ZETApress

hírportál

Egészségvédelem a rács mögött

Bírósági beutaltak ? 12

A fővárosban húszezer körüli a regisztrált hajléktalanok száma, de jóval többen vannak olyanok az utcán és a látókörünkön kívül, akik nem szerepelnek a nyilvántartásokban. Nekik talán már az is megváltás, ha börtönbe kerülnek. Ott legalább van fedél a fejük felett, nem kell órákat állni sorba az ingyen-konyhák előtt, s gyógyszert is kapnak bajaikra. Nem véletlen az sem, hogy körükből kerül ki az úgynevezett megélhetési bűnözők zöme. Dr. Varga Esztert, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön vezető orvosát arról faggattam a Napnyugta alkalmi riportereként ?95. januárjában, hogy milyen a befogadottak egészségi állapota?

Sajnos siralmas ? mondta a főorvos asszony. ? Éppen hajléktalan voltuk miatt nem járnak el a háziorvoshoz, nem szedik be ? ki sem váltják ? a szükséges gyógyszereket és személyi higiéniájukkal sem törődnek. Sok közöttük a tüdőbeteg ? mely újra népbetegséggé kezd válni ?, és a tetves, meg a rühes. Mielőtt közösségbe, tehát a többi elítélt közé engednék őket, minden újonnan befogadottat alaposan megvizsgál az egészségügyi szolgálat. Ezzel tudják elejét venni annak, hogy valaki járványt hurcoljon be a rácsok mögé.

Az összes elítéltet AIDS-szűrésnek is alávetik. Eddig mindig negatív volt az eredmény. A börtönben felvilágosító munka is folyik a biztonságos szexről, de óvszert az egészségügyiek nem osztanak. Nem kell ám gondolni valamilyen falakon belüli orgiára, de egy zárt közegben a homoszexualitás is előjöhet. Igaz ez sem jellemző a Nógrád megyei intézetre, de nem árt védekezni a nemi betegség ellen. S a kísértés az épületen kívül is előjöhet.

A négyszáz börtönlakóból ? mint tegnap megírtuk ? mintegy húsz jó magaviseletű elítélt minden hétvégén eltávozhat 48 órára. Meglátogathatja szeretteit, megsimogathatja feleségét. Akadt, aki egy ilyen eltávozáson megnősült. Érdemes tehát rendesen viselkedni odabenn. Csak az egészségügynek jelent ez pluszterhet, mert újra meg kell vizsgálni vasárnap esténként, vagy hétfőn reggelenként a visszaérkezőket. Aggódhat az őrzésbiztonsági szolgálat is, mert a hazajáró lelkeknél hétköznap is ott van a civil ruha, így bármelyik nagyidős társuk kísértésbe eshet kölcsönvenni egy szökéshez.

A megyében, a börtöntől harminc kilométernyire nemrég hasmenést okozó járvány volt. Ilyet köztudomásúlag ételtől, vagy italtól s a nem megfelelő tisztaságtól lehet elszenvedni. A börtönegészségügy ez ellen is felkészült. Mint Varga főorvosnő elmondta, feladatuk a rabkonyha rendszeres ellenőrzése, a kiosztásra váró ételek kóstolása, szagolása. Ha valami színre, szagra nem megfelelő, inkább kiöntetik, de nem adják oda az elítélteknek. Helyette persze mást kell ilyenkor adni ? az elítélt nem éhezhet! ?, s az anyagi felelőst mindig megkeresik.

Börtönbetegségek és öncsonkítások

A főorvosnő szemész, így az elítéltek munkába állításáról nem egyedül dönt. Az Ipoly Cipő Kft. működik a börtönön belül, s több szakorvos konzultál arról, ki milyen munkára alkalmas. A börtönben teljes a foglalkoztatottság, ami nagy szó. Számos börtönvállalat ment tönkre az elmúlt években, mert a munkanélküliség oda is begyűrűzött. Akadtak olyan intézetek, ahol a rabok több mint fele nem dolgozott. A gyarmati teljes körű foglalkoztatottságban az is közrejátszhat, hogy Palotás Iván ezredes, az intézet parancsnoka 1989-es kinevezése előtt 20 évig a cipőgyár főmérnöke volt. Gépészmérnöki végzettsége alapján igazi szakemberként segíti a rabok munkához juttatását. Nekik sem mindegy ugyanis, hogy hasznos tevékenységgel telik az idejük, vagy semmittevéssel. S a keresetből félre lehet tenni a szabadulás utáni életkezdésre is, meg odabenn is lehet spájzolni.

Gondolkodni így is van idő, a homokórában így is lassan peregnek a homokszemek; a bezártságot se bírja mindenki. Újításként ? a börtönök közül egyedül Gyarmaton ? elkezdték az autogén tréninget. Önkéntes alapon megy, kiképzett gyógytornász vezetésével. Nem kell itt a durva Darner-tréningre gondolni, másról van szó. Ezekkel a foglalkozásokkal a felesleges és káros mellékhatásokkal járó gyógyszerfogyasztást lehet lecsökkenteni, majd elkerülni. A tréning résztvevői ugyanis előbb-utóbb gyógyszer nélkül is megnyugszanak, elmúlik szorongásuk, fejfájásuk. Ezek a tünetek általában az előzetes letartóztatottaknál, vagy az első bűntényeseknél jelentkeznek inkább, mert ők még nem tudják, mi vár itt rájuk. Félnek az ismeretlentől, ami érthető.

A börtönökben gyakori az öncsonkítás, nyelés, érfelvágás. Előfordult már olyan is, hogy valaki tintaceruzát dörzsölt a szemébe. Varga doktornő nyolcéves, bévés múltja alatt ezt csak hallomásból ismerte meg. Korábban szemész szakorvosként dolgozott, így ez a módszer nála nem válna be. A kisebb falcolást ? érfelvágást ? is el tudja látni, de nagyobb műtétekre a városi kórházba küldi a betegét. Ott döntik el aztán, hogy el lehet-e szállítani az elítéltet a 120 kilométernyire fekvő tököli rabkórházba, vagy azonnal kés alá fektetik. Őrzésbiztonsági szempontból jobb Tököl, s az őrségtől sem von el feleslegesen embert, hiszen a helyi kórházban állandóan ott kéne ülni egy őrnek a frissen operált, csövekkel teleaggatott fogva tartott mellett. Az egészség megóvása mellett fő a biztonság!

Nyelni persze nem csak drótot, de összegyűjtött altatót is lehet. Gyógyszerosztáskor ezt is meg kell akadályozni nagy odafigyeléssel. A vízzel-pohárral sorakozó elítéltek a nővér előtt nyelik le a gyógyszereket. Csak az egyszeri adagot kapják egyszerre, de kényelemből még senkitől sem tagadták meg a szükséges gyógyszert. Az egészségügyi szolgálat is szűkös költségvetésből gazdálkodik, de az elítéltben csak a beteg embert látják. Ők a gyógyításra esküdtek.

1 hozzászólás

Visszajelzések

  1. ZETApress » Európában a gyermekmédiások

Szóljon hozzá!