Meglesz-e a kétharmad?
Túl vagyunk az országgyűlési választásokon, tegnap az urnák elé járult az ország 62%-a. Éjfélre az eredmény is megszületett, eszerint a Fidesz-KDNP 133 (96 egyéni és 37 listás) képviselőt küldhet a Parlamentbe. A 199 fős törvényhozásban ez épp kétharmadot jelent, de a határon túli szavazatok feldolgozását követően lehet némi változás.
A Jobbik 23 listás, az LMP 5 listás képviselőt, a Kormány(NEM)váltó erő(TELEN) pedig 38 (10 egyéni és 28 listás) képviselőt küld a Tisztelt Házba, ám a frakciók száma még bizonytalan. Egy-egy frakcióhoz legalább öt fő kell, ez a az LMP-nek is megvan, s a Jobbik, a Fidesz és a KDNP is alkothat önálló frakciót, míg az MSZP(29 fő)-Együtt-PM-DK-MLP csoport egyet biztosan, de akár többet is alkothat. Az Együtt-PM és a DK 4-4 fővel, az MLP eggyel került be a törvényhozásba, így egyedül kevesek a frakcióalakításhoz. Ha Fodor Gábor (MLP) valamelyik négyesbe beszáll, már együtt elegen lesznek, de lehet másik forgatókönyv is: Az MSZP két listása visszalép egy-egy DK-s és Együtt-PM-es listás javára, s máris meglesz mindkettőjük frakciója, sőt további négy MSZP-s visszalépő a Liberálisok javára egy Fodor-vezette MLP-frakciót is létre hozhat. A 29 fős MSZP-ből így csak 23-an maradnának az önálló frakcióban, s létszámuk megegyezne a Jobbikéval. Az alakuló ülésig hosszas tárgyalások várhatók a baloldalon.
S miért kérdőjeleztem meg a címben a kétharmadot? ? Mert a határon túli szavazatokat csak április 12-én, szombaton számolják össze választási körzetenként egy-egy szavazóköri urnához keverve ? titkosságuk ugyanis csak így biztosítható ?, s néhányban a ma még szoros eredmény megfordulhat. A kormányoldalon most az a tét, hogy marad-e a kétharmad, vagy a négyéves egyeduralom után kompromisszumokra kényszerülnek az ellenzékkel. S ez vajon jó lesz-e majd nekik? ? kérdeztem két héttel ezelőtt.
Az alakuló ülés május elején, a május 1-jei hosszú hétvégét követően várható. Akkor kap majd felkérést Orbán Viktor a kormányalakításra (a jelenlegi Kormány addig ügyvezetőként működik) Áder János államfőtől, aki 2017. május 2-ig marad hivatalában. Többen feltételezik, hogy őt majd Orbán Viktor követi a Sándor-palotába, így a parlamenti ciklus utolsó évében már nem ő lesz a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc is reméli, hogy az Orbán-kormány nem bír ki újabb 4 évet, bár ő előrehozott választásokat akar. A választási vereségüket bejelentő sajtótájékoztatón sem ő, sem Bajnai Gordon, sem Mesterházy Attila nem gratulált a győztesnek, pedig az európai normák ezt követelték volna meg!
A tegnapi választásokat követően ma újabb kampány indult a május 25-i Európai parlamenti választásra. Itt csak országos listára lehet szavazni, harmincnál is több jelölő szervezet jelentkezett, s a listaállításhoz tegalább húszezer ajánlást kell összegyűjteniük április 22-ig, a Húsvéthétfőt követő keddig. Az MSZP, az Együtt-PM, a DK és az MPL külön-külön fog indulni. Most 18 szervezetre lehetett szavazni, de 14-en nem lépték át közülük az 5%-os küszöböt, sőt még az 1%-ot sem. Brüsszelben összesen 21 helyünk lesz, s a kis pártok oda se sok eséllyel indulhatnak!
