Ősszel népszavazzunk!
Miért kell ősszel népszavazást tartani, ha a Parlament visszavonta az egészségbiztosítási pénztárak privatizálásáról szóló törvényt? ? kérdezik sokan. A választ a másfél évtizeddel ezelőtti történésekben keressük. Akkoriban még mindannyian az 1995-ös Budapesti Világkiállításra készültünk, s a megvalósításáról is népszavazást akartunk.
Az ügy élére Palotás János MDF-es, majd független képviselő állt. Össze is gyűjtötte a szükséges aláírásokat, de mielőtt a népszavazás kiírásra került volna, a jobboldali többségű (MDF, FKGP, KDNP) Parlament törvényt alkotott a mille-centenáriumi rendezvénysorozatról. Igaz, nem az eredetileg javasolt ?95-re, hanem egy évvel későbbre, ?96-ra törvényesítette azt. Palotás ezért visszavonta a népi kezdeményezést.
Az 1994-es választásokon a bal-liberális többség győzött, s az MSZP és SZDSZ ragadta magához a kormányrudat. Már az elején döntötte a világkiállítás sorsáról, s 2/3-os parlamenti többségük birtokában visszavonták a korábbi határozatot. Mivel korábban a nép nem szavazta meg a ?96-os budapesti kiállítást, így az új összetételű Parlamentet nem kötötte semmi, nyugodtan semmissé tehette elődje döntéseit.
Miért nem vitte végig a korábbi kezdeményezést? ? kérdeztem Palotást egy akkori sajtótájékoztatón. ? Ha az összegyűlt aláírások alapján kiírták volna a népszavazást, s a nép a világkiállítás mellett dönt, a Parlament nem állíthatta volna le a beruházást ? kérdeztem. A honatya azt válaszolta, hogy a korábbi parlamenti határozattal a népszavazás oka-fogyottá vált, így ki sem lehetett írni azt.
Most egy hasonló helyzet állt elő. Az aláírások összegyűltek, s a kisebbségi kormány ennek hatására visszavonatta a már kétszer is megszavazott határozatot. Mi ez, ha nem színjáték, ha nem a népszavazás megtartása elleni folyamat. Most azzal érvelnek, hogy fölösleges pénzkidobás lesz az őszi referendum, aztán ? ha nem tartják meg a voksolást ? jövőre újabb törvényt hoznak a privatizálásról. Ugyanúgy járnak majd el, mint elődeik tették a ?90-es évek derekán.
Március 9-én volt már egy népszavazás, s az egészségpénztárak privatizálásáról akkor is lehetett volna dönteni. Eggyel több szavazólap kiosztása jóval kevesebb költség lett volna akkor, mint most egy új szavazási procedúra elrendelése. Az akkor még két párti kormánytöbbség ezt akadályozta meg, s a baloldali pártok azóta is a népszavazás ellen dolgoznak, jól felfogott gazdasági érdekeikért. Nem szabad hagyni, hogy jövőre visszacsempésszék a már kétszer megszavazott, s most kényszerhelyzetben visszavont törvényt, ezért az őszi népszavazást mindenképp meg kell tartani!
