ZETApress

Ígéretéhez híven kivonult az ellenzékiek zöme Gyurcsány Ferenc ma délutáni felszólalása előtt. A Fideszből és a KDNP-ből csak Navracsics Tibor és Semjén Zsolt frakcióvezetők maradtak a teremben, valamint a teljes MDF frakció. A kormányfő csak saját híveinek mondhatta el, hogy két szűk esztendő következik, s az október 23-i nemzeti ünnep után végre a szembenállás helyett közös munkára lenne szükség a parlamenti patkó mindkét oldalán. Mivel felszólalása, ha másodpercekkel is, de nem érte el a húsz percet, a frakciók vezérszónokainak sem nyolc, hanem csak öt percük volt a válaszadásra. A jobboldal továbbra sem akarja a kormányfővel együttműködni, míg a baloldal egységesen kiállt a miniszterelnöki reformok mellett.

Mind időközben kiderült, a bizalmi szavazás előtt Gyurcsány két év türelmi időt kért híveitől. Akkor lesznek az uniós választások, mondta, s a szavazók úgyis véleményt alkotnak. Az ügy szépséghibája, hogy nem 2008. őszén, hanem csak 2009. nyár elején lesznek az ötévenként esedékes uniós választások. Megfontolandó lenne, ha mi is erre állnánk át, s az országgyűlési választásokat ötévente együtt tartanánk az uniósokkal.

A kormány által beterjesztett, de az ellenzék által elvetett javaslat értelmében a megyei pártlistákat országos listák váltanák fel, s az ország a parlamenti választásokon az unióshoz hasonlóan egyetlen választókörzet lenne. Kétharmados törvény lévén a javaslat az ellenzék ellenállásán megbukott, pedig van benne racionalitás.

Kevesebb szavazás, gazdaságosabb választás

Az Európai uniós választásokkal való együttes rendezésével a költségek is alaposan csökkennének. Még a szavazólapokkal is lehetne takarékoskodni, ha a hazai eredmény egyúttal az unióst is jelentené, s a listán szereplő jelöltek szabadon választhatnák meg, hogy a budapesti, vagy a brüsszeli Parlamentet választják. Igaz, a választási lehetőségeket is előre le kellene szabályozni!

Az elvetett választási törvény azt is tartalmazta, hogy az önkormányzati választások a parlamenti ciklus félidejében legyenek. Ha elfogadnák az ötéves ciklust, s a ?09 ? ?14 ? ?19-es időpontokat, az önkormányzati választások ?12 ? ?17 ? ?22-ben lehetnének. Nem a tavaszi országgyűlési választásokat követő ősszel, hanem csak három év múlva tavasszal kéne újra az urnákhoz járulni. Addig a mindenkori kormány is tehetné nyugodtan a dolgát, kezdhetné el a reformokat, s nem kellene attól félnie, hogy hivatalba lépése után pár hónappal bárki is megkérdőjelezheti legitimitását. A helyi közösségeknek is jobb lenne, ha a következő évi költségvetésről nem csak az október közepén-végén felálló testületek döntenének, hanem már tavasztól lenne idő kidolgozni a tervezetet.

Nem szóltam még az államfőválasztásról, mert ennek megváltoztatásáról még terv sem készült. Az ötévenként időszak megtartása a fenti módosítások bevezetése után pláne helyes lenne. A ?10 ? ?15 ? ?20-as dátum az uniós és az esetleges hazai parlamenti választásokat követő évet jelenti, így a mindenkori egy éve megválasztott Országgyűlés választaná államfőjét. Ha mindig a többség jelöltje lenne a befutó, a kormányfővel is jobban tudna együtt dolgozni, s ez hosszú távon mindenképp kifizetődő lenne az országnak. Kár, hogy a folyton marakodó pártok között csak nehezen születik meg bármiféle együttműködés!