Virtuális pólós múzeum
Az első olimpiai győzelmünk 100. évfordulóján nyit a virtuális múzeum! Száz évvel ezelőtt Párizsban ezen a napon született meg a magyar vízilabdázás első győzelme az olimpiai játékokon, ráadásul stílszerűen messze nem átlagos sikert arattunk: a háromszoros olimpiai bajnok brit válogatottat sikerült legyőzni többszöri hosszabbítás után.
E jeles évfordulót pedig egészen egyedi módon ünnepli meg a Magyar Vízilabda Szövetség: honlapunkon megnyílik sportágunk virtuális múzeuma, egy grandiózus történelmi (h)arcképcsarnok – tudatta Csurka Gergely sajtófőnök.
1924 júliusának idusán a párizsi olimpiai vízilabdatorna sorsolása a létező legnehezebb ellenfelet juttatta Komjádi Béla ifjú tehetségekből álló válogatottjának: az utolsó három olimpiát (1908, 1912, 1920) megnyerő félelmetes brit válogatottat. Tekintettel arra, hogy a magyar pólósok első ötkarikás kalandja igen rosszul sült el (Stockholmban két vereséggel ötödikek lettek ’12-ben), még azért is lobbizni kellett, hogy egyáltalán kiküldjék a csapatot Párizsba; a sorsolás megismerését követően pedig sokan csak hümmögtek, kár volt pénzt áldozni az útra!
Amikor a britek pillanatok alatt 3:0-ra elhúztak, nagyon úgy tűnt, hogy a károgóknak lesz igazuk. Innen azonban elevenítsük fel a 100 éve történteket a most megnyílt virtuális múzeumunk 1924-es tárlójának segítségével. Bár az egy füst alatt négy mérkőzést lejátszó válogatott tagjai kizsigerelve nem tudták folytatni a remeklést, és végül megint az 5. helyen zártak, a britek elleni diadal megmutatta, hogy már ott vagyunk a legjobbak között.
Az azóta eltelt száz évben ennek legalább kilencszer adtuk csalhatatlan tanúbizonyságát: ennyiszer lettünk olimpiai bajnokok, továbbá háromszor ezüst- és négyszer bronzérmesek. Ilyen éremkollekciója egyetlen más nációnak sincs, mint ahogy Magyarország az egyetlen, amely 12 egymást követő olimpián állhatott a dobogóra 1928-tól 1980-ig és persze egyedül a magyar férficsapat tudott nyerni a vízilabda különböző formációiban: a bőrlabdás állójátékban, a cserék és negyedek bevezetése után, a műanyaglabdás verzióban, meg a támadóidő bevezetését követően.
A Magyar Vízilabda Szövetség úgy gondolta, illendő méltó emléket állítani a rég- és a közelmúlt hőseinek, ezért a jeles évfordulón megnyílik az a virtuális múzeum, amelyben nemcsak valamennyi olimpiai szereplésről olvashatunk részletesen, de megismerkedhetnek valamennyi olimpiai szereplővel is.
– A magyar vízilabdában, a magyar vízilabdáért dolgozni egyszerre felemelő és felelősségteljes feladat. Ismét egy párizsi olimpiára készülünk, száz évvel az első nagy győzelem után minden idegszálunkkal az előttünk álló eseményre koncentrálunk, de épp ez az évforduló figyelmeztet arra: ismerjük-e múltunkat? A jelen és a jövő generációi tudnak-e bármit kapcsolni azokhoz a nevekhez, akik a sportuszoda előcsarnokában felállított márványtáblákon szerepelnek? Én azt vallom, igenis fontos, hogy egy utánpótlás-játékos is tisztában legyen azzal, ki volt Németh Jamesz, Halassy Olivér, idősebb és ifjabb Szívós István, Gyarmati Dezső, Markovits Kálmán, Kárpáti György, milyen elképesztő győzelmi sorozatot produkált Faragó Tamásék aranycsapata a ’70-es években. A mi generációinkat már nem is említem, hiszen a nemrég elkészült nagysikerű film sokat segített a múltidézésben.
Ezt a múzeumot azért hoztuk létre, hogy a vízilabda-család tagjai és a sportág rajongói kedvükre olvasgathassanak, illetve képet is tudjanak kapcsolni egy-egy játékoshoz, hiszen az MTVA fotóarchívumának és kollégáim kutatómunkájának köszönhetően talán egy vagy két kivétellel több mint kétszáz, valaha olimpián szerepelt férfi és női játékosunk kártyája található meg egy-egy portréval és a legfontosabb tudnivalókkal – mondta Madaras Norbert, az MVLSZ elnöke hozzátéve, hogy az olimpia évében most az ötkarikás játékok vannak a fókuszban, idővel viszont a világ- és Európa-bajnokságok történeteiben is el lehet majd merülni. A múzeum nyitóoldala idekattintva lapozható.
