ZETApress

Ha a dokumentumfilmek helyzetéről van szó, a nemzetközi tendenciáknak is teret kell engedni ? fogalmazott Kocsis Tibor filmrendező az európai dokumentumfilmes irányzatokról szervezett filmvetítéssel egybekötött beszélgetésen a 39. Magyar Filmszemle harmadik napján, adta hírül az SZTI. A rendező bevezetőjében elmondta, a szemle jó lehetőséget teremt arra, hogy magyar alkotásokon kívül a külföldi filmes módszerekről is beszéljünk.

Az eseményen a Smiling Over The Warzone/Háború felülnézetből című svéd-dán koprodukcióban készült kreatív dokumentumfilmet vetítették le az érdeklődőknek. Kocsis Tibor szerint Magyarországon hasonló alkotás nem számít divatosnak a szakma körében. Utalt azonban arra, hogy olyan elismert rendezők, mint Schiffer Pál vagy Tarr Béla már készítettek ilyen stílusú, egész estés alkotásokat.

A bemutatott film egy dán nőről szól, akinek beteljesületlen vágya, hogy vadászpilóta lehessen. Egyik nap cikket olvas Farialról, egy afgán lányról, aki szintén ezt a foglalkozást szeretné választani. Elmegy Kabulba, hogy segítsen Farialnak abban, hogy álmát valóra váltsa. A film érdekessége, hogy egyetlen zsebkamerával forgatták.

A vetítést követő szakmai beszélgetés során Pálos György filmrendező elmondta, hogy a film a dramaturgiája, a totalitásra törekvése valamint a finanszírozása miatt példaértékű, illetve kiemelte az alkotókra és a filmre jellemző, a magyartól eltérő mentalitását. A rendező fontos momentumként említette még, hogy a filmkészítő maga is szereplő. Böszörményi Zsuzsa egészen kivételes én-filmként jellemezte a bemutatott alkotást.

Az idei évben a Filmszemle Tanács látva a műfaji változásokat, létrehozott egy új szekciót a dokumentum és fikciós elemekből álló alkotások számára. A szemle idei versenyprogramjában három ilyen típusú film is szerepel: Sólyom András 56 villanás című filmje, Bereczki Csaba Életek Éneke című alkotása valamint a Moldoványi Ferenc rendezésében készült Another Planet/Másik bolygó.

Filmplakátok a galériában

Wahorn András Munkácsy Mihály-díjas képzőművész nyitotta meg az 5. Magyar Filmplakát kiállítást a budapesti Millenáris Teátrum Fekete-Piros Galériájában. Wahorn András szerint a filmplakátról ma az eladhatóság jut az emberek eszébe. Csak azt várják el tőle, hogy a moziba vonzza a nézőt ? ezzel viszont több feladata van, mint régen. ?Már nem egy szuverén szellem kalandja csak, hanem bonyolult, kollektív munka?. Wahorn András szerint ma egy plakáttervnek sok szempontnak kell megfelelnie ? a producer, rendező, forgalmazó kívánalmainak ? a legfontosabb azonban az, hogy minél több pénzt hozzon.

Az idei kiállításon rekord mennyiségű, a hazai mozikban tavaly bemutatott 36 játékfilm magyar tervezésű filmplakátjai láthatók. Az ?Év Filmplakátja? díjat most is a szakmai zsűri és a közönség ítéli oda a nyertesnek. Szavazni a helyszínen kitett urnáknál, valamint internetes portálokon keresztül lehet, az Interneten pedig megtekinthető minden plakát, köztük a régebbi munkák is. A szakmai zsűri tagjai: Ducki Kristóf plakátművész, Futó Tamás, Molnár Kálmán és Nagy Bálint valamint Szugyiczky István grafikusművész. A kiállítás február 1-eje és 15-e között tekinthető meg.

Finanszírozási gondok

A filmek finanszírozási támogatásról valamint a produceri jogok védelméről és újabb lehetőségeiről tartottak előadásokat a 39. Magyar Filmszemle harmadik napján tartott produceri találkozón a Palace Mammut Moziban. A beszélgetésen elhangzott, kreditrendszer alapján kellene mérlegelni azokat a producereket, akik bármilyen állami támogatásban részesülnek.

A beszélgetés moderátora Kálomista Gábor, a Magyar Producerek Szövetségének (MPSZ) elnöke volt. A találkozón bemutatkozott a Dr Script ? forgatókönyv-fejlesztő műhely, amelynek feladata a magyar forgatókönyvírás segítése. A szervezetet Divinyi Réka alapította Csető Bernát Lászlóval és Szekér Andrással közösen.

Szomjas György filmrendező kifejtette, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) szerint is hasznos lenne, ha a forgatókönyv mellé bírálatot is csatolnának a jelentkezők. Elmondta: az MMK alapot különít el forgatókönyv-támogatásra: ha a producer pénzt áldoz a forgatókönyv-fejlesztésre, akkor ennek költségeit a közalapítvány ötven százalékig finanszírozza.

Sándor György, a január 9-én megalakult PRODJUS ? Producerek Jogkezelő Szervezetének elnöke elmondta, a A FILMJUS-ból kivált PRODJUS az üres kazettákkal kapcsolatos jogokat és kábeltévé-jogokat képviseli. Közlése szerint azért váltak külön a nagy filmes szervezetektől, mert a produceri részesedés aránya nagyon kicsi ma Magyarországon: mindössze 13 százalék. A százalékokon csak törvénymódosítással lehetne változtatni ?tette hozzá.

Sár Csaba, a DIGITALFILM Egyesület főtitkára kifogásolta, hogy Magyarországon már évek óta nem lehet hatékonyan fellépni a kalózkodás ellen, mivel a szerzői jogi rendszer szerint a filmek magáncélú másolása, letöltése szabad felhasználási kategóriába tartozik.

Hegyi Gábor, az Allianz Hungária Biztosító vezérigazgató-helyettese a filmprodukciók finanszírozásáról valamint a produkciók biztosításáról beszélt filmgyártás pénzügyi részleteinek anyagi támogatásáról és a filmbiztosítás lehetőségeiről tartott előadást.Fontos pénzügyi támogatási forma a közvetlen állami támogatás előfinanszírozása. A bank a gyártó cégnek adja azt a pénzt, amit az MMK már megítélt a filmnek. A gyártó a teljes összegnek csak a 90 százalékát használhatja fel, a maradékot egy letéti számlára kell elhelyeznie biztosítékképpen ? magyarázta az igazgató.

André Chaubeau, a genfi székhelyű AGICOA, a Szövetség az Audiovizuális Művek Nemzetközi Közös Jogkezelésére (Assocation for the International Collective management of Audiovisual Works – AGICOA) igazgatója a producerek jogainak megfelelő érvényesítését szeretné elérni Magyarországon is. Célja, hogy a már 33 országban jelen lévő szervezet Magyarországon is irodát nyisson, a cél az, hogy bármelyik országban mutatják be a filmet a producer megkapja az őt megillető szerzői jogdíjat.