Kik és hol szavazzanak?
Az új Alkotmány készítése során az elkövetkező hetekben 12 pontos kérdőívet kapunk. Feladói többek között arra keresnek választ, hogy a külföldön élő, magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgáraink szavazhatnak-e nálunk a későbbiekben. A döntés előtt néhány dolgon el kell gondolkoznunk!
Kezdjük előbb az ötévenkénti Európai parlamenti választással. Ott pártlistákra szavazunk, s az egész ország egyetlen választókerület. Itt a külföldön élők is nyugodtan szavazzanak, arról viszont jó lenne dönteni, hogy a kettős állampolgárok mindkét ország listájára szavazzanak-e, vagy válasszanak ki egyet belőle.
Más a helyzet az országgyűlési választásokkal, hiszen itt egyéni és listás jelöltek is vannak, s a megyei és fővárosi lista mellett van az országos kompenzációs lista is. Ez utóbbira nem lehet szavazni, csak a területiekre. Ha nem így lenne, ha az országos listára is szavazhatnánk, a külföldön élők erre nyugodtan leadhatnák voksukat, ennek hiányában viszont csak a területire, meg az egyéni jelöltekre tehetik. A kérdés csak az, hogy melyik területen, melyik egyéni választókerületben tegyék, ha sehol sem laknak Magyarországon? Vajon egy erdélyi magyar szavazhat-e Észak-Magyarországon, egy felvidéki Dél-Dunántúlon, egy kárpát-ukrajnai Nyugat-Magyarországon, vagy csak a lakhelyével szomszédos országrészben?
Az önkormányzati választások esetén még nagyobb lenne az anomália. Nemrég semmisítették meg a polgármester választás eredményét egy Zala megyei faluban, mert a szavazás előtti napokban számosan bejelentkeztek a községbe. Vajon a külföldön élő magyar állampolgárok melyik település közéletébe szóljanak bele? Dönthet-e az erélyi magyar arról, ki legyen a budapesti főpolgármester, a vajdasági meg abban, hogy ki vezesse Győr városát, és ki legyen a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Ha a szavazati jogról vitázunk, erről is dönteni kell mielőbb!
A másik kardinális kérdés a gyermekes családok plusz szavazati joga. Itt nem csak az a kérdés, hogy gyermekenként járjon-e egy-egy új szavazólap, vagy egy gyerek után is meg a több gyerek után is csak egy lap járjon családonként, hanem az is, hogy ezt melyik szülő kapja. Az egy, vagy több plusz lapot az anyának, vagy az apának adják-e, hiszen nem biztos az sem, hogy mindketten ugyanazt a jelöltet akarják támogatni. Ott fognak talán veszekedni a szavazófülkében? Ha viszont a törvény egyértelműen az anyát, vagy az apát jelöli ki a szavazásra, de ő nem akar elmenni, akkor a gyermekért járó szavazata elvész, vagy a másik szülőt írásban, két tanú ? esetleg közjegyző ? előtt felhatalmazhatja a szavazásra az otthonmaradó házastárs?
Azon sem árt elgondolkodni, mi lesz a csonka családokkal! A vasárnapi apuka gyakorolhatja-e az anyánál maradt gyermekek utáni szavazati jogot, vagy neki csak a tartásdíjat kell fizetni? Ha viccelődni akarnánk, most elmondhatnánk, hogy a szavazások eddig mindig vasárnap voltak ? amikor az apánál van a gyerek ?, így a szavazati jogot is ő kapja meg! Persze ez sem ilyen egyszerű, hiszen a láthatás is csak kéthetente van, így ez sem esik mindig egybe a választások napjával. Kérdés, hogy erre gondoltak-e a kérdőívek kiküldői, mielőtt megalkották azokat?
