ZETApress

Bírósági beutaltakról ? 11

F. János 8 éves börtönbüntetését tölti Balassagyarmaton. Emberölésért ítélték el. Az intézetben jól dolgozik, magatartása ellen nincs panasz. Nevelői véleményre, parancsnoki javaslatra a bíróság két éve enyhébb büntetési fokozatba sorolta. Egy néhány éves jogszabály értelmében így havonta többször is eltávozhat 48 órára. Őt is rendszeresen elengedte parancsnoka.

Mielőtt bárki is azt hinné, hogy véres horror fog kibontakozni, ki kell ábrándítanom. F. János nem gyilkolt még egyszer, hanem otthon is rendesen viselkedett. S hogy a történet miért nem egy szokványos rabsors? Mert Jánost nem várta otthon feleség, ő egy ilyen hétvégi eltávozáson ismerkedett meg álmai asszonyával, akit aztán később ? ugyancsak egy hétvégi eltávozáson feleségül vett. Nem börtönben volt a nászéjszaka, nem kell az új asszonynak azóta sem bejárni a beszélőre, hiszen a férjeura azóta is minden hétvégén hazautazik hozzá látogatóba. Hét közben meg úgy dolgozik a börtönben, hogy megőrizze a belé helyezett bizalmat. Nem szeretné, ha egy felesleges fenyítéssel elveszítené a hazajárás kedvezményét. Rövidesen szabadul.

Palotás Iván büntetés-végrehajtási ezredes intézetparancsnoktól tudtam meg a ?90-es évek derekán, hogy négyszáz elítéltből mintegy húszan járnak haza minden hétvégén. A jogszabály parancsnoki hatáskörébe utalja, hogy a bírósági ítélettel legenyhébb őrzési fokozatba sorolt elítélteket havonta egyszer, kétszer, vagy akár hetente engedik haza 48 órára. A parancsnok nem tesz különbséget a húsz elítélt között, mindegyiket hetente elengedi. Ez nagyon hatásos fegyelmező eszköz, bár ez a lehetőség plusztereket jelent az őrszolgálatra is. Mind a húsz főt távozáskor, és visszaérkezéskor meg kell motozni, a különböző adminisztrációkat el kell végezni, s az egészségügyi szolgálatnak is mindegyiket meg kell vizsgálni.

Nem hozhatnak be magukon apró élősdieket ? bár erre a csoportra ez nem is jellemző ?, vagy valamilyen fertőzést. Az esetleges sérülésekről is azonnal látlelet készül. Ennek két előnye is van. Egyrészt hivatalból lehet feljelentést tenni az elítélt börtönön kívüli támadója ellen, másrészt a fogva tartott se mondhatja később, hogy otthoni sérülését visszatérése után a börtönben szenvedte el. A hazajárókkal kapcsolatban esetleg őrzésbiztonsági probléma lehet, hogy civil ruhájuk állandóan náluk van cellában, így fennállhat a veszély, hogy valamelyik rosszfiú kölcsönveszi tőlük egy szökésre. Szerencsére erre még nem került sor mostanáig.

Hazautazáshoz a börtön nem ad útiköltség-térítést, vagy szabadjegyet a fogva tartottaknak. Mégsem kell nekik otthonról kérni rá pénzt, mert meg tudják keresni az árát. A gyarmati börtönben teljes a foglalkoztatottság. Az Ipoly Cipő Kft. működik a falakon belül, s főleg munkaruházati cipőket gyárt. Olyan csarnok is van, ahol egymás mellett dolgozik az elítélt, és a szabad munkavállaló a szalagon. Ez is nagy szó, mert a hazai börtönökben az volt a szokás mostanáig, hogy az elítélt dolgozik, a szabad munkavállaló ? ahogy gyűjtőnéven a hivatásos, és a polgári alkalmazottat egyaránt nevezik ? csak felügyel. A több mint másfél évszázados műemlék jellegű bv-intézet ? mely 1993-tól fegyház és börtön ?, ebben is változást hozott, újított.

A parancsnok 1989-tól vezeti az intézetet, korábban a börtönvállalat főmérnöke volt, húsz éven át gépész-és gazdasági mérnökként. Van büntetés-végrehajtási, és munkáltatói gyakorlata egyaránt. Tudja, hogy a fogva tartottakat munkával kell lefoglalni, nehogy rosszaságon törjék a fejüket. A munkában megfáradtakon is segít korszerű orvosi ellátás, a reumatológia, fogászat, audiológia. A lelki bajokon pszichológus, pszichiáter és az autogén tréningeket vezető gyógytornász segít. Náluk a legfőbb érték az ember akkor is, ha elítélték. F. Jánosnak, és rabtársainak nincs oka a panaszra.