ZETApress

hírportál

Ülnöki kft. kis pótpénzért

Zárszó az ítélkezőkről – 57

Az egyik kerületi bíróság elnökhelyettesét épp a telefonnál találtam a ’90-es évek elején. Egy kisszövetkezet elnökét igyekezett meggyőzni, hogy fizesse ki egyik beosztottjának szeptemberi munkabérét. Az illető úr ugyanis egy hónapig a bíróságon ülnökölt. Munkája állampolgári kötelessége, a fenti időre munkahelyén átlagbér jár, amit viszont a bíróság az egyéb járulékkal együtt átutal a munkáltatónak. A meggyőzés, ha nehezen is, de sikerült.

Az elnökhelyettes asszony szerint a munkaadók így is nehezen engedik el évente egy hónapra beosztottjukat. Volt, akinek emiatt fel is mondtak. Helyét azóta sem töltötték be. Furcsa, hogy csak akkor hiányzott, amikor a bíróságon ülnökölt, most mégis tudják nélkülözni! Az aktív dolgozók lemorzsolódása ezért is nagy. Helyüket az állástalanok és a nyugdíjasok foglalják el az ülnöki székben, mert nekik a nyugdíj vagy munkanélküli-segély mellé ez a kis pénz is jól jön.

Kíváncsi voltam, hogyan fogadnák a munkaadók a felvételre jelentkező ülnököket, ezért találomra néhány cégnél telefonon munkát kerestem akkoriban. Az első hely egy fővárosi közmű-vállalat volt. Velük már az első percben közöltem, hogy ülnök vagyok. Fegyveres biztonsági őröket kerestek, erkölcsi bizonyítvánnyal. – Nekem, mint ülnöknek ez természetesen megvan – mondtam a biztonsági igazgatónak. – Máshol hogyan viszonyultak ehhez? – kérdezte. – Ez csak azokat zavarná, akik rendszeresen jogsértéseket követnek el, de Önök nyilván nem ilyenek! – feleltem. Azóta is várom a visszahívását, pedig már egy évtized is eltelt azóta.

Egy külföldi tulajdonban lévő üzletláncnak sem kellettem eladónak, s egy magán egészségügyi szolgáltatónál sem volt szerencsém. Mindkét főnökkel hosszasan elbeszélgettem, s csak a személyes találkozás időpontjára mondtam, hogy épp akkor ülnökölök majd a bíróságon. Gyorsan le is tették a telefont mondván, hogy hívjam őket másnap újabb időpontért. A következő nap azután közölték, hogy a helyet már rég betöltötték. Lehet, hogy voltak náluk munkaügyi visszaélések? Lehet, hogy zsebbe akartak fizetni, vagy jogtalanul túlóráztatni? Ezt már sosem fogom megtudni. Maradok jóhiszemű, s elhiszem, hogy csak a gyakori távollétemtől féltek. Anyagi káruk nem származott volna belőlem, s erkölcsi sem, ha becsületesek. Remélem, hogy mindannyian azok, s nem attól féltek, hogy őket akarom majd feljelenteni!

Az aktív korú ülnökök megsegítésére a Reform Hírmagazin tudósítójaként írtam meg akkoriban, hogy részükre kft-t kellene létrehozni. Ide léphetnének be azok is, akiket munkahelyük bírósági munkájuk miatt „kiutál”. Egységes munkabért kapnának, mondjuk tanácsadói tevékenységért, de a négyéves ülnöki ciklus alatt folyamatosan a bíróságon dolgoznának.

A kft-nél lenne leadva munkakönyvük, tehát aktív dolgozónak számítanának, megállapított bérüket és a járulékukat pedig a bíróság utalná át a korlátolt felelősségű társaságnak. Gyakorlatilag így a dolgozók a bírósági munkájukért lennének megfizetve. Ilyen kft-k alakulhatnának Budapesten és minden megyében, s a munkaadó az ülnökök érdekvédelmét is ellátná. Kár, hogy felvetésem süket fülekre talált, s az ötlet sosem valósult meg! (Lehet, hogy nekem kellett volna megalapítani?) S mivel nyolchetes bírósági sorozatunk Virágvasárnap is az ülnöki munka bemutatásával indult, így ezen témával fejezzük be azt Pünkösdvasárnap is.

Szóljon hozzá!