Összeállt a kormányszerkezet
Az MSZP Országos választmánya felhatalmazta Hiller István pártelnököt és Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnököt az SZDSZ-szel történő koalíciós szerződés aláírására. A labda most már a partner térfelén pattog. Ha a holnap délelőtti küldöttgyűlésen ők is rábólintanak, az újabb négy évre szóló szerződést hétfőn megköthetik. Mivel az egészségügyi, gazdasági és közlekedési, valamint a környezetvédelmi és vízgazdálkodási tárca várományosát már tegnap megnevezték a szabad demokraták, a holnapi zárt tanácskozásuk inkább formálisnak tekinthető.
Elfogadta a választmány a tárcák felsorolásáról szóló törvényjavaslatot is, mely kedden kerül beterjesztésre a kormányprogrammal együtt az Országgyűlés elé. A szocialista kancellária-miniszter mellett 11 minisztérium lesz a korábbi 15 helyett. A már említett SZDSZ-es tárcák mellett így a többi nyolc tárca MSZP-s irányítás alá kerül. Ilyen lesz a Földművelési és Vidékfejlesztési, a Honvédelmi, a Szociális és Munkaügyi, a Külügy-, a Pénzügy-, az Oktatási és Kulturális, az Önkormányzati és Területfejlesztési, valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. Ez utóbbiba fog kerülni a Rendőrség is.
Sajnos nem kaphattunk választ a sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy a Határőrség és a Katasztrófavédelem vajon hová kerül. Az előbbinél talán egyértelmű, hogy az IRM-hez, az utóbbinál viszont nem ilyen egyszerű a képlet. Katasztrófahelyzetben a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlési elnök a helyi, illetve területi irányító, márpedig ők önkormányzati testületeket vezetnek. S mivel a tűzoltóságok is önkormányzatiak, s a tűzrendészeti hatósági jogkört is a jegyzők látják el, a katasztrófavédők maradhatnának az ÖTM-nél is.
A büntetés-végrehajtás az ötvenes években már volt a rendőrséggel azonos tárcánál. Igaz akkor mindketten belügyesek voltak. A szétválást akkor azzal indokolták, hogy ne ugyanazon tárca emberei őrizzék a fogva tartottat, akik rács mögé juttatták azokat. Most az összevonással megint visszajutottunk az ötven évvel ezelőtti állapotokhoz. Most megint annak a tárcának a börtönőrei fogják őrizni az elitélteket, akinek a rendőrsége elfogta azokat.
Ha nem is ötven évvel ezelőtti, de 16 évvel korábbi állapotot juttat eszünkbe az egyik beterjesztésre váró kétharmados törvénytervezet is. Az új struktúrában a kormányfő újra létre akarja hozni a miniszterhelyettesi posztot a politikai és a közigazgatási államtitkári tisztségek helyett. Csak a tárcák élén tervez ilyen jellegű változást, miniszterelnök-helyettesi munkakörről nem gondolkodik. Erről, meg további nyolc kétharmados döntést igénylő javaslatról a héten már egyeztetett is az ellenzékkel. Ilyen új javaslat lesz többek közt az önkormányzati régiós tisztségviselők választása, az önkormányzati képviselők számának csökkentése, a parlamenti házszabály törvényi kidolgozása, új összeférhetetlenségi törvény, valamint a mentelmi jog újraszabályozása, különös tekintettel a gépjárművet vezető képviselő szondafújási kötelezettségére.
Amennyire természetesnek tűnik a szondafújás elrendelése, annyira válhat ugyanez problémássá. Manapság Magyarországon senki sem köteles megfújni a szondát, senkinek sem nyomhatja azt a rendőr a szájába, de a vérvételt az átlagpolgár nem tagadhatja meg. Aki nem fúj bele a szondába, azt a rendőr előállíthatja vérvételre, s ellenszegülés esetén meg is bilincselheti őt. Ha a képviselő nem fújja meg a szondát, és nem megy majd el ezután vérvételre, vele mit tehet az intézkedő rendőr a törvénytervezet hatályba lépése után? Őt is megbilincselheti, őt is a járőrkocsiba tuszkolhatja? Ezt azért talán már mégse kellene! Ha egy milliárdos csalás, vesztegetés, vagy egyéb kiemelt bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén is várni kell az intézkedéssel a mentelmi jog felfüggesztéséig, akkor egy enyhe ittasság észlelésekor, ha a továbbhaladás bármennyire veszélyes lehet is, hogyan intézményesíthetné a T. Ház a rendőri erőszakot?
