ZETApress

A Teréz körúti Művész moziban ma 10 órától A róka című 118 perces osztrák film sajtóvetítésén voltunk, mely a 09:30-kor kezdődő kávézás és pogizás után kezdődött. A film utáni 40 perces beszélgetésen Radovics Milán, a csodálatos rókás képeiről híres fotóművész és Kurunczi Norbert, a Rókales Alapítvány vezetője osztotta meg velünk gondolatait.

A filmben a 8 éves Franz egy elszegényedett tanyasi család 8. gyermeke. Családja nem tudja eltartani, ezért a fiút még a tél beköszönte előtt örökbe adják. Franz felnőttkorba lépve elhagyja gyámját, a katonai pálya jelenti számára az egyetlen munkalehetőséget. A ’30-as évek végén a náci ideológia a II. világháborúban teljesedik ki, ahol Franz motoros hírvívőként kényszerül szolgálatot teljesíteni a francia fronton.

A katonatársai körében különcként kezelt fiú a kivezénylés előtti nap egy új barátra tesz szert egy elárvult rókakölyök személyében, aki ezt követően hűségesen utazik motorja oldalkocsijában, és akit, ha kell, az élete árán is megvéd. Amikor 1941-ben Franzot az orosz frontra küldik, döntést kell hoznia mindkettőjük sorsáról. Adrian Goiginger rendező (A lehetséges világok legjobbika alkotója) saját dédapjának igaz történetét vitte vászonra, aki motoros hírvivőként szolgált az osztrák hadseregben.

11 érdekes tény a rókákról

01. A róka a ragadozók rendjén belül a kutya-félék családjába tartozik, mégis több hasonlóságot mutat a macskával, például a lábujjaikon járnak, akárcsak ők.

02. A róka nemzetségbe több mint tíz állatfajzat tartozik, például az afgán, az indiai, a tibeti, a homoki, a sarki vagy a filmben is szereplő vörös rókák.

03. A rókának számos szuper-képessége van: képes akár 180 fokban hátra-fordítani a fejét, a szőrszálaival érzi a szél irányát, tökéletesen lát éjszaka, és emellett még 72 km/óra sebességgel is tud futni, így a világ leggyorsabb állatainak egyike!

04. A rókafarok – mely egy virágillatot kibocsátó mirigynek köszönhetően ibolyaszagú – végén található fehér szőrpamacs egyfajta irányadó lámpásként szolgál a sötétben a kölykök számára.

05. A rókák – akárcsak a farkasok – monogám állatok: egy életre választanak párt maguknak.

06. A hím róka gyakran úgy követi a párját, hogy annak közvetlenül a nyomaiba lép, ezért sokszor azt hisszük, hogy egyetlen róka nyomait követjük, miközben egy párét.

07. A nőstény róka csak 50-52 napig vemhes, ellenben 4-8 kölyköt hoz világra. Ha egy kotorékban a kölykök látványosan két különböző fejlettségi kategóriába sorolhatók, akkor valószínű, hogy a szuka adoptálta egy másik róka elárvult kölykeit.

08. A rókák a bronzkor óta élnek együtt az emberekkel, háziasításuk után pedig nagyjából úgy viselkednek, mint a kutyák: játékosak, nagy a mozgásigényük, és nagyon ragaszkodók.

09. A rókák a különböző kultúrákban eltérő szerepkörben jelennek meg: Afrikában és Mezopotámiában az istenek hírnökeként ismerték őket, míg az európai kultúrában rendszerint ravasz szélhámosként szerepelnek. A kínai mitológiában a róka gonosz szellemekkel társított lény volt, míg a japánoknál kitsune, azaz rókatündér alakját ölti. A peruiak olyan harcosnak látták a rókát, aki az eszével, nem pedig fizikai erejével győzte le ellenfeleit.

10. Rengeteg költő, író írt a rókákról verset, regényt. A leghíresebb Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című műve, de Kányádi Sándornak, Móra Ferencnek és Kosztolányi Dezsőnek is van rókához köthető alkotása.

11. A vörös rókát csodás bundája miatt a képzőművészek is előszeretettel jelenítik meg: Franz Marc, a német expresszionizmus egyik legjelentősebb festője több képet is szentelt ezeknek a gyönyörű állatoknak, de Gustave Courbet, a modern realista festészet megteremtője és Edgar Degas, az impresszionizmus egyik nagy alakja képein is megjelennek.