ZETApress

A magyar animáció jelene és jövője címmel tartottak nyilvános beszélgetést a 39. Magyar Filmszemle keretén belül tegnap a Palace Mammut moziban. Az ankéton a pénzügyi támogatottságok hiányáról, a nemzetközi érvényesülési lehetőségekről valamint az animációs filmek és a filmszemle kapcsolatáról értekeztek az előadók, adta hírül az SZTI.

A magyar animáció újra hisz magában. 2007-ben két egész estés magyar gyártású animációs film ? a Macskafogó 2: A sátán macskája, és az Egon és Dönci ? került a mozikba. M. Tóth Géza Maestro című filmjét pedig több fesztiválszereplés és számos díj elnyerése után tavaly januárban Oscar-díjra jelöltek. A tavalyi évben a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon, az Animáció világnapján, illetve az Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon teltházas vetítésekkel ünnepeltek a szakma képviselői ? fogalmazott bevezetőjében Kárpáti György filmkritikus, a beszélgetés moderátora.

Fülöp József, az egyetem rektori megbízottja elmondta, hogy az utóbbi években újra megnőtt a szerepe az animációs alkotásoknak, amelyben nagy jelentősége van az oktatás magas színvonalának is. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen évente 8-10 rendező végez. Hozzáfűzte, hogy a rendszerváltás óta eltelt 15 évben az animációs szakma erőteljes átalakuláson ment át. Ma már szinte kivétel nélkül minden alkotó a digitális eszközrendszerrel dolgozik, az előállítás is olcsóbb lett, és egyre több a komplexebb felkészültségű alkotó.

A grémium tagjai elmondták, elkeseredettek, mert az animációs filmeket teljesen kirekesztik a filmszemléről. Megfogalmazásuk szerint többször kezdeményezték a szemle verenyszekcióinak kibővítését, azonban ezt mindig elutasították. Idén is neveztek animációs filmeket a szemlére, de most sem válogatták be a versenyprogramba ezeket az alkotásokat.

A Szemletanácsnak ezzel kapcsolatban írt levelükre az alkotók azt a választ kapták, hogy Kecskeméti Animációs Fesztivál biztosítja számukra a megfelelő megjelenési platformot. A filmként értelmezhető animációs etűdök marginális megjelenését nem lehet elfogadni ? fejtette ki véleményét M. Tóth Géza animációs filmrendező.

Mikulás Ferenc, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója az animációs filmek pénzügyi támogatottságát illetően problémaként említette, hogy az ilyen típusú alkotások Magyarországon a filmgyártásra vonatkozó támogatási összeg csupán 5-6 százalékát kapják meg, míg Franciaországban 20 százalékot kapnak az animációs alkotók. Hozzátette, az animációs filmek esetén a filmtörvény nem támogatja az infrastrukturális fejlesztéseket sem.

Patrovits Tamás, a Magyar Animációsfilmes Szakmai és Érdekvédelmi Egyesület (Manifeszt) elnöke szerint a Magyar Mozgókép Közalapítványnak (MMK) észre kéne vennie, hogy az egyedi filmek mellett az animációs alkotások is jelentős helyet foglalnak el a magyar filmiparon belül. A filmdiplomáciai lehetőségekkel kapcsolatban a jelenlévők közül többen megfogalmazták, hogy a Filmunió az esetek nagy többségében nem igazán segít abban, hogy egy produkció eljusson külföldi fesztiválra – az alkotók általában saját pénzüket áldozzák erre a célra.

Költségvetés a Filmszemlén

A tavalyi év közvetlen magyarországi filmgyártási költsége közel 57,5 milliárd forint volt – mondta Taba Miklós, a Filmiroda Igazgatóság igazgatója a tegnapi sajtótájékoztatón. ?Tavaly a közvetlen magyarországi filmgyártási költség húsz százalékos támogatására 5,6 milliárd forint összegű igazolást adott ki az igazgatóság. Ez összesen 477 igazolást jelent. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatósága statisztikai adataiból kiderül, tavaly a Best Hollywood által forgalmazott S.O.S. Szerelem közel 239 ezer nézőt vonzott a mozikba.

A Sas Tamás rendezésében vetített filmet indították a legtöbb, 35 kópiával. 52 hét alatt magyar filmeket összesen egymillió 294 ezer néző látott a mozikban. A pénztárak összbevétele majdnem kilencszázmillió forint volt a tavalyi évben. A bemutatott 28 magyar film felét a Hungarotop forgalmazta. Tavaly összesen 205 külföldi gyártású filmet mutattak be a hazai mozikban.

Taba Miklós a korhatár besorolással kapcsolatban közölte, a Korhatár Bizottság tagjainak száma ebben az évben az eddigi ötről hétre nőtt. Elmondása szerint ezt az az alapvető strukturális probléma indokolta, hogy a több száz megjelenő, és forgalmazásra kerülő összes film osztályozását szinte lehetetlen volt ennyi embernek elvégeznie. A besorolási kategóriák kibővültek egy ötödik fajtával, amely egy alternatív forgalmazási hálózatba sorolja azokat a filmeket, amelyek normál mozi forgalmazásba nem engedhetőek, fogalmazott az igazgató.