ZETApress

Túlélhető-e a krokodil harapása? Miért végzetes csapás a béka nyelve? Miért válik halálos csapdává a pókháló? Milyen ?húst” eszik meg egy növény? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a Magyar Természettudományi Múzeum Predátorok című interaktív időszaki kiállításán, március 18-tól (megnyitó 17-én) november 23-ig.

A kiállítás különlegessége az a horrorfilmekbe illő négy darab, óriási, mozgó ragadozómodell, amely élethűen mutatja be, hogyan vadásznak az igazi ragadozók. Az életnagyság többszörösére nagyított, interaktív állat- és növény-predátorok ma délelőtt 11-kor megérkeztek a Ludovika térre. A ragadozók kicsomagolását mi is végignézhettük.

A ragadozó életmódú állatok sokak szemében félelmetes gyilkosok, holott valójában lenyűgöző, az élővilág táplálékhálózatába szervesen illeszkedő és sokszínű élőlények. A természet egyensúlyának fenntartásában fontos szerepet töltenek be, mégis sok közülük már veszélyeztetett az ember környezet-átalakító tevékenysége következtében. A zsákmány megszerzésére a ragadozók evolúciója során különféle módszerek, vadásztechnikák fejlődtek ki. Egyes vadászok kitűnően rejtőzködnek, s várnak az alkalmas pillanatra, hogy lecsaphassanak az áldozatra, míg mások csapdát állítanak a zsákmánynak. A valódi vadászok felderítik, kitartóan üldözik és megragadják prédájukat. Mindegy, hogy milyen eszközzel, de egyetlen céljuk a táplálék megszerzése.

A Magyar Természettudományi Múzeum Predátorok című kiállítása most közelebb hozza a ragadozók rejtélyes világát, és eloszlatja a bennünk élő tévhiteket, félelmeket, mindezt szórakoztató ugyanakkor ismeretterjesztő módon. A kiállítás különlegessége a négy darab, óriási, mozgó ragadozómodell, amelyek élethűen mutatják be az alkalmazott vadászati technikákat.

Soroksár ? Etyek ? Hollywood

A látogatók által irányítható, mozgatható tudományosan hiteles modellek a prédaejtés mozdulatait mutatják be a látogatóknak. Ezáltal a nézők pontosan megfigyelhetik az egyes fajok adottságait, képességeit, technikáit. Megértik, hogy miért olyan hihetetlenül erős a krokodil harapása, mire szolgál a pókok hálója és csáprágója; miért csak a mozgó zsákmányra csap le a béka és vajon miért vannak húsevő növények, hogyan működik csapdájuk. A szerkezeteket a soroksári Filmefex Stúdió Hungary készítette. Mint főnökük, Egressy Zsolt elmondta, számtalan hollywoodi produkcióban vettek részt, s az egyeki filmstúdió elkészülte további megrendeléseket jelent számukra.

Néhány újságíró csak lassan merte megközelíteni a frissen kicsomagolt lényeket, hiszen ilyeneket eddig itthon csak a legfélelmetesebb filmekben lehetett látni. De hogyan is érezne másképp az ember egy akkora pók mellett, amelynek a lábszőre is meghaladja a 8-10 centimétert? Az is meglepetést okozott, amikor a fólia lekerülése után nyilvánvalóvá vált, hogy a nílusi krokodilt ? noha csak modell ? szájkosárral kellett szállítani.

A múzeum munkatársai ekkorra már megnyugtattak mindenkit, hogy biztonsági okokból az óriási modelleket üvegfal mögött állítják majd ki, és figyelmeztető táblán hívják fel a figyelmet arra, hogy ezek nem egyszerű másolatok. Persze ekkorra már mindenki bátrabbá vált, sőt egyesek a fejüket is a hatalmas hüllő szájába tették. Az üvegketrecbe zárt műmegalények az eredetinek tudományosan hiteles másai. Lássuk, milyeneknek!

Nílusi krokodil: Milyen erős a krokodil harapása?

A krokodilnak hihetetlenül erős állkapcsa van. A legerősebb harapása 352 kilopond négyzetcentiméterenként, mely a világon egyedülálló. Még a fehér cápa sem éri utol.

Barna varangy: Mire céloz a béka?

A békák zsákmányukat nagy, széles szájukkal egészben kapják be. A préda levadászásában mozgásra kiélezett látásuk, gyors ugrálásuk és ragadós nyelvük segítik. A békák mind rövidlátók (békaperspektíva), és szemük az apró, közeli, folyamatosan mozgó tárgyak észrevételéhez és követéséhez alkalmazkodott. A varangyok nyelve elöl lenőtt, nyitott szájukból a zsákmányra mégis ügyesen ki tudják vetni, majd a ráragadt prédát hirtelen bekapják.

Darázspók: Mennyire hatékony eszköz a pókháló?

A kétdimenziós kerekhálók tekinthetők a leghatékonyabb rovarcsapdáknak, melyet a jól ismert keresztes-pókok fejlesztettek tökélyre. A darázspók, a keresztes-pókok egyik leggyakoribb hazai képviselője, naponta akár 10?15, testméretéhez hasonló zsákmányt is ejthet.

Vénusz légycsapója: Miért eszik ?húst” egy növény?

A ragadozó életmód, vagyis az élő állatokkal való táplálkozás mindenekelőtt az állatvilágra jellemző. A jelenség azonban a növények világában is előfordul, bár sokkal ritkábban és szelídebb formában, mint az állatoknál. A legismertebb, és rovarfogó technikáját tekintve a leglátványosabb húsevő növény a Vénusz légycsapója.