ZETApress

Péntek délben új állandó kiállítás nyílt meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. A megnyitóról tegnap már beszámoltunk, most pedig rövid látogatást teszünk e kiállítótermekbe. Az anyag összeállításában a múzeum Sajtóosztálya volt segítségünkre.

Első terem: A Rákosi korszak hadserege.

Az első teremben jobbra a belszolgálatot elevenítjük meg, balra az őrszolgálatot. Továbbmenve a terem jobboldalán, következnek a korszak katonai szimbólumai: a csapatzászlók, a rendfokozatok, fegyvernemi jelvények, legénységi kitüntető jelvények. Patkó alakú vitrinben a korszak szóhasználata szerint ?harcosnak? nevezett közkatona tárgyi világát tesszük közszemlére, a katona személyes tárgyait, fegyvereit, felszerelését, egyenruháját. Ezután egy ?humanizált? felületet láthatunk Benedek Jenő festményén: a szabadságos katona családja körében.

Mellette a korszak katonatisztje, a tisztképzés dokumentumai és tárgyi világa, a fegyvernemi tiszti iskolák, ezzel szemben Rákosi Mátyás 24 tábornokból álló tábornoki kara elevenedik meg. A terem bal oldali részében egy interaktív rész következik: a Magyar Néphadsereg fegyverzete témakörben egy ún. fegyverasztalon szabadon álló és kézbe vehető fegyvereket mutatunk be. Aztán egy újabb patkó alakú nagy vitrin következik, amelyben a speciálisan egyenruházott csapatok tárgyi világát állítottuk ki: a légierő, a pc. csapatok, a hadihajósok és az ejtőernyősök anyagát. Záró rész a terem baloldalán egy villanytérkép, amelyen a Magyar Néphadsereg alakulatainak diszlokációja jeleik meg. A terem közepén kiemelten a korszak katonai kitüntetései helyeztük el egy asztali tárlóban.

Második terem: A forradalom és a forradalomhoz vezető út

A második terem bal oldalán, az egész tér egynegyedében az 1950-es évek első felének a magyar forradalmat és szabadságharcot érintő nemzetközi eseményeit, a hidegháborút, a Varsói szerződés megalakulást, közvetlen eseményként pedig a keletnémet és lengyel eseményeket, illetve a szuezi válságot dolgoztuk fel főleg dokumentumok, fotók felhasználásával. A terem jobb oldalában, mely a nagyobbik tér, a forradalom és a hozzávezető út a tematika, benne a forradalom kirobbanását kiváltó okok, a Rákosi diktatúra és az elnyomó szervezetek.

Külön fejezet foglalkozik a Magyar Néphadsereg forradalom előtti helyzetével, illetve a forradalom első napjaiban folytatott működésével. Ebben a teremben idézzük meg a forradalmat is, számos szimbólumával, (Sztálin szobor, lukas zászló, jelképek leverése, szovjet madárijesztő). A történelmi folyamatba illesztve az eseményeket, eljutunk a Rádió ostromáig. A terem tehát az előzményekkel, a kiváltó okokkal, a forradalom történetéből pedig egyetlen napnak a történetével foglalkozik.

Harmadik terem: A szabadságharc és a megtorlás

Átjutva a harmadik terembe, a forradalom két, fordulópontot jelentő tragikus eseménye jelenik meg tablókon fényképek és dokumentumok segítségével: Kossuth tér és a Köztársaság tér eseményei. Külön fejezet foglalkozik a Kilián laktanya, mint helyszín bemutatásával. Ezt a szabadságharcos csoportok tevékenységének bemutatása követi. (Corvin köz, Széna tér, Baross tér, Blaha Lujza tér). Fontosnak tartottuk, és külön fejezetet szenteltünk a vidék forradalmának. Foglalkozunk az ott leadott sortüzekkel, politikai- és fegyveres eseményekkel, azzal, hogy a vidék mennyire együtt volt a fővárossal.

Több fotó és felhívás idézi meg a magyar vidéket, amint élelmet gyűjtenek a fővárosiaknak. Segítséget nyújtott, szolidáris volt a forradalmi Magyarországgal szinte az egész világ. Ezt a szolidaritást elevenítjük meg fotók, újságok, dokumentumok és tárgyi emlékek segítségével. Kitekintve a fegyveres események sorából, külön tárgyaljuk a 13 nap politikai történéseit, a gomba módra szaporodó pártok és pártképződmények gyors változásait.

A terem közepén egy imitált harci helyzet elevenedik meg, támadó szovjet ék, szemben vele egy magyar páncéltörő ágyú, körülötte a magyar fegyveres felkelő típusok, a forradalmárok oldalán harcoló katona, a nemzetőr, a pesti srác, és a fegyvert fogó nő. A forradalmárokkal szemben, a szabadságharcot és a forradalmat leverők sorában jelentős szerepet töltöttek be a magyar ?segéderők, a karhatalmista alakulatok. E brutális szervezet történetével külön vitrinben foglalkozunk, csakúgy, mint a Kádár rendszer párthadseregével, a Munkásőrséggel.

Körülöttük tablók, amelyeken a fegyveres harcok okozta pusztulást és a harcok és megtorlás áldozatait vesszük számba. Ugyancsak ebben a teremben helyeztük el a Hadtörténeti Múzeumban őrzött perszonális anyagokat. Olyan relikviákat, amelyek a forradalom és a szabadságharc egykori résztvevőit idézik meg, akár az egyik, akár a másik oldalon harcoltak. Az ilyen jellegű anyag nem sok, a forradalmat követő évtizedekben nem volt szerencsés ezeket megőrizni. A félelem nagyon sok múzeumba való tárgyat ítélt enyészetre.

Negyedik terem: A kora Kádár-kor hadserege

A negyedik terem első vitrinje tematikája a kádári konszolidáció hadsereget érintő eseményeivel foglalkozik. Arcképeken mutatjuk be a megtorlás katona mártírjait az egyik oldalon és az újjászerveződő hadsereg dokumentumait a másikon (tiszti nyilatkozat, propagandaanyagok) A vitrinsor folytatásában az újjászerveződő hadsereg sorállományi tárgyi kultúrája, az 1950-es évek végi sorkatonájának személyes tárgyai, fegyvere, felszerelési anyaga látható, majd ennek folytatásaként a honi légvédelem repülőcsapatainak rekvizitumai.

A terem közepén, a szolnoki repülő bázison egykor használt MIG 21-es szimulátort helyeztünk el. A terem bal oldalán a szakcsapatok, híradósok és vegyvédelmiek láthatók, mellettük a vitrinsorban a ?társ fegyveres erők?: a rendőrség, a határőrség és a BM karhatalom. Így jutunk el 1968-ig, a Magyar Néphadsereg Csehszlovákia megszállásában játszott szerepének bemutatásához. A terem rövid oldalán a korszak fegyverei és egyenruháit mutatjuk be tematikus csoportosításban, tudtuk meg a Sajtóosztály munkatársaitól. A kiállítás tervezett időtartama tizenöt év.