Metropolis a filmszemlén
A Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat Magyar filmkánon című összeállításának bemutatóját szombat délután tartották a 41. Magyar Filmszemlén.
A lapbemutató beszélgetés résztvevői, Gelencsér Gábor és Stőhr Lóránt filmesztéta, Szíjártó Imre filmtörténész, az összeállítás szerkesztője, valamint Czirják Pál, a Metropolis felelős szerkesztője a magyar film kánonképzésének és -alakulásának tényezőiről és a lapszám által felvetett kérdésekről beszélgettek.
A beszélgetés résztvevői a kánonelemzés számos szempontját vetették fel, ilyenek a díjazás és az ezzel szorosan összefüggő fesztiváloztatás, a forgalmazás, a kópia- és nézőszám. Gelencsér Gábor elmondta, a kánon egyszerre normatív és mozgó fogalom, és mivel elméleti szempontból nehezen megragadható, nem könnyű konkrét filmekre vagy filmművészetre alkalmazni. Beszélt továbbá a hatvanas évek utáni magyarországi kánonképzési folyamatok elbizonytalanodásának okairól.
Szíjártó Imre általános problémaként fogalmazta meg a filmmel kapcsolatban, hogy itt a nagyforma kanonizálódik, a kisjátékfilmeseknek szinte esélye sincsen a kánonba kerülésre. A jelenlévők Huszárik Zoltán: Szindbád című alkotását említették, mint a magyar filmkánon furcsa példáját; ez a film ugyanis a magyar filmtörténet egyik alapvető alkotása, ám a külföldön számon tartott kánonból számos ok miatt teljesen kiesik. Ennek kapcsán esett szó politika és társadalmiság kánonképző erejéről, valamint az olyan nem tárgyszerű kanonizációs hatásokról, mint a társadalmi emlékezet. Az összeállítás nem vállalkozik arra, hogy a kánon fogalmának rendkívül terjedelmes elméleti szakirodalmát gyarapítsa, inkább szerették volna a fogalmat újszerű szempontként felhasználni a magyar filmtörténet elemzéséhez.
Cigányok ideje a filmekben
A 41. Magyar Filmszemle ötödik napján, szombat délután beszélgetett Kalla Éva médiaszakértő és Sós Mária rendezőnő a szemlén bemutatott cigány témájú filmekről a Palace MOM Parkban. Sós Mária a tavalyi szemlén először megrendezett cigány témájú filmekről folytatott beszélgetés eredményének tartja a 2009. decemberben első alkalommal megrendezett 1. Európai Magyar Cigány Filmfesztivált. Ezen a cigányság magyar és nemzetközi helyzetével foglalkozó hazai és nemzetközi alkotások mellett kortárs európai filmeket láthatott a közönség.
Emellett Kalla Éva megkezdte az első magyar cigány filmográfia elkészítését, amibe összegyűjtenek minden filmet, amiben akár csak egy percre is, de feltűnik cigány szereplő. A katalógus elkészültét szeptemberre tervezi a médiaszakértő. Kalla Éva a 41. Magyar Filmszemle programjából 17 magyar alkotást nevezett meg cigány témájú, illetve jellegű filmnek, amelyek közül Groó Diána kisjátékfilmjét (Eldorádó), valamint nagyjátékfilmjét (Vespa) emelte ki.
