ZETApress

hírportál

Szájjal-lábbal festettek

Újrafestett valóság címmel rendhagyó kiállítás nyílik a sokszínűség jegyében szeptember 5-én – tudtuk meg ma délelőtt a Vigadó téren, a 2-es villamos megállójában, ahol egy igazi próbatételben lehetett részünk. Megtapasztalhattuk, tudunk-e egyenes vonalat, vagy kört rajzolni egy papírra úgy, hogy nem használhatjuk a kezünket. Fotóink Lantai József felvételei.

Szájjal és lábbal festő, illetve más látható és kevésbé látható fogyatékossággal élő, valamint ép képzőművészek közös alkotásaiból nyílik kiállítás a jövő héten a Magyar Nemzeti Galériában. A művészek a Poli-Farbe festékgyár jóvoltából falfestékekkel vászonra, papírra, farost lemezre és a kiállítótér falára is tudtak festeni a nyár folyamán. Krániczné Tóth Dóra és Kormos László mozgássérültek az utcán is demonstrálták tehetségüket: Dóra szájjal, László lábbal festett.

Szájjal- és lábbal-festés próbatétel – avagy mennyivel ügyesebb egy mozgássérült az ép embereknél! A többségi társadalom tagjainak rendhagyó próbája, hogyan kell egyenes vonalat vagy kört rajzolni egy papírra úgy, hogy nem használhatja kezét. Az esemény célja, hogy rávilágítson az emberi sokszínűség eredendő értékeire és felhívja a figyelmet a mozgássérültek értékeire.

A rendhagyó bemutatón a Jóban – Rosszban három szereplője is megjelent. Mihályfi Balázs (Fehér Konrád főorvos) a szájjal festést is kipróbálta, s remekül ment neki. Kérdésemre elmondta, hogy a szívműtét a Csillagvirág Klinikán azért ennél jobban megy neki, de valójában mindegy mit csinál, mert egyikhez sem ért. Bodor Géza (Budai Krisztián ex-polgármester) lányai rajzait mutatta meg. Egy fotó erejéig szívesen állt kérésemre a Budai Vár elé. A jövő héten folytatja a forgatást, az egy hónapos nyári szünet neki is jó jött. Baronits Gábor (Halász Kristóf felszolgáló) volt a harmadik csillagkúti a sorozatból, aki először csak csendben szemlélődött. Lehet, hogy egy macsekbeli kiállításon gondolkodott? Végül aztán Gézával együtt ő is ecsetet ragadott.

A kiállítás célja, hogy rávilágítson közös értékeinkre, és hogy mindenki számára egyértelmű­vé tegye: a mozgássérült művészek akaraterejük és kreativitásuk segítségével kiemelkedő színvonalú alkotásokra képesek. Az újrafestett valóság szó utal arra, hogy a tárlat szeretné, ha a többségi társadalom másként, egy új nézőpontban gondolna a mozgássérült művészekre és alkotásaikra. Ugyanakkor a kiállítás főtámogatója a magyar tulajdonú Poli-Farbe festék­gyár, amely az alkotáshoz szükséges festékeket, eszközöket és egyéb kellékeket biztosít. A nagyvonalú támogatásnak köszönhetően nem csak vászonra és papírra, de farost lemezre, vagy akár a kiállítóterem falára is tudtak alkotni a felkért művészek, ezáltal újraértelmezve a magyar gyártmányú falfestékeket, színező tintákat.

Mitől rendhagyó a tárlat? – Abból a szempontból, hogy rendkívül ritkán fordul elő, hogy mozgás-sé­rült és ép képzőművészek együtt alkotnak, inspirálva, kiegészítve és segítve egymást, egy térben. A kreatív energiák szinergiájának köszönhetően teljesen új alkotások születtek, illetve a korábban készült művek is újra lettek értelmezve, ki lettek egészítve és tovább lettek gon­dolva. A szervezők olyan közös értékek mentén csoportosították az alkotásokat, mint sokszí­nűség, hagyománytisztelet, természetszeretet, kreativitás és béke.

Mettől meddig látható a kiállítás, hány művész alkotása látható és kik a legismertebbek? – Szeptember 5-e, szerda és október 15-e, hétfő között megtekinthető a kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) C-épületének földszinti kiállítóterében. (Akadálymentes bejárat a B-épületben.) A kiállítás védnöke Soltész Miklós, szociális, csa­lád- és ifjúságügyért felelős államtitkár. Nyitva tartás keddtől vasárnapig: 10-től 18 óráig lesz, pénztárzárás 17:15-kor. A kiállításon húsz mozgássérült – szájjal és lábbal festő, látható és kevésbé látható fogyaté­kkal élő, valamint húsz ép képzőművész közös alkotásait mutatja be.

Közreműködő művészek: Albert László, Bedő Julianna, Brauer Ildikó, ef Zámbó István, Egry Tamás, Fark László, Ferencz Dániel, Fördős József László, Fürjesi Csaba, Gyarmati Zsolt, Hámori Anett, Hervé-Lóránth Ervin, Ircsik Ágnes, Kalmár Zsuzsanna, Kalocsai Zoltán, Kirsch Ádám, Kormos László, Krániczné Tóth Dóra, Kuizs Lilla, Kupeczik Ágnes, Napsugár Anna, Oláh László, Orr Máté, Őrsi András, Rikassy Andrea, Sütő Róbert, Tápai Lajos, Tarcsányi Ottilia, Tegze Judit, Tóth Levente, Trunkó Bálint, Ujháziné Venesz Erzsébet, Viszokai Krisztián, Zilahi Ica Mária.

A kiállítás szervezője a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete, amely együttműködési megállapodást kötött a 20 éves jubileumát ünneplő, magyar tulajdonú Poli-Farbe Vegyipari Kft-vel, mint szponzorral és a Magyar Nemzeti Galériával. A tárlat a Magyar Nemzeti Galéria immáron három éve elkezdett Esélyegyenlőségi programj­ának keretén belül valósul meg, amelynek tavalyi állomása a Privát labirintusok című, autizmussal élő alkotók és a kortárs magyar képzőművészet meghatározó képviselőinek alkotá­sait mutatta be.

Kik és milyen szempontok szerint állították össze a kiállítás anyagát, milyen mértékben dominált a minőségi/esztétikai szempont? – A Mozgássérültek Budapesti Egyesülete idén júniusban országos felhívást tett közzé, amelyre pályázni tudtak mozgássérült képzőművészek eddigi alkotásaikkal, valamint olyan vizuális tervekkel, amelyek a Magyar Nemzeti Galériában kívántak megalkotni. A Magyar Nemzeti Galéria kurátora, Sepsey Zsófia, illetve a kiállítás művészeti vezetője, Dán Bernadette választotta ki az egyesület elnökével. Földesi Erzsébettel azokat a művészeket, akik lehetőséget kap­tak. Az ép képzőművészeket a galéria és a szervezők közösen választották ki és kérték fel eddigi pályafutásuk alapján.

Milyen stílusú/tematikájú/anyaghasználatú, stb. alkotásokat részesítettek előnyben? – A szervezők kiemelten fontosnak tartják, hogy az alkotások tematikája, stílusa és művészeti színvonala méltó legyen a Magyar Nemzeti Galéria hírnevéhez és hagyományaihoz, ezért csak olyan műveket engedtek a nagyközönség elé, amelyek megfelelnek a kiállítás céljának, illetve érdemesek a bemutatásra. A Poli-Farbe festékgyár támogatásának köszönhetően hazai gyártmányú festékek, színező tinták és más anyagok felhasználásával készültek az alkotások döntően, ennek megfelelően hagyományos anyagfelhasználásról nem lehet beszélni. A képeknél nincs jelölve, hogy ki milyen fogyatékossággal él és alkotott. A kiállítótér bejáratánál azonban tájékoztatják a látogatókat a művészek eddigi pályafutásáról.

Találkoznak-e a fogyatékkal élő és egészséges alkotók rövid és hosszú távon egymással és milyen formában? – Olyannyira, hogy együtt dolgoztak, közösen alkottak egész nyáron, hogy létrejöjjön ez a rendhagyó kiállítás. Mozgássérült és ép kortárs művészek közösen, egy térben alkothattak a nyár folyamán a Magyar Nemzeti Galéria falai között. Ismeretségek, barátságok és művészi partnerségek születtek, így talán az is állítható, hogy ez az alkotási folyamat, ez a tárlat egy valódi közösséget is teremtett.

Várhatóak-e kísérőprogramok? – A kezdeményezés példaértékűen segíti elő a fogyatékos emberek aktív részvételét a művészetben. A fogyatékos és ép művészek közös alkotó munkája és műveik kiállítása bemutatja, hogy az emberek különbözősége érték, amely gazdagítja világunkat. A kiállításhoz kapcsolódó kísérőprogramok keretében – hosszított nyitva tartás, tárlatvezetések, előadások – az érdek­lődőknek lehetőségük lesz megismerni a sérült emberek hétköznapjait, gondolkodásmódjukat és értékeit.

3 hozzászólás

Visszajelzések

  1. Újrafestett valóság | ZETApress
  2. Szájfestés a Terminálnál | ZETApress
  3. Fülig Jimmy Városmajorban | ZETApress

Szóljon hozzá!