ZETApress

Az Európai Unió programjai közül a MEDIA 2007. program kell, hogy legismertebb legyen filmes körökben, hiszen az audiovizuális gyártást megelőző és az azt követő szakaszokat öleli fel. A program a Media Plus-hoz hasonló támogatásokat nyújt, az ehhez képest történt változásokról a Media Desk magyar irodájának vezetője, Kiss Enikő számolt be.

Az Európai Unió Media 2007 programjának januártól 31 ország tagja: az EU tagországok (beleértve már Romániát is), Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc. A program előzményének tekinthetőek az 1991-től 2006-ig tartó hasonló felépítésű programok (MEDIA I, MEDIA II, MEDIA PLUS), melynek 2004-es EU csatlakozása óta Magyarország is résztvevője.

Mint Kiss Enikő elmondta, az első évben, mikor hazánkból pályázhattak, nagy volt a lelkesedés, ami csillapodott akkor, amikor tisztázódott azoknak a köre, akik reális esélyekkel indulhatnak lehívható támogatásokért. Az új, január elsején életbe lépett, audiovizuális művészetet, ipart, örökséget támogató rendszerhez rugalmasan alkalmazkodtak a hazánkból korábban is pályázók. Mivel a program kiemelt célja a (európai) szektoron belüli nemzetközi együttműködés segítése, komoly előnnyel indulnak a koprodukciókon alapuló projektek.

A MEDIA programok történetében negyedik, hétéves periódus költségvetése 755 millió euró. Ennek évenkénti megoszlása az első évtől fokozatosan emelkedő. Így az összehasonlításban: az idei évben a legalacsonyabb a pályázható pénzek összege, míg 2013-ban a legmagasabb. Ezen belül is a forgalmazás a legtámogatottabb terület a maga 55 százalékával.

A program újdonsága a digitális technológiák előtérbe helyezése, a globális gondolkodás eszközeként. Szintén újdonságnak számít a törekvés az ügymenet egyszerűsítésére, és a kis- és középvállalkozások ösztönzése. A program támogatási területei: a gyártást megelőző szakasz és az azt követő. Tehát a gyártás támogatását meghagyja nemzetek kompetenciájának körében.

Magyarország támogatott projektje a megelőző szakaszból például a Katapult forgatókönyvírói iskola és egy operatőr mesterkurzus. További információkat megtudhatunk magyar nyelven honlapjukon, angolul pedig webcímükön. A MEDIA program ünnepélyes megnyitására a Berlini Filmfesztiválon kerül sor.

Értékelt a kisjátékfilmes zsűri

Önfegyelem és alaposság látszik a filmeken, komolyabb munkák születtek, mint a korábbi években. A vizualitás és képiség helyett maga a történet került előtérbe, kezdte meg értékelését Tímár Péter filmrendező, a kísérleti- és kisjátékfilmes zsűri elnöke. A Filmszemle utolsó előtti napján kötetlen beszélgetés formájában tartotta meg értékelését a kísérleti- és kisjátékfilmes zsűri.

Gelencsér Gábor filmesztéta elmondta, hogy a munkákból kitűnik, hogy mennyire kitágult az utóbbi időben a filmes eszközhasználat és a nyelvi kifejezés lehetősége. Érett munkák kerültek be a versenyprogramba, melyeket műfaji sokszínűség jellemez. Megváltozott képet mutat az alkotók témabeli érdeklődése és érzékenysége a világra. A versenyben induló harminc alkotás közül sokban a mai magyar társadalmat bemutató narrativitás kapott hangsúlyt. Példaként említették a Szalontüdőt, ami hiteles képet nyújt a társadalmi rétegek közötti viszonyokról, valamint az Egy szavazatot, ami a nagyjátékfilmes műfajok közül is hiányzó politikai szatírát vitt filmre.

Az alkotások között két nagy múlttal rendelkező szakember kisfilmes munkája is megtalálható. Máthé Tibor és Kardos Sándor eddig talán nem ismert énjüket mutatták be filmjükben. Kardos filmjében, a Végjátékban az emberi halandóság és elmúlás gondolatisága jelenik meg. Máthé Tibor pedig egy teljesen elveszett ember portréját vetíti elénk a Vasárnap című alkotásában.

A zsűritagok kitértek arra, hogy egyre több rendező nyúlt irodalmi alkotásokhoz és ez a szellemiséggel való erős együttműködés a továbbiakban is alkalmazandó tendenciává kéne, hogy váljon. A zsűri reményei szerint a nagyközönség majd találkozhat ezekkel az alkotásokkal a mozikban valamelyik nagyjátékfilm kísérőjeként.