ZETApress

Önálló, a Magyar Filmszemlétől időben és térben elváló dokumentumfilmes szemlét, hatékony műhelymunkát valamint magyar és külföldi dokumentumfilmes forgalmazást sürgetett Kisfaludy András, a Magyar Dokumentumfilm-rendezők Egyesületének (MADE) elnöke a Dokusokk elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen, adta hírül az SZTI.

A 39. Magyar Filmszemle keretében tartott vitafórumon a tavalyi pécsi Moveast Filmfesztiválon elhangzott megállapodásokat járták körül. Kisfaludy András hangsúlyozta, a dokumentumfilm-fesztivált önállóan, de nem elszakadva rendeznék meg a Magyar Filmszemlétől.Megfogalmazása szerint erre azért van szükség, hogy a szakma saját maga, a saját közönsége, valamint a nyilvánosság felé kapja meg az őt megillető teret és lehetőséget.

A MADE elnöke szerint a másik fontos kérdés a műhelymunka, amely emelné a filmek színvonalát, másrészt azt itt zajló munka felölelné a teljes filmgyártást az ötlet megszületésétől a terjesztésig. Egy műhely egységes szervezetként léphetne fel a döntéshozókkal folytatott megbeszélésen. Kifejtette, a műhelyek munkáját ki kell terjeszteni a közvetlen támogatásnak egy már régóta használt formájával; az úgynevezett ad hoc keret bevezetésével, amelyeket a műhelyek a bemutatás kényszere nélkül tudnának használni. Kisfaludy András fontos és megoldandó kérdésként említette egy olyan iroda létrehozásának szükségességét, amely a dokumentumfilmek magyarországi és külföldi forgalmazásával foglalkozik. Erre 10-12 millió forintos támogatást igényelne a szervezet.

Vészi András filmrendező elmondta; egy műhely bármennyi sikeres produkciót tud felmutatni, az ebből befolyt összeget nem lehet két másik rendező következő filmjére fordítani. Kocsis Tibor filmrendező ennek ellentmondva kifejtette, annak a néhány száz készítő érdekeit is képviselni kell, aki nem tagja a jelenleg működő négy-öt műhelynek.

Litauszky János rendező szerint egy olyan kockázati alapot kell létrehozni, amellyel el tud indulni egy forgatás, azzal a kockázattal, hogy nem készül el egy film. Csillag Ádám dokumentumfilm-rendező szerint a producerek és a rendezők érdekei szembenállnak egymással. Szomjas György filmrendező, Magyar Filmművész Szövetség főtitkára a szervezet képvieletében arra mutatott rá, hogy a legalapvetőbb probléma a dokumentumfilmes szakma decentralizáltsága, ami önmagában jó, de a különböző műhelymunkák támogatását a kuratóriumi rendszer – szerinte ? nehezen tudja ?megemészteni?. Ugyanakkor hozzáfűzte, ha a dokumentumfilmesek kidolgoznak egy közös koncepciót, azt a szövetség támogatja.

Az önálló seregszemlével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a szövetség szerint lehetetlen, hogy a filmszemle egy szekcióját szervezetileg és pénzügyileg leválasszák a magyar filmszemléről, mert a filmszemle szervezője és szakmai gazdája a filmszövetség, amit egységes szakmai alapon kell kezelni. Hozzátette ugyanakkor, a ha a dokumentumfilmes szakma akar egy kifejezetten dokumentumfilmes fesztivált, amit a szakma felvállal és szervez, akkor ezt a szövetség abban az esetben támogatja, ha szervezetileg és pénzügyileg leválasztják a szemléről. A dokumentumfilmes műhelyeken, stúdiókon kívüli készítők is kaphassanak támogatást, és az is fontos, hogy a stúdiók önállóan működjenek – tette hozzá Szomjas György, aki szerint közös ügy, hogy a finanszírozásba a televíziókat is be kell kapcsolni.

Operatőrsuli a Szemle után

?A XXI. század igényeihez akarjuk igazítani az oktatást? ? mondta Kende János, a HSC elnöke, aki a 2006-ban indult STÁB iskola működését és jövőbeni terveit mutatta be. A STÁB iskolát két éve indították azzal a céllal, hogy hozzáértő szakemberekkel szolgáljanak a filmgyártásnak. A támogatóknak köszönhetően a diákok megismerkednek a korszerű technikával, amit Kende János nélkülözhetetlennek tart a mai filmgyártáshoz. Az oktatás nyolc szakon folyik ? világosító, kameramann, segédoperatőr, digitális utómunka, rendezőasszisztens, gyártásszervező, díszletépítő és sminkes ? amelyeken 10-15 hallgató tanul a szakma igényeinek megfelelően. 2009-ben ? a középszintű mellett ? az emelt szintű oktatást is be szeretnék vezetni az iskola vezetői azért, hogy diákjaik ne csak ?segédmunkát? végezhessenek.

Kende János elmondta, idén először közös munkába kezdenek a STÁB iskola tagjai, ?Imádok élni? címmel április végén kezdenek játékfilmet forgatni. Ezzel az alkotással kívánnak majd kilépni a piacra. Létrehozták a STÁB iskola honlapját is, amelyre minden információt feltöltenek. Itt találhatók majd a hallgatók adatai is; ezzel a vezetők a diákjaik jövőjét kívánják segíteni.

Forgatókönyvírás a Szemlén

A forgatókönyvírás jelenlegi helyzetéről valamint a lehetséges megoldási lehetőségekről tartottak szakmai kerekasztal-beszélgetést és vitafórumot. A 39. Magyar Filmszemle programjaként jegyzett első Filmírás Napját a Fade In Script Consulting szervezte a budapesti Palace Mammut moziban pénteken.

Lovas Balázs, a Fade In Script Consulting egyik alapítója, és az esemény egyik szervezője a bevezetőben elmondta, a forgatókönyvírásnak sokkal nagyobb szerepet kellene kapnia Magyarországon. Véleménye szerint a Filmírás Napjának elsősorban a problémamegoldásról kell szólnia.

A magyar filmírás jelenlegi helyzetét boncolgató beszélgetésen Schulze Éva, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára a filmtervfejlesztéssel és a forgatókönyvírók helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy erőteljes szemléletváltás szükséges a szakmán belül. A forgatókönyvfejlesztésre vonatkozóan pedig megemlítette, hogy az írói tehetség mellet hangsúlyos szerepet kell kapnia a filmes látásmódnak és elengedhetetlen a szakmai szabályok betartása.

Grunwalsky Ferenc a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) elnöke kifejtette, hogy a szerzői film fajsúlyos szerepén valamint a filmkészítés jelenlegi szisztémáján kell változtatni. Véleménye szerint mára sajnálatos módon megszűnt a kapcsolat az irodalmi alkotók és filmkészítők között. A hallgatóság sorából azonban többen is a szakmai továbképzések hiányát említették problémaként.

Köbli Norbert, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének elnöke a magyar filmgyártási szokásokhoz képest ellenpéldaként említette az osztrák gyakorlatot, ahol évente 8 film készül el a hazai átlag 30-hoz képest, azonban az írók és filmkészítők között szoros kapcsolat alakult ki. A script doctor vagy dramaturg szerepét illetően Hegedűs Bálint, forgatókönyvíró, és a Fade In Script Consulting alapítótagja elmondta, hogy a Fade In egy internetes műhely létrehozását kezdeményezi, ahova mindenki feltöltheti saját forgatóönyvét és lehetőség lesz egy szakmai hálót kiépítésére is. Sok rendező maga írja könyvét, de a producerek sem motiváltak a minőségben. A dilettantizmus elkerülésében kulcsszerepe van a script doctor-nak ? fűzte hozzá Divinyi Réka, forgatókönyvíró.

A vitapartnerek között többen említették problémaként, hogy szinte megszűnt a kommunikáció az írók, producerek valamint a rendezők között. A Filmírás Napja keretén belül Richard Kwietniowski, cannes-i legjobb első-filmes angol forgatókönyvíró-rendező a forgatókönyv-fejlesztés szerepéről tartott előadást.