsés nézőt, aki az Alitalia és az Olasz Kulturális Intézet vendégeként elrepülhet Rómába, és megnézhet egy új olasz filmet.
Sergio Rubini, a híres olasz rendező és színész a vetítés napján, délben részt vett az Olasz Kultúrintézetben egy sajtótájékoztatón is, melyen a film mellett az olasz-magyar filmművészeti kapcsolatok helyzetét mutatták be. Megtudtuk, hogy a pescarai Media Múzeumban a közeljövőben állandó kiállítás nyílik a magyar filmművészetről.
Jóllakott a kiscsalád
A sajtótájékoztató befejezése előtt egy négytagú család is megérkezett. Papa, mama és a két kisgyerek a bejárati ajtónál helyezkedett el, hogy elsőként rajtolhasson a büféasztalokhoz. A kisebbik fiú nagyokat ásított. Bizonyára déli álmából ébresztették fel szülei az ingyen ebéd reményében.
A gyerekek és szüleik otthonosan mozogtak az asztalok között. Befurakodtak az újságírók elé, elvették előlük a szendvicses és süteményes tálcákat. Nem törődtek azzal, hogy másnak is jusson. Lényeg, hogy ők jól lakjanak! Olyan természetesen viselkedtek, hogy a házigazdák sem mertek szólni nekik. A papa is eltűnt néha egy-egy tál kajával, de mindig üres kézzel érkezett vissza. Azóta sem értem, hogy a tányérokkal mit csinált?
