Trianon a Hősök terén
Trianon címmel nagyszabású rockoperát mutatnak be június 22-23-án 20:30-tól a Hősök terén, esőnap 24-e. A több száz szereplőt felvonultató darab rendezője, a szövegek összeállítója Koltay Gábor, a zeneszerző Koltay Gergő ? tudtuk meg délelőtt a Vörösmarty téri Hungarikum Ház I. emeletén.
? A szó és a téma, Trianon száz éve kavar szenvedélyeket az országban. A rockopera néhány család történetén keresztül mutatja be, miként befolyásolta életünket alapvetően mindaz, ami 1920-ban történt, vagyis hogy Magyarország szétszakadt ? mondta a rendező a rockoperát színpadra vivő Esztrád Színházzal közösen tartott délelőtti sajtótájékoztatón. Koltay Gábor kitért arra, hogy a Trianon című produkcióban szereplők túlnyomó többsége látható volt a két évvel ezelőtt, szintén a Hősök terén bemutatott Itt élned, halnod kell! című rockoperában, melyről idekattintva olvashatunk.
A Trianonban színpadra lép mások mellett a sajtótájékoztatón is megjelent Vadkerti Imre, Sipos Imre, Kalapács József, Rudán Joe, Szentgyörgyváry Laura és Varga Miklós lányával: Viviennel és fiával: Szabolccsal. Az ifjú Vargák kérdésemre elmondták, hogy gyakran lépnek fel édesapjukkal. A produkcióban 15 énekes, 20 színész, 200 táncos, 100 statiszta, 30 lovas és 40 artista fog közreműködni. Komoly díszletrendszer fog épülni a Hét vezér szoborcsoport elé két nagy színpaddal. Két óriási LED-fal épül a díszletbe, szemben lesz egy jelentős méretű lelátó, oldalt pedig további kettő, a múzeumok előtt.
? Úgy tapasztalom, nagyon sokan nem igazán tudják, mi történt 1920. június 4-én, amikor aláírták az I. világháborút lezáró Versailles-i békeszerződést a Grand Trianon-palotában. Magyarország 19 milliós európai középhatalomból nyolcmilliós kis állammá szűkült, területének több mint kétharmadát veszítette el. Szeretnénk elgondolkodtatni az embereket, illetve az értelem mellett az érzelmeket is átélhető módon felmutatni! ? fogalmazott Koltay Gábor.
A darab négy tételből áll, a szövegkönyvet emlékezések, dokumentumok, költemények, megzenésített versek segítségével állította össze szerzője. Az első a XIX. század végi, 1896-os millenniumi ünnepségektől Trianonig tart, a második 1920-tól a II. világháború végéig, a harmadik a Kádár-korszakot mutatja be, a záró tétel pedig a rendszerváltozás óta eltelt éveket, benne a 2004-es EU-csatlakozást és 2010-et, amikor az Országgyűlés megszavazta a Nemzeti Összetartozás Napját, a Trianon-emléknapot.
Koltay Gábor megjegyezte: nem a történelem kerekét kell visszafordítani, hanem életben tartani, megkeresni azokat a lehetőségeket, amelyek a határok feletti nemzetegyesítéshez vezetnek! Kérdésemre hangsúlyozta: a produkció nem állami támogatásból valósul meg és abban bízik, hogy a két júniusi előadás után továbbiak is lesznek szerte az országban! ? Két év múlva lesz Trianon századik évfordulója, szeretnénk valami fontosat és szépet mutatni! ? mondta. Kitért arra is, hogy a szereplők jelentős részével régóta együtt dolgozik: Varga Miklóssal 1983-tól, az István, a király bemutatója, Rudán Joe-val pedig 1993-tól, az Atilla, Isten kardja bemutatója óta.
Koltay Gergő zeneszerző, a több mint négy évtizede működő Kormorán együttes vezetője elmondta, hogy saját együttese mellett egy szimfonikus zenekar fog élőben játszani az előadásokon. Zenéjével ki akarja fejezni, mit éreznek a magyarok itthon és otthon, Magyarországon és a külhoni közösségekben. Kérdésemre hozzátette, hogy a zene 60%-a a már elkészült műveiből áll, míg a további 40%-ot bátyja elképzelései szerint fogja rövidesen megkomponálni.
