ZETApress

A MATE megalakította a Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ Karcagon – tudatták sajtósaik. Képeink a MATE felvételei. A Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ megalakítására szervezett rendezvény ünnepélyes táblaavatással zárult.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megalakította a Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központot Karcagon, mely olyan országos szellemi tudásközpont kíván lenni, amely választ tud adni az egyre súlyosabb problémákat okozó aszály kezelésére a mezőgazdasági termelés, termék-előállítás, illetve vidékfejlesztéssel kapcsolatos kérdések vonatkozásában. A megnyitó házigazdája dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora volt, az esemény kiemelt vendégei dr. Fazekas Sándor és F. Kovács Sándor országgyűlési képviselők mellett Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára voltak.

A Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ célja Magyarország agroökológiai feltételeinek megfelelő fajtákhoz igazodó termesztéstechnológia (műtrágya-igény, talajművelés, vetőmagnorma, növényvédelem stb.) termőhelyspecifikus meghatározása és kiterjesztése hasonlóan szélsőséges agroökológiai feltételekkel bíró országok adekvát területeire. A Központ feladata többek között a klímaváltozás hatásainak felmérése, a tendenciák meghatározása, az aszály és az aszálykárok mértékének számszerűsítése, mezőgazdasági szempontú aszályindexek kidolgozása. A mezőgazdasági hasznosítású talajok víz- és anyagforgalmának liziméteres vizsgálata, különös tekintettel a talaj nedvességtartalmának és szerves szénkészletének megőrzésére, gyarapítására. A klimatikus eredetű növényi stressz (aszály, hő, UV-sugárzás) mérséklési lehetőségeinek kidolgozása, különös tekintettel a talaj- és növénykondicionálásra.

– Ez a mai nap nemcsak Karcag, hanem az egész magyar agrárium számára kiemelkedő jelentőséggel bír. Egy olyan intézmény jön most létre, amely tudományos hátterével és gyakorlati orientációjával képes lesz választ adni azokra a kihívásokra, amelyekkel a magyar mezőgazdaság ma és a jövőben szembe kell, hogy nézzen. Az éghajlat kihívásaira a tudomány adja a legjobb választ – és mi itt a Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központban készek vagyunk felelni – emelte ki dr. Gyuricza Csaba rektor köszöntőjében.

– Egy megújulásnak vagyunk szemtanúi, hiszen egy újabb fejezet nyílik az intézet történetében, új profillal új kihívásoknak kell megfelelni. A magyar mezőgazdaság és agrárkutatás szempontjából is egy nagyon jelentős esemény a mai, hiszen jelenleg nincs ilyen intézet hazánkban, pedig a természeti anomáliák indokolnák ezt. Azok a kihívások, amelyekkel a nagykunsági tájon kellett szembenéznie a régi embereknek, most az egész Kárpát-medencét érintik. Ugyanakkor itt van a legrégibb gazdálkodói tapasztalat, ezért ilyen viszonyok között is megfelelően kell termelni, ennek alapja pedig a kutatás – mondta el az eseményen dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő.

– Az itt dolgozó gazdáknak kétszeresen vagy háromszorosan többet kellett dolgozni ugyanannyi sikerért, mint az ország más területein gazdálkodóknak. Most is kemény munkával kell reagálnunk az új kihívásokra. A Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ olyan időpontban jött létre, amikor valami megváltozott a mezőgazdaságban, az emberek gondolkodásában. A vízzel tudatosan kell gazdálkodni, úgy, mintha egy vagyontárgy lenne. Mindent meg kell tennünk a lehetséges megoldások keresése érdekében, nem magunk, hanem unokáink miatt – mondta el F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő.

– Történelmi pillanatban jön létre a kutatóközpont, hiszen fel kell készíteni a gazdálkodókat az elkövetkezendő időszak kihívásaira. A vizekkel való felelős gazdálkodás elérte a politikai döntéshozatal olyan érzékenységét, ahol már nemcsak fontos döntéseket kell meghozni, hanem erőforrásokat is biztosítani kell. A magyar kormány ehhez minden támogatást megad a gazdákat képviselő szervezeteknek és a gazdáknak is, eredményeket ugyanis csak ilyen összehangolt a cselekvéssel lehet elérni – emelte ki az átadó ünnepségen Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára.