ZETApress

A Közép-európai Egyetem Center for Media and Communication Studies (CMCS ) tanszéke és az OSA Archívum bemutatja: A Marshall-terv elveszett filmjei a kelet-európai rendszerváltás kontextusában című munkát ? tudtuk meg Sajtóosztályukon.

A hivatalosan Európai Újjáépítési Programnak nevezett, a köznyelvben Marshall-tervként ismert gazdasági és politikai segélyprogram 1948. és 1952. között zajlott tizenhét európai ország, az átmenetileg önálló Trieszt, valamint az Egyesült Államok együttműködésével. A program nevét George C. Marshallról, az Egyesült Államok külügyminiszteréről kapta, aki első ízben egy 1947. júniusában tartott beszédében vázolta a programot.

Az itt bemutatásra kerülő, ritkán látott Marshall-terv filmek ? amelyek több mint 60 évre eltűntek a nyilvánosságból ? a Marshall-terv párizsi székhelyű filmszekciójának nagyszabású tájékoztatási és közvélemény-formálási kampányának keretében rendelt közel 300 film közé tartoznak. A filmeket európai filmesek készítették európai közönség számára, és a Marshall-terv európai kiegészítő támogatást nyújtó alapja finanszírozta. A becslések szerint havonta mintegy harmincmillión néztek meg legalább egy Marshall-segély filmet vagy híradót. Az 1948-as Smith-Mundt törvény értelmében, egészen a törvény 1990-es módosításáig, a filmeket tilos volt az Egyesült Államokban forgalmazni.

A jelenleg több európai és amerikai archívumban szétszórva megtalálható filmeket a Los Angeles-i Academy of Film Archive és a New Yorkban székelő Schulberg Productions közösen gondozza. Most Budapesten az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége és az Egyesült Államok külügyminisztériumának Nemzetközi Információs Programirodája és Európai Ügyosztálya támogatásával kerülnek bemutatásra.

Az OSA Archívumban és a Közép-Európai Egyetemen vetítésre kerülő Marshall-filmek két különálló, de egymással összefüggő programot alkotnak. Az OSA vetítések a Marshall-terv korai szakaszára fókuszálnak: e filmek a gazdasági újjáépítésnek logisztikai és pszichológiai aspektusait mutatják be. Az európai integráció jelentőségének hangsúlyozásával ezeka filmek a kommunista propaganda iránt fogékony, és ezért veszélyeztetett balos értelmiséget, a közép- és a munkásosztályt célozták meg.

Sandra Schulberg, a Marshall-filmek történésze és kurátora, az 1950 és 1952 között a Marshall-terv európai filmszekcióját vezető Stuart Schulberg lánya. A Columbia egyetem filmtanszékén óraadó tanár, jelenleg a Marshall-film DVD gyűjteményes kiadásán és a hozzátartozó kézikönyvön dolgozik. Sikeres filmproduceri tevékenysége mellett (ő volt például az Oskar-jelölt Sade marki játékai című film executive producere) megalapította a 30. születésnapját idén ünneplő Independent Feature Project-et, a legnagyobb amerikai független filmes szövetséget. További információ a Marshall-terv filmszekciójának működéséről elérhető weblapjukon.

Az OSA ARCHÍVUM 26-i, péntek esti filmjei

Én és Mr. Marshall (Me And Mr. Marshall ? 1948, 13 perc, Németország): Az első Marshall-segély filmet Stuart Schulberg gyártotta Berlinben 1948-ban, egy évvel azelőtt, hogy a Marshall-terv filmszekcióját létrehozták volna Párizsban. A német közönségnek szánt, az Egyesült Államok katonai kormányzata de-fasizálási/átnevelési kampányának keretében készült filmben a Wehrmacht veteránja a Marshall-terv lelkes támogatójává válik. A film szókimondó iróniája megteremtette a következő 280 egynéhány filmre jellemző fanyar humort. A Marshall-terv genezisének és átfogó céljainak ábrázolásával a film a kampány zászlóshajójává vált, s ennek köszönhetően számos európai nyelven játszották.

Koula története (The Story of Koula ? 1951, 21 perc, Görögország): A történet egy görög kisfiúról szól, aki a Marshall-terv keretében kapott makacs amerikai öszvérét akarja megszelídíteni. A film óriási siker volt Európában, 9 nyelven forgalmazták. A transzatlanti kapcsolatról szóló metafora mit sem vesztett érvényéből.

A csizmadia és a kalapos (The Shoemaker And The Hatter ? 1950, 16 perc, Nagy-Britannia): Az elbűvölő színes rajzfilm az gazdasági talpra-állásához elengedhetetlen Európán belüli kereskedelemről szól. Témáját tekintve a film akár száraz közgazdasági traktátum is lehetne ? ezzel szemben a legnépszerűbb, 11 nyelven forgalmazott Marshall-segély film lett. A szabad-kereskedelem, kontra protekcionizmus ? érvelést akár a mai újság főcímek is ihlethették volna. A film egyik alkotója John Halász, zeneszerzője pedig Mátyás Seiber, mindketten magyarok.

Legyünk naivak! (Let?s Be Childish! ? 1950, 20 perc, a Francia-Alpok): Egy alpesi üdülőhelyen különféle nemzetiségű gyerekek versenyeznek, hogy ki tudja a legjobb hó-erődöt építeni. A gyerekek nem értik egymás nyelvét, megindul a nemzetek közti harc, a gyerekek egymásnak esnek és hatalmas hógolyó-csatában mindent lerombolnak, amit addig építettek, mintegy szimbolizálva a szüleik alig korábban véget ért háborúját. De aztán a kicsik összefognak és újjáépítik a várat, míg szüleik tovább harcolnak. ? Legyen ez tanulság a felnőtt világ számára! ? mondja didaktikusan a narrátor. A film cselesen a gyerekek szemmagasságából láttatja a történéseket. Kissé talán elcsépelt a humora, de üzenet világos: az ifjúság fogja felépíteni az új Európát a régi romjain.