ZETApress

hírportál

Elutasították a választási beszámolót

Nem fogadta el a belügyminiszteri beszámolót az ellenzék nagyobbik hányada az Országgyűlés alakuló ülésén. A Fideszes Balsai István és a KDNP-s Rubovszki György legfőbb gondja az volt, hogy a belügyminiszteri rendelet a kettős szavazásra adott lehetőséget. Az április 9-ei első fordulóban 64 egyéni körzetben eldőltek a választások, ott nem rendeztek második fordulót, s a vezérszónokok szerint az ott élő választópolgárok a még versenyben lévő 110 választókörzet valamelyikében igazolással szavazhattak pártjuk jelöltjére. Mint a belügyminiszteri válaszból kiderült, a választási törvény erre lehetőséget ad, így egy ezt magakadályozó miniszteri rendelet kiadása törvényellenes lett volna

Az alakuló ülés kezdetén Sólyom László köztársasági elnök arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy a kampány véget ért, mostantól másfajta hangot kell megütni. Horváth János Fideszes korelnök ugyancsak az összefogásról beszélt. A mandátumok igazolása után az MSZP-s Nagy László korjegyző olvasta elő az eskü szövegét, s ennek elismétlése után váltak hivatalosan is képviselőkké a mandátumot nyert honatyák.

Szili Katalin házelnök, valamint Áder János és Világosi Gábor alelnökök és a tíz parlamenti jegyző titkos szavazással történt megválasztása után a régi-új elnök a folyamatosságról beszélt. Most fordult elő 16 év óta először, hogy a megkezdett munkát az előző koalíció folytathatja. Az új parlamentben egyébként öt frakció alakult. A 190 fős MSZP-t, a 20 fős SZDSZ-t és a 11 fős MDF-et továbbra is Lendvai Ildikó, Kuncze Gábor és Herényi Károly vezeti. A 141fős Fidesz frakcióvezetője Navrasics Tibor, a 23 fős KDNP-é Semjén Zsolt lett. Gyenesei István, a Somogyért Szövetség választottja nem ült be egyik frakcióba sem.

Miután a köztársasági elnök felkérte Gyurcsány Ferencet a kormányalakításra, a kijelölt miniszterelnök programbeszéde következett. Sok konkrétumot nem hallhattunk, mert a koalíciós egyeztetések javában zajlanak. A legközelebbi plenáris ülésen, május 30-án talán már többet is megtudhatunk. Ekkorra összeáll a kormányszerkezet, megválaszthatók lesznek az ellenőrzésükre hivatott parlamenti bizottságok és az esetleges további alelnökök. Az új legfőbb ügyész megválasztáséra még ekkor sincs kilátás, mert az államfő jelöltjének, Horányi Miklósnak személyéről nem alakult ki konszenzus. Mielőbbi megegyezés lenne kívánatos, mert Polt Péter legfőbb ügyész mandátuma az új Országgyűlés megalakulásának napján, de ettől teljesen függetlenül lejárt. Utolsó intézkedéseként sikerült elérnie, hogy az államfő felmentette tisztségéből a helyettesét is. Annyi baj legyen, az ügyészség nélkülük is remekül működik!

Szóljon hozzá!