Új Mercedes-Benz gyár Kecskeméten
Az utóbbi tíz év legnagyobb zöldmezős beruházása valósulhat Magyarországon a Mercedes-Benz döntésével: az autógyártó a kapacitásának bővítése érdekében új gyár létrehozásáról döntött, új gyára telephelyéül pedig Kecskemétet választotta. A cég mintegy nyolcszázmillió eurós, azaz hozzávetőleges kétszázmilliárd forintos beruházása közvetlenül 2500 munkahelyet teremt a régió lakosai számra, tudtuk meg a rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón.
Ez a mostani beruházás a kormány, a helyi önkormányzat, a gazdasági minisztérium, a külföldi tőkevonzásért felelős ITDH összefogásának és hatékony fellépésének eredménye, de az egész ország sikere. Ez a siker visszaigazolja az eddigi erőfeszítéseinket, amivel a konvergencia program betartása és a gazdasági egyensúly megteremtése érdekében tett az ország.
A hazai infrastrukturális feltétek mellett a gyár döntésében fontos szerepet játszott a kiszámítható gazdasági környezet, képzett, minőségi magyarországi munkaerő, a gyors ügyintézés és az ide települt autógyárak eddigi sikere.
A beruházás 2009-ben indul, a Mercedes A és B osztályú gépkocsitípusainak gyártása pedig a tervek szerint 2011-ben kezdődhet majd meg Kecskeméten, kezdetben mintegy 100 ezer darabos éves kapacitással.
Ez a beruházás óriási lökést ad a magyar gazdaságnak, az ipari termelésnek és az exportteljesítménynek. A kétszázmilliárdos beruházással létrejövő gyár 2500 új munkahelyet teremt, elsősorban a magasan kvalifikált, szakképzett munkaerőnek adva ezzel lehetőséget. A beruházás a kb. tízezer további munkahely létrehozásához járulhat hozzá közvetetten a gyártáshoz szükséges beszállítók révén.
Külföldi befektetők Magyarországon a rendszerváltás óta
A magyar gazdaság 1990 óta végbement sikeres szerkezeti átalakulásában meghatározó szerepet játszottak a külföldi közvetlen tőkebefektetések. A külföldi működő tőke folyamatos beáramlása jelentős mértékben hozzájárult a termelékenység növekedéséhez, a technológiai modernizációhoz és új munkahelyek teremtéséhez. A nem adóssággeneráló működőtőke-beáramlásnak meghatározó szerepe van a külső pénzügyi egyensúly javításában is.
A gazdasági átalakulás kezdete óta Magyarországra érkezett külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya 2007 végén 66,4 milliárd euró volt. Ebből 59,1 milliárd eurót tett ki a részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájú működőtőke-befektetések állománya. Az egy főre eső működőtőke-állomány tekintetében Magyarország közel két évtizede a közép-kelet-európai térség éllovasának számít.
A Magyarországon végrehajtott külföldi közvetlen tőkebefektetések legnagyobb része (14,8 milliárd euró, 27%) Németországból érkezett. Meghatározó szerepe van még Hollandiának (7,2 milliárd euró, 13,2%), Ausztriának (6,2 milliárd euró, 11,4%), Franciaországnak (2,6 milliárd euró, 4,7%) és az Amerikai Egyesült Államoknak (2,1 milliárd euró, 3,9%). Összességében a működőtőke-befektetések 76 százaléka származik az Európai Unióból. A legtöbb külföldi közvetlen tőkebefektetés ? az összes befektetés 57 százaléka ? mintegy 31,1 milliárd euró értékben a szolgáltató ágazatokban valósult meg. A feldolgozóiparba a befektetések 35,7 százaléka áramlott, hozzávetőlegesen 19,5 milliárd euró értékben. A legversenyképesebb gépipari ágazatok jelentős tőkét vonzottak, a járműgyártás terén a befektetések értéke elérte az 5,7 milliárd eurót, és a villamosgép-gyártás esetében ez az összeg mintegy 3,9 milliárd euró volt.
Az 1997-2006-os adatok alapján az éves működőtőke-beáramlás átlagos értéke 3,7 milliárd eurót tett ki. 2007-ben a beáramlás egyenlege négymilliárd euró volt. 2008-ban a nem adóssággeneráló külföldi közvetlen tőkebefektetések értéke kedvező esetben 5,5 milliárd euró körül lehet, ehhez adódik hozzá a tapasztalatok szerint nehezen előre jelezhető (adóssággeneráló) egyéb tőkemozgások értéke. A teljes működőtőke-beáramlás így kedvező esetben hatmilliárd euró körül alakulhat idén. Középtávon évi átlag 4-5 milliárd eurós beáramlást várunk, amely összeget mind pozitív, mind negatív irányban döntően befolyásolhatják az egyedi nagy értékű tranzakciók.
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet székhelye Budapestre kerül
A ma megszületett brüsszeli döntés értelmében a magyar főváros ad otthont az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) székhelyének. Az EIT az európai innováció középpontja lesz: feladata az Unió tudományos életének irányítása, a kutatás-fejlesztés, az oktatás és az innováció összefogása. A koordinációs központ működése valószínűleg jelentős vonzerőt jelent majd a kutatásban és fejlesztésben érdekelt tőke számára, a hozzáadott érték arányának növelésével erősíti majd Magyarország versenyképességét, és működésével még tovább élénkülhet a hazai konferenciaturizmus. Az uniós intézmény székhelyének elnyerése jelentős szakmai és diplomáciai siker a magyar kormány és az egész nemzet számára. A pályázat győzelme a magyar tudomány által eddig elért eredmények elismerését és az ország jövőbeni fejlődése iránti bizalmat jelenti. Büszkeséggel tölt el, hogy a döntés egy példátlan nemzeti összefogás eredményeképpen született, tudatta a miniszterelnök.
Az elmúlt évben rendkívül intenzív lobbitevékenységet folytattunk a magyar pályázat sikeréért ? folytatódik a közlemény. ? Külön köszönöm a segítséget Kákosy Csaba és Bajnai Gordon gazdasági minisztereknek, Göncz Kinga miniszter asszonynak, a Magyar Tudományos Akadémia nemrég leköszönt és most megválasztott elnökeinek, Vizy E. Szilveszter és Pálinkás József elnök uraknak, Budapest városvezetésének, valamint a magyar tudományos élet és az üzleti szféra több magas rangú képviselőjének. Törekvéseinket pártállástól függetlenül támogatták az Európai Parlament magyar képviselői is. Hálával és köszönettel tartozom nekik az aktív támogatásért, az újabb magyar sikernek így mindannyian részesei lettünk.
A közös munka eredményeképpen az Európai Innovációs és Technológiai Intézet közvetlenül segíti majd a hazai oktatói-, kutatói-vállalkozói közösségek részvételét az uniós tudásközösségekben. Az első kézből származó információk, a szorosabb személyes kapcsolatok jelentősen hozzájárulhatnak az európai és a magyarországi kutatóhelyek és vállalatok további fejlődéséhez. A központ megkönnyítheti csatlakozásunkat a jelentősebb európai kutatási, ipari projektekhez és javítja esélyeinket a kutatást és fejlesztést igénylő beruházások elnyerésében is. A brüsszeli döntéssel hatalmas lépést tettünk közös nemzeti célunk elérése, a tudásalapú társadalom és a fejlett Magyarország megteremtése felé, fejeződik be a kormányfői tájékoztató.
