ZETApress

Az Odeon Lloyd helyett a Művész moziba szervezte a Budapest Film a sajtóvetítést ma délelőtt. Az ok egyszerű. A máskor fél házzal menő száz férőhelyes Hollán Ernő utcai mozi szűknek bizonyult volna az Apocalyptóra kíváncsi nagyszámú tollforgatónak. Mel Gibson 130 perces alkotása jövő csütörtöktől látható a mozikban.

S hogy miről szól az izgalmas történet? A maja birodalom egy XVI. századi epizódjáról. A közép-amerikai kultúra több mint ezer évig uralkodott, létrehozott egy hihetetlenül fejlett társadalmi, kulturális és tudományos eredményeket elérő lenyűgöző civilizációt, mely végül szinte egyik pillanatról a másikra összeomlott.

Jaguár Mancs, a film hőse egy fiatal férfi, akit egyik pillanatról a másikra tépnek ki addigi idillikus világából. Egy olyan út áll előtte, amit a kegyetlen zsarnokság és a félelem kövezett ki, és ami a biztos halálba vezet. Amikor szembesül azzal, hogy társaival együtt a legkegyetlenebb módon fogják az isteneknek feláldozni, mindenre elszántan próbál megmenekülni, és hazajutni a családjához, szerelméhez. Mint az űzött vad, minden pillanatban az életéért menekül. Már majdnem elkapják a tengerparton, amikor a hódító spanyol hajóhad megérkezik.

A filmet eredeti helyszíneken vették fel, Mexikó utolsó, még érintetlen esőerdőjében, valamint Veracruzban. A film szereplői mind amerikai őslakosok, a történet pedig azon a yukatek-maja nyelven szólal meg, amit ma is beszélnek a Yucatán-félszigeten, és amely a maja nyelvből fejlődött ki.

Minden karakter egy-egy telitalálat

A főszerepekben Rudy Youngblood, Raul Trujillo és Dalia Hernandez alkotott maradandót. Már a szereplőválogatás is roppant érdekes volt. Olyan színészeket kerestek, akik nem közismertek, de tehetségesek. Ismeretlenségük ellenére remek színészi teljesítményeket nyújtottak. Hétszáznál több statiszta segített a nyüzsgő metropoliszok életre keltésében. A szereplők közül sokan még filmet sem láttak, szállodában sem laktak. Ettől vált minden eredetivé. Olyanok kellettek, akik izmosak és kellő állóképességgel is rendelkeznek.

A felvételek digitális technikával készültek. Az éjszakai jelenetek olyan élességgel jelennek meg a vásznon, amit a hagyományos kamerával csak bonyolult világítástechnikával lehetne előállítani, ide viszont elég volt a pislákoló tábortüzek fénye is. Legtöbbször négy kamera is dolgozott egyszerre, s egy-egy jelenetet húsz percen át is forgattak.

Háromszáz fodrász, parókakészítő és sminkes támogatta a munkát, akik a világ távoli szegleteiből érkeztek. Kézzel készítettek minden tetoválást. Olyat akartak, amelyet egy igazi tetováló művész is megirigyelt volna. Minden színésznek speciális fülorsót kellett viselnie, melyet eredetileg a maják megnyújtott fülcimpájukban viseltek. Itt ilyen brutalitásról szó sem lehetett, ezért szilikonból készült pótlás került a fülcimpára.

A maja kultúra pusztulását a felelőtlen erdőirtás okozta. A vég nélküli építkezésekhez rengeteg fára volt szükség. Fokozatosan tűntek el a zöld területek, s velük együtt a kultúra is megsemmisült. A birodalom pusztulása ellenére az ősi nép fennmaradt. Ma még mintegy háromszázezren élnek közülük. A film egy olyan társadalomnak állít emléket, mely végső napjaihoz közeledik. Ahogy a hazatérő Leopárd Mancsot a fia, a felesége és az újszülöttje várja az újrakezdés lehetőségével, úgy van reménye az ősi népnek is a fennmaradáshoz.