Gyász a T. Házban
Egyperces néma felállással kezdődött ma délelőtt az Országgyűlés rendkívüli ülése. Két nappal ezelőtt Tasnádi Péter pécsi polgármester ? aki két évvel ezelőtt az MSZP Baranya megyei listájáról kapott mandátumot ? hosszantartó súlyos betegség után elhunyt. Helyére a február 16-i rendes ülésén ülhet majd az utód, s akkor foglalja el helyét a szabaddemokrata Gegesy Ferenc helyére vasárnap megválasztott Fideszes Bácskai János is.
A rendkívüli ülést a gazdásági válságból való kilábalás megvitatására kezdeményezte a kormányfő. Mégsem ezzel, hanem Navracsics Tibor kétpercesével folytatódott a munka a gyászszünet után. A Fidesz frakcióvezetője szerette volna sürgősséggel napirendre vetetni az Országgyűlés március 8-i feloszlatásának tárgyalását. Azzal érvelt, hogy a válságból nem a kompromisszumokra kényszerülő kisebbségi kormány, hanem a nép által legitimizált többségi akarat tudja csak kivezetni az országot.
Az új választásokat költségkímélő okokból a június 7-i európai parlamenti választásokkal együtt kéne lebonyolítani! ? érvelt Navracsics. Azt már csak én teszem hozzá, hogy több parlamenti képviselőnk is Brüsszelbe készül ? hallottunk már ilyen irányú terveket Gyurcsányról is ? így helyükre amúgy is időközi választást kell kiírni ősszel több helyen is.
A sürgősségi tárgyalást végül csak a Fidesz és a KDNP szavazta meg, így a mai napon még napirendre sem került az ügy. Sem az MDF, sem az SZDSZ nem merte megszavazni az ellenzéki oldalon, mert tudták, hogy ez a döntés parlamenti munkájuk végét jelentené. A közvélemény-kutatások mai állása szerint egyikük sem kerülne be most a törvényhozásba.
Ők is és a szocialisták is az előrehozott választások elvetését az ország érdekeivel indokolják, de mindenki tudja, hogy ez inkább egyéni érdekük. Az MSZP tudja, hogy most nem nyernék meg a választásokat, s a két párti országgyűlésben kisebbségbe kerülnének. Lehet, hogy még az egyharmadot sem érnék el, így a győztes Fidesz-KDNP bármit megszavazhatna nélkülük. Jövőre az államfőt is újra ők adhatnák, s ha kétharmaddal nem is menne elsőre, de a harmadik fordulóban, egyszerű többséggel újra jobboldali elnökünk lenne.
Az ország érdeke mégis az, hogy ne kelljen minden döntés előtt kikérni egy három, vagy négy párti parlamentben a kisebbik koalíciós partner véleményét, ne egy alig több mint ötszázalékos párt alkossa a mérleg nyelvét, s ne a farok csóválja a kutyát! (Ennek ékes példája volt a 2005-ös államfőválasztás, ahol az MSZP az SZDSZ ellenállása miatt nem tudta elfogadtatni saját baloldali jelöltjét.) Egy nyárra előrehozott választással, a két párti parlamenttel ettől menthetnénk meg az országot. Kár, hogy ezt lehetőség most elmaradt!
Az unióban minden más
Ha nálunk a Parlamentet fel is lehetne oszlatni többségi akarattal, az Európai Parlamenttel ez nem fordulhat elő. Tíz éve viszont megtörtént, hogy az akkori parlamenti elnök egy komplett bizottságot küldött el, mert úgy ítélte meg, hogy a tevékenységét rosszul végezte. Nem tudott elszámolni a gondjaira bízott pénzekkel. Persze nem ez a cél, nem feladatuk az erőfitogtatás. A múlt bolygatása helyett fontosabb az előrelépés, a megoldások keresése! A bizottsági elnökök és az uniós biztosok egyébként ? ha anyagival nem is ?, politikai felelősséggel tartoznak a gondjaikra bízott javakért, a kiosztásra váró uniós forrásokért. A magyar biztos, Kovács László egyébként nem dönt a pénzekről.
