ZETApress

hírportál

ROCKWOOL a Vásárvárosban

Könnyű-e könnyűszerkezet-tervezés? címmel a XVI. ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi Konferenciát tartották a Hungexpon április 12-én csütörtökön – tudatta Nagy Ákos, VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda.

Napjaink építészeti megoldásaiban egyre inkább előtérbe kerülnek a könnyűszerkezetes megoldások. Ennek kapcsán felmerül a kérdés; mit is tekintünk könnyűszerkezetnek, illetve könnyű-e az ilyen szerkezetek tervezése? A 11-én szerdán megnyílt Construmán immár 16. alakommal megrendezett ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi konferencia előadói e témakört boncolgatták.

Pontos fogalom nincs arra, mit ért a szakma könnyűszerkezeten, de az előadók javaslata szerint ide sorolhatjuk a 400 kg/m2 tömeg alatti épületszerkezeteket, amelyek beépítése szerelési technológiával történik (pl.: száraz-építési szerelt rendszereket, csarnok jellegű acél vagy vasbeton vázra szerelt szerkezeteket), könnyűszerkezetes épületnek pedig azokat a vázas tartószerkezetű építményeket, amelyekben a falak és a födémek többsége könnyűszerkezetes építményszerkezetekkel épült meg.

Ezen szerkezetek az OTSZ 6. §. (1) által előírt tűzvédelmi előírásoknak megfelelően úgy kell megtervezni, hogy kockázat függvényében a tartószerkezetek teherhordó képességüket, a térelhatároló szerkezetek integritásukat és hőszigetelő képességüket – a várható tűzhatást figyelembe véve – e rendelet szerinti időtartamig őrizzék meg. Tűzvédelmi célú építményszerkezetek, építési termékek tűz esetén szerepüket e rendelet szerinti időtartamig töltsék be, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlétére hatékonyan reagáljanak, a tűz és kísérőjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelően gátolják, nehezítsék vagy irányítsák, valamint a belőlük fejlődő hő, füst és égéstermékek mennyisége a lehető legkisebb legyen.

A beépíthetőséget az OTSZ. 13.§ (5) pontjában leírtak alapján korlátozza, miszerint rendszerengedéllyel rendelkező építési módszerek, a könnyűszerkezetes technológiával készülő épületek csak akkreditált intézet által bevizsgált technológiával és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással létesíthetőek.

A jogszabályi változások kihatnak az építészeti műszaki tervezésre is. Az építési termékek beépíthetőségét, betervezhetőségét és minőségének, teljesítményjellemzőinek igazolási módjait szigorúan szabályozzák. Építési engedélyezés alkalmával ugyan nem kell megadni a konkrét termékeket csak azok teljesítményét, a kivitelezési terveknek viszont minden esetben a konkrét terméket kell tartalmazniuk. A megfelelő termékek kiválasztásának felelőssége csak a tervezőt terheli, viszont a beépítés előtt a kivitelezőnek is van ellenőrzési kötelezettsége.

Az egyes szerkezetek tűzvédelmi teljesítményét a kivitelező a kereskedőn keresztül a gyártótól igényelt dokumentumokkal igazolja. Fontos, hogy az építési engedélyezés során csak a követelmények tisztázhatóak, a konkrét termék kiválasztása csak a kivitelezési tervezés során történik meg, és végig a tervező felelőssége marad a megfelelő termék kiválasztás! Az építési termék, építményszerkezet tűzvédelmi jellemzőit az 1996. évi XXXI. törvény alapján kell igazolni, és a kivitelezési dokumentáció tűzvédelmi munkarésze nem helyettesíti az építési termék tűzvédelmi jellemzőit igazoló dokumentumokat.

Az előadások kitértek egyes konkrét problémákra is, amiket esettanulmányokon keresztül mutattak be az előadók. A teljesség igénye nélkül, elhangzott, hogy a tetőtéri beépítéseknél használt szerkezetek beépítését is komoly előírásoknak megfelelően kell kivitelezni. Az OTSZ 31. § (1) rendelete meghatározza, hogy a tetőtéri helyiségek és a tetőszerkezet között olyan térelhatároló szerkezetet, burkolatot kell kialakítani, ami tűzállósági teljesítménye teljesíti a tetőfödém tartószerkezetére előírt követelményt, amely A1 vagy A2 besorolásúnak kell lennie. A szerelt válaszfalak esetén a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően, általános könnyűszerkezetű gipszkarton fal alkalmazásánál a tűzvédelmi besorolásnak minimum A2-esnek kell lennie. Ezen válaszfalaknál ezért például padlócsatlakozásként használt habosított anyagú szivacscsík, ami C-tűzvédelmi besorolású anyag, csak abban az esetben használható, ha teljes vastagságában glettelés fedi.

A tűzgátló magas-falak európai szabályozása az Európai Műszaki Engedélyek (ETA) által megváltozott, miszerint a válaszfalrendszer teljes EN szerinti vizsgálatát el kell végezni (korábbi nemzeti vizsgálatok is felhasználhatóak), azonban számítási módszerre nincs lehetőség.

Álmennyezet építése esetében az OSZT. 96.§ (9) rendelete szerint kell eljárni. Álmennyezettel kialakított helyiség gépi hő- és füstelvezetése csak akkor alakítható ki, ha az álmennyezet kialakítása, áttörtsége a füst áramlását nem befolyásolja kedvezőtlenül, valamint az álmennyezeti elemek, illetve a feletti térben lévő berendezések, tárgyak nem mozdulnak el helyükről a füstelvezetést veszélyeztető mértékben annak működésekor, és az álmennyezeti térbe jutó égéstermék nem veszélyezteti a biztonsági berendezések működését. Összefoglalva elmondható, hogy a könnyűszerkezetek tervezése, kivitelezése nem is olyan könnyű, mint gondolnánk. A szerkezettel kapcsolatos tűzvédelmi előírások igen szigorúnak bizonyulnak, és az építéshez történő termékek választás felelőssége minden esetben a tervezőt terheli.

Szóljon hozzá!