ZETApress

Rómeó és Júlia visszatért Gyulára. A VII. Shakespeare Fesztiválon a tavalyihoz hasonlóan ismét színpadra került az előadás. Akkor egy érdekes mozgásszínházi műhely feldolgozását láthattuk, most pedig az Iskola Színház interaktív, beavató színházi előadását tekinthette meg Lantai József.

A Gyulai Várszínház kamaratermébe belépve teljesen egyszerű, de szokatlan látvány tárult elém. A színpadon a függöny leengedve, előtte egy sorban 8-9 szék, vele szemben és a két oldalán, pontosabban a nézőtéren négyzet alakban a közepet üresen hagyva három- négy sornyi szék helyezkedett el. Minden hely foglalt volt, lényegtelen boncolgatnom, hogy teltházas az előadás vagy a szervezők pont annyi széket helyeztek el, ahány jegy elkelt. Mindenesetre kellemes látvány, hogy megtöltöttük a teret.

A színpad előtti széksoron beszélgető fiatalok ülnek ? később kiderül, hogy ők a szereplőgárda részei ? mikor is az egyik oldalsó helyről feláll egy barátságos fehér inges férfi. Bemutatkozik, megtudjuk, hogy Quintus Konrádot tisztelhetjük benne és ő a rendezője az Iskola Színház interaktív, bemutató színházi előadásának. A diákok a tanítványai, hároméves munkájuk utolsó félévében készítették közösen a székesfehérváriak a pestiekkel, 2-3 szerepet játszva egy közreműködő. A Rómeó és Júlia a negyedik munkájuk, korábban Moliere-től a Tartuffe, Molnár Ferenctől az Ibolya és az Oidipusz került átírásra.

Quintus Konrád elmondja még nekünk mit is jelent pontosan a műfaji meghatározás: Interakció azért, mert a nézők valamilyen szinten bevonódnak a darab menetébe, beavató színház pedig azért, mert van egy moderátor, aki néha rosszkor, néha jókor megállítja a történést. Az előadáson díszlet van is, meg nincs is, jelmez szintén van is, meg nincs is. Még beszélne tovább, mikor a nézőtér különböző pontjain mozgolódás támad, székek zöreje közben fiatal hölgyek-urak ugranak fel, közben minden fej forog, követi a hangoskodást majd jobbról és balról hátulról felhangzik, hogy mocskos Capuletek, és viszonzásul a mocskos Montague-k.

Olyan hangzavart keltenek, mintha valóban csapatnyian állnának egymással szemben, pedig összesen heten vannak a szereplők. Eközben hangosan megjegyzi a rendező, hogy van végleges csapat, és visszaül helyére. Feláll egy jóképű fiatalember, miközben azt halljuk tőle, én vagyok Rómeó. A mellettem ülő széplány bájosan feláll és csendben szemlesütve kijelenti, én vagyok Júlia. Ebben a pillanatban titokban inkább én szeretnék Rómeó lenni, na de azért ennyire nem interaktív a színház. Megindul a Shakespeare-i szöveg és egyáltalán nem zavaró, hogy farmerben van Lőrinc barát ? sőt, csípőnadrágban! ? és Tybalt, Júlia és a dadus ruházata is egyszerű szoknya vagy farmer és blúz. Lényegtelen momentumok, hiszen az átütő erejű szövegen, az arcokon és a gesztusokon ül a figyelmem.

Az előadással nemcsak a színház világába, jelrendszerébe avatjuk be a fiatalokat, hanem a műbe, a korszakba és kicsit a szerző életébe is. A színműveket a kötelező irodalomból válogatjuk, és a kiválasztott drámák köré egész gondolati kört építünk a játékra, és a közönség játékosságára alapozva. Bizonyos interaktív pontokról csak akkor tudunk tovább menni, ha a közönség ebben segítséget nyújt. A Rómeó és Júliához például mindig a közönség soraiból választunk Párist, és a lányok közül a legszebbel megpróbáljuk elcsábíttatni Rómeót. Érdekes lenne, ha egyszer elcsábulna. Eddig ez még nem történt meg. Rómeó is hűséges, mint én ? nyilatkozta a Fehérvár.netnek Quintus Konrád.

És valóban, amikor elhangzik, hogy a délceg Páris kérte meg kezed és Júlia hanyagul rákérdez: Az ki? ? akkor Capuletné egy képkerettel körbejár és a mustrálgatás után kiválasztott férfi elé tartva a keretet, mintegy festményen láttatva portréját, megkérdezi Júliát: Nos, lányom, tudnád őt szeretni? Hasonló helyzet áll elő, mikor Rómeónak bizonygatják, hogy van szép lány bőven és ő kéri, hogy mutassák meg a legszebbet. A nézők közül keresnek és kiválasztanak egy szépet, s miután Rómeó, a nálad is szebb Júlia mondással lezárja a kérdést, Mercutio megjegyzi Rómeóra: Ez hülye! A lánynak bókolva mondja: Nekem te vagy a legszebb, és felcsattan a kérdés: Rajta vagy a facebook-on?

Mivel nincs két egyforma közönség, így nincs két egyforma előadás sem. Az említett példákon kívül több alkalommal is sikeresen avatkozott be a moderátor, és a nézők közösen választották meg az erkély magasságát, látott e már valaki veronai erkélyt felkiáltással. Bizonyos szituációkban megnézhettük hogyan boldogulnak hőseink és a rendező bepillantást engedett és levezényelte tréfásan a cipők elhelyezkedésével, hogyan is történt a nászéjszaka.

Nagyon sok iskolába jusson el az előadás, hiszen ennek ott van a helye. Volt a nézőtér első soraiban három fiatal lány, akik nagyon átélték a színjátszást, látszott, hogy benne vannak, együtt élnek Lőrinc baráttal, a dadával, hát ezért érdemes színházat csinálni ? mondta az előadás végén Gedeon József fesztivál-igazgató. Kifejezetten hasznos művelődni vágyó diákoknak! Az előadás a Budapest Fringe Fesztivál 2011 Fringe-díjas-a volt.

W. Shakespeare: Rómeó és Júlia ? interaktív beavató színházi előadás. Rendező: Quintus Konrád, előadja az Iskola Színház, dramaturg: Orbán Eszter. Szereplők: Moderátor ? Quintus Konrád, Capulet és Benvolio ? Szilvási Dániel, Capuletné ? Császár Zsófi, Dajka ? Arany-Szabó Irén, Mercutio ? Resetár Dániel, Pepi és Tybalt és Lőrinc barát ? Hajnal János, Júlia ? Kondász Renáta, Rómeó ? Hernádi Szabolcs.

Azt hiszem, a képeimhez nem kívánkozik kommentár vagy felirat, mindenki felismeri a szituációt. Az előadásra Gyulán a legmelegebb napok egyikén került sor, nézőt és színészt egyaránt próbára téve. Nagy küzdelem volt, de nagyon jól sikerült. Gratulálok! ? dicsérte Lantai József a gyulai előadást.