ZETApress

Már lassan három hete, hogy az Országgyűlés befejezte múlt évi munkáját. Legközelebb február 12-én gyűlnek össze a honatyák. A másfél hónapos szieszta idején egy kicsit átnézhetjük a mögöttük hagyott történéseket.

A május 16-ai alakulás óta 46 ülésnapon 22 ülést tartottak. Ez eggyel, illetve néggyel több a 2002-es év hasonló időszakától. 391 óra negyven percet tárgyaltak a négy évvel korábbi 416 és félórával szemben, tehát egy-egy ülésnap viszonylag rövidebb volt a régebbinél. A 129 benyújtott törvénytervezetből 86-ot, míg a nyolcvan benyújtott országgyűlési határozati javaslatból ötvenet fogadtak el.

Interpellációra 67 kormánypárti és 371 ellenzéki képviselő jelentkezett, s közülük. 15, illetve 105 mondhatta el véleményét. A szóbeli kérdéseknél is hasonló volt az arány. A 81 benyújtott kormánypártiból húsz, a 148 ellenzékiből kilencven hangozhatott el. A kormánypártiak hatvan írásban benyújtott kérdéséből 53-ra, míg az ellenzékiek 532 írásbeli kérdéséből 492-re érkezett válasz a kormány részéről. A kormánypártiak mind a 36 azonnali kérdése elhangozhatott az ülésteremben, míg az ellenzékiek 148 tervezett azonnali kérdéséből 24-et nem sikerült feltenni.

A kormánypártiak 67-szer beszéltek napirend előtt, s kétszer napirend után. Az ellenzékiek itt is aktívabbak voltak. 91 napirend előtti és 12 napirend utáni felszólalásuk volt a hét hónap során. A kormányoldal háromszor kezdeményezett politikai vitanapot, s ebből kettőt sikerrel. Az ellenzék ugyanennyi kezdeményezéséből mindössze egyet tartott meg a Tisztelt Ház. A különböző beterjesztésekre, javaslatokra 1793-szor kellett szavazni tavaly, míg négy éve 2228-szor, tehát a tavalyinak mintegy negyedével többször.

A májusi alakuló ülés óta a személyi összetételben is történtek változások, melyről már tavaly beszámoltunk. A július 2-án elhunyt Fideszes Horváth Balázs helyére október 1-jén a szintén Fideszes Horváth Zsoltot választották meg Veszprémben. A szocialista Hunvald György és Vastag Pál helyére Teleki László és Schiffer János, míg a szabaddemokrata Demszky Gábor helyére Geberle Erzsébet ülhetett a pártlistákról.

A bizottságokban is zajlott a munka

Mentelmi ügyek is kerültek az Országgyűlés elé. Mind a kilenc magánvádasban fenntartották a megvádoltak mentelmi jogát, míg a két közvádas ügyből az egyikben kiadták a képviselőt az igazságszolgáltatásnak. A 18 állandó bizottság közül az Emberi jogi és az Európai ügyek bizottsága holtversenyben a legtöbbször, 29-szer ülésezett. A dobogó harmadik helyét 28-cal a Költségvetési bizottság foglalja el.

A legkevesebbszer, 11-szer a Sport- és turisztikai bizottság ült össze. Az ülések időtartamában 59 órával a Költségvetési viszi a prímet, míg a húszórás Sport csak a tízórás Mentelmit előzi meg. Az MDF csak a bizottsági ülések háromnegyedén vett részt, míg a többi frakció szinte mindegyiken. A legtöbb jelentést a Nemzetbiztonsági bizottság tárgyalta meg, szám szerint 24-et.

Az Országgyűlés vendégei közül 48 delegáció az Euro-Atlanti térségből, 21 Közép-Kelet Európából és a szomszédos országokból, míg a további 19 a tengeren túlról érkezett. A beutazók 11 százaléka elnöki, 22 százaléka bizottsági, 24 százaléka kormányzati, hat százaléka nemzetközi szervekkel kapcsolatos volt. A hiányzó 24 százalék egyik kategóriába sem sorolható.

A képviselők 123-szor utaztak a ciklus első hét hónapjában az Európai Unióba és Nyugat-Európába, 41-szer a szomszédos országokba és Közép-Kelet Európába, míg 21-szer a tengeren túlra. Ezek tíz százaléka elnöki, 14 százaléka bizottsági, 62 százaléka nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos volt, míg a maradék öt az egyéb kategóriába tartozott.