ZETApress

A romantikus szerelmi történet ott kezdődik, ahol a többi általában véget ér: a holokauszt után. A Hajnali láz helyszíne Svédország ? tudtuk meg délelőtt a Remíz Étteremben, ahol Gárdos Péter író-rendező, Seregi László operatőr, Horgas Péter art director, Piti Emőke és Schruff Milán főszereplők és Szekeres Dénes producer avatott be a készülő film kulisszatitkaiba.

A film szereplőit, a németországi koncentrációs lágerek túlélőit azokban a rehabilitációs táborokban ápolják, amelyekről ez idáig nagyon keveset halottunk. A történet kilenc hónap alatt játszódik: 1945 júliusától 1946 márciusáig. A rehabilitációs táborokban gyógyuló nők, férfiak szinte kivétel nélkül tudatában vannak létük elviselhető törékenységének. Ezeknek az embereknek ugyanis nincs választási lehetőségük. Egzisztenciális jövőjük bizonytalan, testi gyógyulásuk kiszámíthatatlan, lelki felépülésük apróságokon, semmiségeken múlik. A kibírhatatlant ezért rezignált egykedvűséggel, vagy mohó élni akarással képesek csak legyőzni.

A főhőst, a 25 éves Miklóst Bergen-Belsen koncentrációs táborából szállítják hajón Gotland-szigetre. Itt a Larbró-i kórházban svéd orvosa ? aki magyar ápolónőt vett feleségül ? közli vele az esély nélküli diagnózist: hat hónap van már csak hátra életből. Ám a súlyos tüdőbeteg fiatalember ? akinek hajnalonta szökik fel a láza ? mintha nem fogná fel a szörnyű és közeli jövőt. Hadat üzen a sorsnak, megszerzi a svédországi túlélő táborokban ápolt 117 magyar leány nevét és címét. Levelet ír nekik azzal a céllal, hogy egyiküket majdan feleségül veszi. Természetesen egyik lányt sem ismeri, de nekik azt írja, hogy korábban már találkoztak.

Sokan válaszolnak neki, köztük a 200 kilométerrel távolabbi másik svéd rehabilitációs lágerben élő 19 éves lány is. Igaz, amikor Lili megkapja Miklós levelét, súlyos vesebetegsége miatt három hétig ágyhoz van szegezve, így csak unalmában és kíváncsiságában válaszol Miklósnak. Az ismerkedő, tapogatódzó levélváltás egyre intimebbé válik és számtalan félreértést is szül. Miklós egyik nap eldönti, hogy telefonon keresi meg friss ismerősét. Elhatározzák, megpróbálják elintézni, hogy láthassák egymást személyesen is.

A Hajnali láz hősei mindenáron élni akarnak. Orvosaik agyongyötört, csont-sovány, lázas testüket ápolják, lelkük sebeivel azonban saját maguknak kell megbirkózniuk. Lili és Miklós sűrűsödő, felzaklató, egyre szenvedélyesebb levelezése közben feltárul a svéd táborok mindennapi élete: az orvosok sziszifuszi küzdelme az alattomos betegségekkel, a helyi hivatalnokok packázásai, s maguknak a táborlakóknak kisebb-nagyobb árulásai és szorongásai. Színre lép Kroinheim Emil rabbi, a bogaras, éles eszű férfiú, aki szívósan, fáradhatatlanul utazgat a táborok között és osztja az észt, a bölcs tanácsokat.

Egyre nagyobb szerephez jut Lili barátnője, Gold Judit, aki egyáltalán nem örül Miklós és Lili kibontakozó szerelmének. Lassacskán ő lesz ennek a történetnek a harmadik főszereplője. Szívósan és nem mindennapi rafináltsággal küzd Liliért ? hiszen úgy szereti őt, mint a testvérét. Vagy ez tán csak egy önáltatás? Lili és Miklós minden probléma ellenére, amelyet a tábori szabályok és a svéd egészségügyi előírások megkövetelnek, a sok-sok nehézség legyőzése után 1945. december 1-jén személyesen is találkozik. A három nap alatt, míg együtt vannak az Eksjő-i kórházban, végzetesen egymásba szeretnek. De igazából csak ekkor, mikor már biztosak saját magukban és szerelmükben, éppen ekkor kell a legnagyobb akadályokkal megküzdeniük. Miklós betegsége nem sok jót ígér, és Gold Judit ármánykodása is célba érni látszik. Ekkor, életük legválságosabb pillanatában különös segítséget kapnak a rabbitól. 1946 márciusában Stockholmban összeházasodnak, majd hazaköltöznek, s 1948. június 8-án megszületik fiuk: Gárdos Péter.

A név nem véletlen, az író-rendező szülei igaz történetét megéli el. Édesapja, Gárdos Miklós újságíró 1998. augusztus 6-án hunyt el, s édesanyja leltározni kezdte a hagyatékot. Ekkor került elő Lili és Miklós hiánytalanul megmaradt levelezése, melyet Péter végigolvasott. Már ekkor megfordult fejében, hogy regényt ír belőle, amit aztán megfilmesít. Egy híres író-barátja ? akit nem akart megnevezni ? szívesen papírra vitte volna a történetet, de nem adta el neki a sztorit. Szüleire való tekintettel úgy vélte, ezt neki kell megtennie. Tíz év után kezdett a munkához, s a filmhez 3 éve választotta ki a szereplőket. Emőkével és Milánnal idén februárban 4 napot már itthon forgatott, de mivel nem volt hó, 4 napra kiutaztak Svédországba, az Északi-sarkkörön túlra is. Közben 3 napot Jeruzsálemben forgattak, ahol Gila Almagor játszotta az idős Lilit.

A két fiatal főszereplő vékony testalkatú, de még fogyniuk is kell. Milán elmondta, hogy napi 800 kalóriát vehetnek magukhoz, s állandó orvosi ellenőrzés alatt állnak. Eddig 10-12 kilót sikerült leadnia, de még néhány hátravan. A további szerepeket Petrik Andrea, Máté Gábor, Gyabronka József, Scherer Péter, Földes Eszter, Kovács Lehel, Tóth Anita, Páll Zsolt, Seres Zoltán, Váta Lóránt, Sztárek Andrea, valamint három svéd színész, Maya Rung, Roger Strom és Anna Ascarate játsszák majd. A magyarországi forgatás május 27-én kezdődik, július végéig tart. 30 napra tervezik eredeti helyszíneken, műtermekben, épített díszletekben, főleg Budapesten. A svéd kórházi jeleneteket bezárt magyar kórházakban, szanatóriumokban veszik fel. Mivel a svédek Hitler acélszállítói voltak még a háború utolsó hónapjaiban is, s a svéd nép egy része szimpatizált a németekkel, a svéd társproducer javaslatára ezt a szemléletet is meg fogják jeleníteni a filmben, hogy náluk is hiteles legyen a történet.

S hogyan került a képbe Izrael? Ott laktak tán a Gárdos-szülők? ? kérdeztem Pétert, de elmondta, hogy erről szó sincs, ferencvárosiak voltak. Már meg is volt a IX. kerületi lakás a forgatáshoz, amikor a pénz fogyni kezdett, s újabb támogatót kerestek. Értelemszerűen ez Izrael lett, s ha már ők is társproducerek, miért ne forgatnának náluk is? Ezzel némiképp megváltozott a forgatókönyv, mert az ott élő idős Lili meséli el az ifjonti szenvedély történetét, amelynek specifikumát a helyszín és a történelmi pillanat adja, hitelességét pedig a megőrzött levelek erősítik.

A 100 percesre tervezett filmben három nyelven ? svédül, németül és magyarul ? szólalnak meg a szereplők. Lesz benne hétpercnyi fekete-fehér archív jelenet is a 26-35 kilós túlélők meztelenül fertőtlenítéséről a táborba érkezésükkor. Ez olyan jól illeszkedik majd a mostani felvételekbe, hogy észre sem vesszük, mit vettek fel 70 éve, s mit a jelenben. A Tivoli Film-Plusz Kft. gyártásában 560 millió forintos költségvetésből készülő magyar?svéd?izraeli koprodukció előreláthatólag 2015 elején kerül a hazai mozikba, így az esetleges februári Magyar Filmszemlén és a sokkal biztosabb berlinin is el tudják majd indítani ? mondta el kérdésemre Szekeres Dénes. Jó hír még, hogy a MAZSIHIZS és az EMIH is félretette az ellentéteket, együtt segítik a film elkészítését. Támogató még a Magyar Nemzeti Filmalap, az Európai Unió MEDIA programja, a Svéd Filmintézet, a Filmpool Nord, a Svéd Televízió, a Jeruzsálemi Filmalap, a Magnet Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonügynökség, az MTVA és a Magyar Mozgókép Közalapítvány.