ZETApress

hírportál

Szeptemberben újra Vágta

A gazdasági nehézségek ellenére 2012-ben is lesz Nemzeti Vágta. Szeptember 15-16-án, szombaton és vasárnap immár ötödik alkalommal megrendezésre kerül a budapesti Hősök terén ? tudtuk meg délelőtt a Műjégpályán tartott sajtótájékoztatón.

A Nemzeti Vágta elsődleges célja lovas nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk továbbadása és megújítása. A Nemzeti Vágta programok több mint 150 ezres nézőszáma, egymilliós televíziós nézettsége bizonyítja, hogy ilyen, kulturális, hagyományőrző, ló- és lovassport, természetbarát tematikájú országimázs fesztiválra óriási igény van.

Ez a kulturális örökség azonban felelősséggel is jár, ezért a Nemzeti Vágta vezetése úgy döntött, folytatja a fél évtizeddel ezelőtt elkezdett értékmegőrző és értékteremtő munkát, s a nehézségek ellenére nem szakítja meg a folyamatot. Mindent elkövet azért, hogy 2012-ben is legyen Nemzeti Vágta, noha a gazdasági nehézségek minden területet érintenek, ez alól a nagyszabású kulturális rendezvények sem kivételek, több évtizedes múlttal rendelkező fesztiválok sora marad el az idén.

A szeptember 15-16-a közötti esemény középpontjában egy történelmi hangulatú lovasverseny áll, amelyre az indulók heteken, hónapokon át készülnek lovukkal, lovasukkal és azokkal a helyi jellegzetes tárgyakkal, étkekkel, amelyeket a Vágta Korzón mutatnak be országnak-világnak. Idén is várja a gasztronómia szerelmeseit az Ország-konyha, ahol megkóstolhatják a vidék jellegzetes magyar ételeit. A különleges összetételű homokpályán az ország településeinek lovai és lovasai vágtáznak egy gyönyörű vándordíjért, az 1840-es évekből való huszárszablyáért és az ötmilliós fődíjért.

Mindezek előtt májustól ? előreláthatóan több mint 15 vidéki helyszínen ? elindulnak a Nemzeti Vágta előfutamai. Májusban négy Elő-vágta lesz: a Sarkadi Vágta 1-jén, kedden, az Izsáki Vágta 12-én, szombaton, az Ópusztaszeri Vágta 20-án, vasárnap, míg a Nyírségi Vágta 27-én, vasárnap Nyíregyháza-Sóstón kerül megrendezésre.

Az Elő-vágtákat az egyes régiók önállóan szervezik. Ahány település, annyi szokás, de egy dolog közös: a cél, hogy a napi ellentéteken és kétségeken felülemelkedve ünnepeljünk, ismerjük meg értékeinket, hirdessük az összefogás, az egészséges életmód, a természetszeretet fontosságát, és mindebből hosszútávon is életképes hagyományt teremtsünk.

A Nemzeti Vágta a magyarság határokon átívelő, hagyományőrző fesztiválja. Az elmúlt években 9 határon túli település nevezett a Vágtára Erdélyből, Felvidékről, a Vajdaságból és Burgenlandból. Tavaly először a Nemzeti Vágta történetében, Erdélyben is szerveztek előfutamot. A tavalyi sikereken felbuzdulva július 14-15-én idén is megrendezik a Székely Vágtát Sepsiszentgyörgyön, melyet a Duna TV közvetít. Tervezik, hogy a későbbiekben Felvidéken és Délvidéken is rendeznek majd Elő-vágtát. A szeptemberi Nemzeti Vágta közvetítéséről még tárgyalnak az MTVA vezetőivel.

Emlékezünk, tisztelgünk

A Nemzeti Vágtát a szervezők minden évben a nemzeti kötődését meghatározó történelmi hős, hősök tiszteletére is rendezik. 2008-ban Mátyás király, 2009-ben az 1848-49-es szabadságharc gyermekhősei, 2010-ben gróf Széchenyi István emléke előtt tisztelgett a rendezvénysorozat. A tavalyi évet a két Bercsényinek, gróf Bercsényi Miklósnak és fiának gróf Bercsényi Lászlónak szentelte. Idén a Nemzeti Vágta vidéki és budapesti versenyei gróf Károlyi István emlékének adóznak.

Gróf Károlyi István a 16. Károlyi huszárezred és alapítója. A 16. huszárezred nevét gróf Károlyi Istvánról kapta, aki 1848 októberében felajánlotta a kormánynak, hogy a jobbágyfelszabadítás révén elveszített úrbéri földjeiért járó kártalanítás terhére felállít egy huszárezredet. A szervezést Fót központtal maga irányította, a legénység zöme Pest, Heves és Nógrád vármegyékből származott. A fiatal értelmiség azonban az egész országból áramlott az ezredhez.

1848 sikere abban rejlett, hogy a csatatereken harcoló katonákon túl, az egész nemzet magáévá tette a szabadság gondolatát és valós társadalmi összefogás alakult ki. Ebben a közegben a hősiesség nem pusztán a harci cselekedetekben öltött testet, hanem a nemzetért vállalt anyagi áldozatban, közösségi célú mecenatúrában is. Ennek az egyik legkiemelkedőbb példája gróf Károlyi István, aki a saját vagyonából egy teljes huszárezredet állított fel, majd a bukás után ő maga is letartóztatásra került, s csak hatalmas vagyoni váltsággal szabadulhatott.

A civil hősiesség ezen formája ma elsősorban a hagyományőrzőkben él tovább, akik civil foglalkozásuk mellett, saját vagyonukat áldozzák arra, hogy huszárcsapatokat állítsanak fel. Nekünk ma már nem kell csatatereken életünket feláldozni ahhoz, hogy a nemzet ügyét szolgálhassuk. Károlyi István áldozatvállalása példaértékű a mai kor embere számára is. Az idei Nemzeti Vágtán a Károlyi huszárezred hagyományát őrző, egykori egyenruha másolatát viselő veresegyházi Károlyi Huszárok is felvonulnak.

Reform intézkedések az esélyegyenlőség érdekében

A Nemzeti Vágta rendezői immáron fél évtizede azon munkálkodnak, hogy a versenyben biztosítsák a résztvevők esélyegyenlőségét és biztonságát. A Nemzeti Vágta a világon egyedülálló, más lovas- és lósporttal nem azonosítható elbírálási és lebonyolítási rendszerű lovas esemény, igen speciális szabályrendszerrel ? mondta el Szotyori Nagy Kristóf versenyigazgató.

Az esemény filozófiájának, a verseny szakmai elveinek elérése érdekében a versenyszabályzat évről-évre megújul. Nagyban közrejátszanak a résztvevők tapasztalatai, javaslatai is. Mindezen szempontok alapján 2011-ben a szakma úgy ítélte meg, hogy az angol telivérek részvétele már az Elő-vágtáknál egyenlőtlenséget teremtett, így az nem támogatja a Nemzeti Vágta legfőbb üzenetét, az esélyegyenlőséget. A Nemzeti Vágta rendezői a hazai lovas élet minden szereplőjének lehetőséget szeretnének adni az induláshoz, hogy a kisebb-nagyobb lovardák, lótulajdonosok, lovas emberek a hozzájuk kötődő településsel összefogva nevezhessenek a május elsején kezdődő országosan és országhatáron túl is megrendezésre kerülő Elő-vágtákra, vagy direkt módon a szeptember 15-16-i Nemzeti Vágtára.

Ennek értelmében a Nemzeti Vágta szervezőbizottsága úgy döntött, hogy bármilyen fajtájú és nemű, 5 éves (születési év: 2007.) vagy idősebb lóval részt lehet venni a Nemzeti Vágtán és az Elő-vágtákon, kivéve az ismeretlen származású, valamint argentin póló póni, Akhal tekini, angol telivér, verseny félvér fajtájú, vagy genetikailag oda sorolható lovakat.

2 hozzászólás

Visszajelzések

  1. Szeptemberben újra Vágta ? ZETApress hírportál | Nyírségi Vágta 2012 május 27
  2. Dámák az Operettben | ZETApress

Szóljon hozzá!