ZETApress

hírportál

Az erényőr szilvamag

Elbeszélés egy mentős életében – 36

A kórházakban, rendelőkben a betegek átadására, vagy felvételére várva gyakran elbeszélgettem a nővérekkel és az asszisztensnőkkel. Ilyenkor gyakran a munka mellett a magánélet is szóba került. Egyik beszélgetőtársam – nevezzük Jucusnak – nemrég lett facér. Nem akárhogy szakított barátjával. Ma sem értem, mivel nyertem el a bizalmát, de a részletekbe engem is beavatott.

Jucus, a csinos asszisztensnő nagyon unta már, hogy élettársa éjszakánként folyton borgőzös állapotban közeledik hozzá. A hölgy nem is dohányzott, így a férfi szájából áradó cigarettaszag még jobban zavarta. Kidobni nem tudta a férfit; de valahogy vissza akarta adni a sok-sok megalázást.

Egyik este, mikor a távollévő élettársa szokásos durvaságára gondolt, egy hirtelen ötlettől vezérelve szokatlan lépésre szánta el magát. Aznap este épp szilvát evett, s az egyik hegyes mag felsértette a nyelvét. Ez mást is megsebezhet, gondolta, még az utált társ legérzékenyebb testrészét is. Csak jól el kell helyezni, hogy épp a legváratlanabb pillanatban támadjon.

Alaposan megtörölgette a leghegyesebb szilvamagot. Bőven volt rá ideje, hisz Áron csak több óra múlva érkezett. Addigra a mag is alaposan megszáradt; hegye még szúrósabb lett, s Jucusban is egyre inkább forrt a düh.

Amikor a kulcs megcsikordult a zárban, lehúzta bugyiját, hanyatt feküdt, s kezébe vette a szilvamagot. Amikor a férfi belépett az ajtón, észrevétlenül a hüvelyébe csúsztatta. Sosem tréningezett korábban a japán csodagolyókkal, mégis megszorította hüvelyizmaival a kívánt helyen a szúrós, hegyével kifordított csodafegyvert.

Bevált a trükk

Már nagyon vártalak, mondta Áronnak, mert attól félt, hogy a mag esetleg véletlenül felcsúszik, s neki okoz végzetes méhsérülést. Szerencséjére a borgőzös férfi sem kérette magát. Úgy ahogy volt, ruhástól rontott rá, csak sliccét gombolta ki. Már nyomta is szerszámát befelé, de a következő pillanatban hatalmasat ordítva ugrott le az asszonyról. A felajzott szerszámot ugyanis épp a hegyes szilvamagba lökte. S mihelyt a szerv kicsúszott, Jucus is rögvest kipréselte magából a hidegfegyvert. Ezt a csatát ő nyerte meg.

Másnap kékre-zöldre verve ment mukahelyére, mert Áron bosszút állt a merényletért. Főnöke előtt nem hallgathatta el a foltok okát, s a nőgyógyász szakorvost is felkereste. Egyikük sem dicsérte meg tettéért. Nem a férfiszolidaritás szólt belőlük, sokkal inkább Jucusért aggódtak. A feldugott szilvamag ugyanis beljebb csúszva neki is végzetes méhsérülést okozhatott volna, épp ezért ezt a módszert nem szabad utánozni senkinek!

Jucusnál bevált, barátja rövidesen elköltözött. Arról nincs tudomásunk; hogy a férfi meddig nem mert másnál sem akcióba lépni. Talán, ha nem annyira hirtelen, ha élettársát is embernek nézi, s normálisan közeledik hozzá, ezt az életre szóló kellemetlen élményt elkerülhette volna. S akkor Jucus sem reszkírozta volna meg végső elkeseredésében ezt a könnyen végzetessé válható erényőrzést. Valljuk meg őszintén, mint minden normális nő, ő is azt szerette, ha szeretik.

1 hozzászólás

Visszajelzések

  1. ZETApress » Az életmentő beavatkozás

Szóljon hozzá!