Ferenc váltja Ferencet
Tegnap délután 5 órakor a Zrinyi utca és az egykori Münnich Ferenc, ma Nádor utca sarkán, az egykori Münnich Ferenc-szobor helyén felavatták Liszt Ferenc mellszobrát. Az alkotást Dr. Gerő Katalin szobrászművész adományozta a Duna Palota Nonprofit Kft-nek, hogy azt az épület sarkán lévő szoborfülkében helyezzék el. Fotóink Lantai József felvételei.
A Liszt-portrét az alkotó 2011-ben készítette, a Budavári Önkormányzat felkérésére, hogy a bicentenárium évében, a lengyel fővárossal létrehozandó testvérvárosi szerződés aláírásakor, ezt ajándékozzák Varsónak. A szobrot, a lengyelországi Liszt-év legkiemelkedőbb eseményeként, 2011 augusztusában, a Łazienki Királyi Parkban, a híres Chopin emlékmű közvetlen közelében avatták fel. A műalkotás akkora tetszést aratott, hogy a Belgrádi Magyar Nagykövetség egy második példányt rendelt belőle, amit az ottani Zeneakadémia előtti elegáns Park Manjež-ben állítottak fel. A komponistához méltó budapesti helyszín kiválasztásakor szerepet játszott a tény, hogy Liszt első magyarországi otthona a közeli Nádor utca 20-ban volt, később a Duna parti Hal téren lakott, s a zeneszerző kedvenc kápolnája a Bazilika helyén állt, amelynek későbbi építését Liszt Ferenc adománnyal segítette.
A Duna Palota épülete 1897-ben Lipótvárosi Kaszinóként nyílt meg, amelynek minden estélye, hangversenye, matinéja eseményszámba ment. A Palota vezetése változatlanul arra törekszik, hogy a 115 éves intézmény rendezvényei a magyar művészetpártoló és a kultúra iránt érdeklődő közönség elismerését váltsák ki. Ebben a szellemben működik a Duna Művészegyüttes és a Duna Szimfonikus Zenekar. Nívós képzőművészeti kiállítások, színházi előadások, könyvbemutatók színesítik a programot. A Duna Palota hosszú idő óta az egyetemes kultúra, a magyar zenei élet és táncművészet egyik emblematikus helyszíne.
A bronzszobor kiöntése, felállítása, a szoborfülke restaurálása közadakozásból történt. Külön köszönet illeti a Rotary Hungary, a Rotary Club Budapest City támogatását és a Zeneszalon Alapítvány közreműködését, valamint a Ránki-családot ? a Ránki Dezső?Klukon Edit házaspárt és fiukat, Ránki Fülöpöt ? adománygyűjtő zongoraestjükért. Ünnepi beszédében Dr. Batta András rektor arról is beszélt, hogy intézménye, a 138 éves Liszt Ferenc Zeneakadémia épülete októberre újul meg. Batta doktor elmondta, hogy Kodály Zoltán is tanított a Zeneakadémián, s úgy tudta kinyitni az előadóterem ablakát, hogy azon csak a levegő cserélődött, de az utcazaj kinn maradt. Ez volt az igazi Kodály-módszer, ám ezt csak a beavatottak ismerik…
A rektor elmesélt egy másfél évszázados történetet is. Liszt Ferenc írta meg a Koronázási misét Ferenc József és Erzsébet 1867-es magyar királyi párrá koronázásához. Valami mégsem tetszhetett neki a Mátyás templomi bemutatón, mert sértetten távozott, s egyedül jött át Budáról Pestre a lezárt Lánchídon. Itt már hatalmas tömeg várta és éljenezte. Hogyan tudhatták annyian, hogy érkezni fog? ? tette fel a kérdést a rektor úr. Szerintem sehonnan, ők a királyi párt várták, azért gyűltek össze oly sokan. S mivel Liszt remek dramaturgiai érzékkel rendelkezett, a királyi menetet megelőzve érkezett és zsebelte be a tapsokat. A koronázásról bővebben a Wikipédiában olvashatunk.
