ZETApress

hírportál

Megújul Az ember tragédiája

Székesfehérváron 200 évvel ezelőtt kezdődött a magyar nyelvű színjátszás hivatalos pártolása, ennek tiszteletére a Vörösmarty Színház december első hétvégéjén mutatja be Madách Imre drámai költeményét Az ember tragédiája 1. címmel. Fotóink Lantai József felvételei.

A darabot a társulat művészeti vezetői, Bagó Bertalan, Hargitai Iván, Horváth Csaba és Szikora János igazgató rendhagyó módon közösen állítják színpadra, a bemutatót december 1-jén szombaton tartják ? hangzott el a produkció hétfői budai sajtótájékoztatóján az Országos Színház-történeti Múzeum és Intézetben. Szikora János elmondta: a színház felkérésére négy neves író, Márton László, Tasnádi István, Térey János és Závada Pál folytatja a művet újabb színek megírásával. Az új darabot Az ember tragédiája 2. címmel a következő évadban szintén a társulat művészeti vezetőinek rendezésében láthatja a közönség.

Az ember tragédiáját négy részre osztották, egyes részeit más-más színészekkel állítja színpadra a négy rendező. Hargitai Iván elmondta: mindegyik szín egy új kezdet, így tudják egymást váltani a rendezésben. Szikora János hozzátette: az egyes epizódok stilárisan eklektikusak lesznek, de szellemi kohézió tartja őket össze. Mint Horváth Csaba kiemelte: a társulat egységes játéka is segíti, hogy a néző koherens produkciót lásson.

A négy rész díszlete ? amelyet Bátonyi György tervezett ? azonos, a jelmezeket azonban különböző alkotók ? Benedek Mari, Kárpáti Enikő, Sántha Borbála és Berzsenyi Krisztina tervezi, a dramaturg Perczel Enikő és Tucsni András. Az ember tragédiáját a Vörösmarty Színház fennállása óta még nem mutatták be. Az előadás színrevitelében szinte a teljes társulat részt vesz.

A négy keretszín, az első rész ? az I. mennyei, a II. paradicsomi, a III. és XV. paradicsomon kívüli szín (ahol Ádám elalszik, majd a mű végén felébred) ? Szikora János rendezésében látható, aki ezt spirituális résznek nevezte. Mint mondta, ez a rész egy rítussal kezdődik, amely az olvasás, a társulat közösen olvas a színpadon. Ebben a részben Az Úr szerepében Gáspár Sándor, Luciferként Lábodi Ádám, Ádám szerepében Kovács Tamás, Évaként Osváth Judit látható.

Horváth Csaba ? aki a IV. egyiptomi, az V. athéni és a VI. római színt állítja színpadra ? elmondta: a három történet három nagyhatalom centrumában játszódik. Elsősorban az érdekelte, hogy milyen viszonyt ápol a közösség és az egyén ezekkel a hatalmi szerkezetekkel, hogyan vitatkozik ezekkel az ember. Évát Varga Mária, Ádámot Hirtling István, Lucifert Tűzkő Sándor alakítja.

Hargitai Iván négy színt állít színpadra ? a VII. bizánci színt, majd VIII. Prága, a IX. Párizs, francia forradalom (álom az álomban) és a X. újra Prága következik. A bizánci színben Ádám: Andrássy Máté, Éva: Kárkay Rita, a prágaiban Ádám: Krisztik Csaba, Éva: Kiss Diána Magdolna, míg Lucifert Kuna Károly játssza.

Bagó Bertalan, aki a szöveg modernségét emelte ki, a XI. londoni, a XII. falanszter, a XIII. űr és a XIV. eszkimók színét rendezi meg. Lucifert és Ádámot Nagy Péter és Kádas József alakítja, akik az ember két oldalát mutatják meg, míg Éva: Ballér Bianka lesz.

Szikora János arról beszélt, hogy egy színház akkor veszi elő Az ember tragédiáját, ha a társulatnak fontos mondandója van a világról. A négy rendezőt az a felvetés is érdekelte, hogy vajon Madách hogyan folytatná a művét, milyennek írná meg a többi színt és a többi színben Ádámot, Évát és Lucifert. Milyennek látná az újkori történelmet? Perczel Enikő dramaturg elmondta: mindegyik írónak meg kell találnia a saját korát, amely őt érdekli. Semmilyen megkötést nem adtak számukra, az egyetlen összekötő kapocs, a három főszereplő: Ádám, Éva és Lucifer. Az írók úgy dolgozhatnak, hogy a másik munkáját is nyomon követhetik.

Szikora János elmondta: kétszáz éve, hogy Székesfehérvári Színjátszó Társulat néven létrejött vándorszínészekből ? köztük a kor legnevesebbjeivel ? egy viszonylag állandó társulat. Borsod megye után Székesfehérváron is felismerték, hogy a magyar nyelvű színjátszás, ha nem pártolják, nem fog megerősödni. Közadakozásra szólították fel a nemeseket és a polgárokat, így a színészeknek fizetést tudtak adni, ingyen kaptak szállást és játszóhelyet, amely a Pelikán Fogadó volt. A Pelikán Kamaraszínház utcafronti bejárati kapuját szeretnék felújítani, ezért adománygyűjtést indítanak.

Szóljon hozzá!