ZETApress

Holnaptól magyarul is kapható a BBC History világtörténelmi magazin ? tudtuk meg a ma déli sajtótájékoztatón a Pallasz Páholyban. Bemutatta Greg Dorey, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete, Kocsis András Sándor elnök-vezérigazgató és Papp Gábor, a havilap főszerkesztője.

Ördögi játszma ? Jalta a mérlegen ? Attila, aki nem volt Isten ostora ? A Holtak Könyve ? Isaac Newton, a mesterdetektív ? Magyarország az első világháborúban ? Hogyan lett a jólfésült úrifiú Gandhiból a meztelen fakír? ? A marathóni csata. Néhány érdekes téma az első lapszám tartalmából, amely holnaptól kapható az újságárusoknál.

A Kossuth Kiadó alapos piackutatás után döntött úgy, hogy magyarul is megjelenteti a világ egyik legolvasottabb történelmi magazinját, amely egyedülálló lesz a magyar lappiacon. Merészségnek tűnhet ezt a jelzőt használni, de tény: a lapnak nem csak a tematikája, de a stílusa is lényegesen eltér a többi laptól.

Azt az angolszász stílust tolmácsolja, amelyre az a jellemző, hogy neves történészek, a világ leghíresebb egyetemeinek tanárai dolgoznak fel egy-egy témát a magazinolvasók számára úgy, hogy a történeteket a hétköznapi élet tükrében, az emberek mindennapi kultúráját, életmódját figyelembe véve jelenítik meg. Ezáltal olyan hiányt pótol a magyar sajtópiacon, amelyre komoly igény mutatkozik a világ történelme iránt nyitott, érdeklődő nagyközönség részéről. A lap tartalma hiteles, meghökkentő és olvasmányos. Világtörténelmi témákat és magyar kapcsolódásokat dolgoz fel gazdag képanyaggal illusztrálva. Történelmi személyiségeket mutat be másként, mint ahogyan eddig olvashattunk róluk.

Témák az első szám tartalmából

Ördögi játszma: Nemcsak a lelkekben nem gyógyultak be a jaltai sebek, a történészek sem képesek lezárni a Churchill-Sztálin alku aktáit. Angliában ma is vitatják, hogy ?az ördöggel kötött szövetség helyességét ? újabb és újabb érvekkel vitatva az akkori brit politikát.

Jalta a mérlegen: Valóban ott dőlt el Közép- és Kelet-Európa sorsa? A higgadt elemzés szerint nem, hanem elsősorban a hadszíntereken. Jalta jelképpé lett ? egy világrendszer fogalmát is hozzá kötötték. Több mint hat és fél évtized után is érdemes mérlegre tenni a jaltai egyezményt.

Attila, aki nem volt Isten ostora: Nem, mert csak háromszáz évvel halála után ragasztották rá a legendák az elnevezést. Kemény ember volt, de a mértékadó történészek szerint türelmesen és diplomatikusan tárgyalt, és korántsem volt kíméletlen ember.

A Holtak Könyve: A fáraók Egyiptomában az elhunytakat útikönyv segítette a túlvilági utazáshoz és az ottani élethez. Az ókori Egyiptom talán legkáprázatosabb könyvét a British Museum állította ki páratlan kultúrtörténeti installációban, amelyhez most a magazin olvasói is eljuthatnak.

Isaac Newton, a mesterdetektív: Fölfoghatatlan. Mintha mai történet lenne… A földkerekség egyik legnagyobb tudósa csak ?másodállásban? foglalkozott fizikával, matematikával, csillagászattal, technikával és még egyéb tudományos kérdéssel. Pénzt kellett keresnie. Többet, mint amit a cambridge-i katedráért kapott. Elment a londoni Királyi Pénzverde igazgatójának röpke három évtizedre. És a leglelkiismeretesebb hivatalnok ügyszeretetével végezte a dolgát. így szívós nyomozómunkával lefülelte a szigetország legagyafúrtabb pénzhamisítóját.

Magyarország az I. Világháborúban: Hogyan élték meg a háborút a mindennapok emberei? Mit éltek át a katonaruhába bújtatott parasztemberek a lövészárkokban? Hogyan éltek az otthon maradt asszonyok? Romsics Ignác akadémikus cikke alulnézetben jeleníti meg az első világháború hétköznapjait. Hogyan lehetséges, hogy a magyar értelmiség színe-java is háborúpárti volt? A Nyugat íróinak többsége lelkesen üdvözölte a háború kitörését ? még az oly szelídlelkű költők, mint Babits és Kosztolányi is csatlakozott a kardcsörtetőkhöz. A magazin I. világháborús összeállítása három filmre is emlékeztetve idézi föl a háborút: A nyugaton a helyzet változatlan és a Nagy ábránd a nyugati hadszínteret, a Zilahy-könyvből készült Két fogoly a keletit teszi emlékezetessé.

Hogyan lett a jólfésült úrifiú Gandhiból a meztelen fakír? Mintha egy divatlapból vágták volna ki a jóképű, választékos ízléssel és ficsúri műgonddal öltözött ifjú ügyvédjelölt fotóját. Innen indult és a mosolygó fakír képével fejeződik be a politikus Gandhi pályája. Ez is a történelem egyik megközelítésének módja: egy nagy történelmi személyiség miként alakítja tudatosan az öltözködésével a maga politikai küldetésének jelképét?

A marathóni csata: Jól ismerjük a lefolyását, de mennyire tudjuk elhelyezni a görög történelemben? A magazin cikke elsősorban arra ad választ, hogy mi volt a csata jelentősége Hellász történetében, s mennyire lehet összevetni a fontosságát a hastingsi csatával, amelynek révén normann uralom alá került Anglia.

A koreai háború szövetséget kovácsolt: Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a mai nyugati szövetségi rendszer egyenes folytatása a második világháborúban kialakult amerikai-brit szövetségnek. Korántsem. A tartós egymásrautaltságot a két hatalom az 1950 és 1954 között dúló, és békekötéssel máig le nem zárult koreai háborúban ismerte föl.

Ízelítő a májusi számból

Templomos-perek a kontinensen és Angliában: Lehet még újat mondani a ?legdivatosabb? lovagrendről, a keresztesekről? Nem lerágott csont már? Nem és nem ? a magazin cikke arra ad nagyszerű példát, hogy az avatott történész minden korhoz hozzá tudja tenni a maga új szempontjait. A főképpen Franciaországban lefolytatott templomos perek mindenfajta erőszakoltság nélkül nevezhetők a világtörténelem első nagyszabású koncepciós perének. Az angol egyházi és világi bíróságok összehasonlíthatatlanul lágyszívűebbek voltak – alapvetően az angol jogrend és jogkövető magatartás következtében.

Kegyetlen középkor, holttestek a bíróság előtt: Közismert: az egyház mindenkor szigorúan elítélte az öngyilkosságot. De hogy a szerencsétlenek tetemeit még a törvényszéken is meghurcolják?! A BBC History rangos történésze okiratok birtokában eredt nyomába e hátborzongató gyakorlatnak.

Ki volt Toldi Miklós? Valószínűleg tényleg ő volt a legkisebb fiú, és elérte az akkori öregkort, viszont volt családja: két fiának leszármazottait a XVI. század elejéig tudjuk nyomon követni. Tanult ember volt, s kiváló katona lehetett: itáliai zsoldos kalandja során korának leghíresebb zsoldosvezérével harcolt egy seregben.

Mussolini hálószobatitkai: Claretta Petacci naplója azért egyedülálló, mert nemcsak a bulvárra nyitott olvasók kíváncsiságát elégíti ki tökéletesen ? a napló nem szűkölködik a zaftos részletekben ?, hanem azért is, mert a Duce messze egyetlen igazi bizalmasa rendkívül érdekes részletekkel ismerteti meg a történészeket is a fasiszta vezérről. Mussolini unokájának emlékirata is hasonlóan forrásértékű. 0 elsősorban nagyanyjának, a Duce feleségének és édesapjának, a diktátor fiának elmondásaiból tette közzé nagyapjáról alkotott képét, s nem mellesleg fontos részleteket a vezér letartóztatásának körülményeiről.

Háború a vasúton: Meghökkentő, de érvekkel alaposan alátámasztott a következtetés: a történelemben semmi nem változtatta meg oly radikálisan a hadviselést, mint a vasúthálózat kiépítése, a síneken végrehajtott logisztikai hadműveletek.

A világ első városa: A sumerok voltak az első városlakók. Nemrégiben óriási régészeti projektben tárták föl a világ első városát, s az archeológusok egyedülálló tapasztalatokat szerezhettek a hatezer évvel ezelőtti népek életmódjáról is.

A cikkek és illusztrációk magas színvonalát a BBC és a magyar kiadás neves szerzői, valamint a BBC archívuma és a Cultiris Kulturális Képügynökség garantálja. A lap szerkesztői azt vallják: a személyes történet a történelem nélkülözhetetlen mozaikkockája, s ahhoz, hogy valóban megérthessük, sőt, megélhessük a korábbi korokat, a múlt minél többfajta darabjából kell kirakni a képet. Az első lapszám 395 forintos bevezető áron vásárolható meg. A BBC History világtörténelmi magazin minden hónap utolsó csütörtökén jelenik meg, az újságárusoknál kapható, vagy kedvezményesen előfizethető a Kossuth Kiadónál.