Mit kezdjünk a testünkkel?
Hód Adrienn koreográfiája újra látható a Kőrösy József utcai MU Színházban október 13- és 14-én este 8 órakor. A kísérletezéseiről ismert koreográfus évek óta dolgozik azon, hogy átírja a táncban már megszokott, elfogadott és bevált kliséket.
Munkáiban újrafogalmazza a legalapvetőbb és legelemibb mozdulatokat. Atomjaira szedi szét az egyes lépéseket, hogy felépítsen valami újat az alkotótársakkal és a nézőkkel közösen. A Hodworks Mit kezdjünk a testünkkel? ? készítése során barátokat, ismerősöket kérdezett arról, milyen kapcsolatban vannak testükkel. A beszélgetések, együttgondolkozások nyomán indult el az alkotói folyamat. A témafelvetés után a koreográfus továbbra is a közös munkára fektette a hangsúlyt.
Minden ott dől el, én hogyan tudom az elképzeléseimet átadni a résztvevő művészeknek. A táncosoknak, a zenészeknek, a jelmezesnek és mindazoknak, akik a munkafolyamatban részt vesznek. Ha csak a saját elképzeléseim után megyek, akkor bedől az egész. Ha együtt tudunk dolgozni, mint egy csapat, akkor működik minden. Fontos megérezni, hogyan tudunk bizalommal lenni a másik iránt. Az együttgondolkozás eredménye ez a darab ? mondta el Hód Adrienn.
Az előadás során újrafogalmazódik a test és az általa generált mozdulatok. A folyamat során bukkantak fel a következő elemek: elemelkedett test, hétköznapi testhasználat, gesztusok, absztrakció, erotikus test, anatómiai test, híres test, halott test, verseny test… Ezen szavak és kifejezések keveréke, szövevénye adja a test mozgását, jelenlétét.
Ahhoz hogy megragadják az alkotók a testet, mint fogalmat, meg kellett próbálni elfelejteni azt, hogy az létezik. De a test elfelejtése nem egy tanult rend szerint történik, a test elsősorban úgy mozdul, ahogy mi a viselői megengedjük neki. De mi az, amit megengedünk neki? És az a valami az mitől tánc? Mitől és meddig az? A lehetőségek határtalanok, de továbbra is fontos, hogy a színpadon bemutatott mozdulatok egyszerűen érthetőek, érezhetőek legyenek.
Az előadás közreműködői Garai Júlia és Biczók Anna táncosok, Mizsei DR. és Tabbouch Linda pedig a zenei aláfestést szolgáltatják. A zenészek előadóként vannak jelen a színpadon, és aktív kommunikációt folytatnak a táncosokkal. Ugyanolyan elemeire és alapjaira szedik szét a zenei motívumokat, csupaszítják le azok jelentését, mint ahogy a koreográfus és a táncosok a mozdulatokét.
A darabban szereplő két táncosnő egyszerre használja képzettségét, és mindazt, amit a táncról évek alatt megtanult, miközben igyekeznek elszakadni, megszabadulni az ismert mozdulatoktól, beidegződésektől. Az általuk képviselt két különböző karakter remekül kiegészíti egymást, őszinteségük és a kettőjük alkotta közösség ritkán látható intimitást szül az előadásban. Hód Adrienn nem adja fel: továbbra is kíváncsi. Erre ösztönzi alkotótársait és nézőit egyaránt.
A ruha Kasza Emese, a fény Pete Orsi, a koreográfia Hód Adrienn munkája. Támogatók: OKM, OFF Alapítvány, NKA, NCA, Új Előadó-művészeti Alapítvány, Katlan Csoport, Műhely Alapítvány és az L1.
