ZETApress

hírportál

Párhuzamok a Galamb utcában

A Galamb utcai Léna & Roselli Galériában 16-án zárt be a Kötődések, 25-én este 6-kor nyílik a Párhuzamok II. kiállítás, ahol Bukta Imre, Csurka Eszter, Marlene Dumas, Halász András, Király Gábor és Szikora Tamás műveit láthatjuk április 13-ig, hétfőtől-péntekig 11-től 18 óráig.

A Léna & Roselli Galéria saját gyűjteményéből rendezett kiállítása a vizuális reprezentáció egyik sokáig elhanyagolt, de napjainkban újra fontossá vált műfajára ? az akvarellfestészetre hívja föl a figyelmet. Az akvarell és a vele együtt használható anyagok változatos megoldásokat tesznek lehetővé, a művész szándékának megfelelően. A könnyedség, a közvetlen kifejezőerő, amit ezzel az anyaggal el lehet érni, a reneszánsz korának mesterei óta a mai napig fontossá teszi. Albrecht Dürertől kezdve Edward Hopperig számos nagy művész alkalmazta ezt a technikát.

A galéria több száz grafikai lapjából történt válogatás az ember-centrikusság jegyében született művekre koncentrál. Hat művész hatféle verziójának együtteséből láthatunk egyféle tablót, amely jelen korunk emberének speciálisan korhoz kötött, de ugyanakkor általános állapotáról, helyzetéről tudósít.

A kiállítás központi képe Marlene Dumas: Faceless című műve. A világhírű, nagyon befutott művésznő egyik legjellemzőbb papírra készült képének térdelő figurájához hasonlóan a kiszolgáltatottság, a titokzatosság aurája jellemzi Csurka Eszter vízbezárt nőalakjait is. Király Gábor intenzív színvilágú képein különféle hétköznapi tevékenységekkel foglalkozó erőteljes, túlélő típusúnak beállított, de nem feltétlenül könnyű életű alakokkal találkozunk. Bukta Imre finoman és szellemesen dokumentált szocioportréin az ember és a környezet szétválaszthatatlan szimbiózisával szembesülünk. Szikora Tamás munkásságának két ritka korai darabját láthatjuk.

Két tradicionális téma, a tanulmányrajz és a művész műtermének képe az ábrázolás tárgyai. Halász András festményein a koncepció és a képi megjelenítés azonos érvénnyel vannak jelen. A jelenlét és a távollét filozófiai problémájának egyik lehetséges legegyszerűbb és nagyon cool megfogalmazását látjuk ? írta Bognár Tünde művészettörténész.

Szóljon hozzá!