ZETApress

A Kieselbach Galéria 57. téli aukciója december 18-án hétfőn 18 órakor kezdődik a Hotel Marriott I. emeleti Dísztermében ? tudtuk meg a délelőtti sajtótájékoztatón. Az aukciós kiállítás december 17-én vasárnapig a hét minden napján 10 és 18 óra között megtekinthető a Galériában, a Szent István körút 5-ben.

Aki végigtekint a Kieselbach Galéria 2017-es téli aukciójának kiállításán és katalógusán, jól láthatja, hogy visszatért a felfedezések és meglepetések kora, hogy ismét örülhetünk a műkereskedelem inspiráló felpezsdülésének. Olyan sűrűségben kerülnek elő és válnak megvásárolhatóvá a fontos műalkotások, hogy arra legalább egy évtizede nem láttunk példát.

Múzeumi remekművek Füst Milán gyűjteményéből

A magyar műkereskedelem történetében először fordul elő, hogy egy évtizedek óta múzeumi letétben lévő gyűjtemény szabaddá válik és legfontosabb darabjai aukcióra kerülnek. Kivételes alkalom, hogy a leghíresebb magyar író-gyűjteményből, Füst Milán legendás válogatásából néhány múzeumi rangú mű az árverés kínálatába került. Berény Róbert: Weiner Leóról festett portréja, Tihanyi Lajos: Falusi kentaurja és korai Önarcképe a magyar modernizmus ikonikus alkotásai, amelyek évtizedek óta hazai és külföldi múzeumok falán, kötetek és folyóiratok tucatjaiban hirdették a magyar avantgárd, a fauve és expresszionista festészet jelentőségét.

100 év rejtőzködés után

Az aukció és az elmúlt évek egyik legnagyobb műtörténeti szenzációja Ferenczy Károly: Esti fürdés című képének felbukkanása. A közel egy évszázadon keresztül rejtőzködő, múzeumi kvalitású festményről még fekete-fehér fényképet sem ismert a kutatás, csupán néhány elejtett megjegyzés utalt a létezésére. Senki sem hitte volna, hogy mindvégig a festő unokatestvérének leszármazottai őrizték, kiknek döntése révén végre mindenki megismerheti a legszebb nagybányai festmények poétikus hangulatát idéző remekművet.

A magyar modernizmus kincsei

Ziffer Sándor 1907-es fauve önarcképe a magyar modernizmus korai, párizsi hatásokról tanúskodó éveit reprezentálja, míg az egész aukció egyik legizgalmasabb festménye, Szántó György: Öröm című kompozíciója már az aktivizmus forradalmi lendületét reprezentálja. A háború utáni emigráció egyik központjában, Bécsben készült kép a fiatalon megvakult, s később íróként sikereket elérő festő vitathatatlan főműve, amelynek kirobbanó vizuális ereje, sodró lendülete és hatalmas mérete egyedülálló a kor magyar festészetében.

Külföldről hazatért remekművek

Jól látható, hogy a kínálat élénkülése szorosan összefügg a hazai műtárgypiac vonzerejének növekedésével. Ennek is köszönhető, hogy hazatért Méray Tibor Kossuth-díjas író párizsi kollekciója, benne többek között Czóbel, Egry, Mednyászky, Réth Alfréd és Kmetty János alkotásaival. Szintén idegenből tért vissza Budapestre Farkas István drámai erejű kompozíciója, az Elment, Vörös Géza art deco főműve, az Akt műteremben és Scheiber jelképi erejű absztrakt önarcképe, amely egykor a festőről szóló monográfia szimbóluma volt, majd a modern dizájnnak köszönhetően az elmúlt években egy kávéskészlet díszítő motívumaként született újjá.

Aba-Novák megtalált főműve André Kertész fényképéről

Aba-Novák életművének legerősebb, korai periódusát két kiemelkedő festmény képviseli, amelyek közül egy árkádiai hangulatú, aktos kompozíció a világhírű fotóművész, André Kertész enteriőr-fényképein is feltűnik, amelyeket emigrációja előtt a fiatal festő otthonában készített. E fotók a most felbukkant festménnyel együtt tökéletes szimbólumai annak, milyen messze vezethetnek az azonos pontból eredő utak: az új hazát választó Kertész Andor ma már a világ legnagyobb múzeumainak nemzetközi sztárja, míg a vele együtt induló, kivételes tehetségű festőbarát hírneve még ma is csupán Magyarország határáig terjed.

Izgalmas felfedezések

A kevésbé ismert, felfedezés előtt álló alkotók közül két festőnő, a Nyolcakkal együtt kiállító Lehel Mária és az Új nyolcak tagjaként jelentkező Lóránt Erzsébet egy-egy expresszív hatású csoportképpel szerepel, míg Barkász Lajos művészetét egy kivételes szépségű, monumentális budai tájkép reprezentálja. Az egykor Pikler Gyula ? Josef Hoffmann világhírű bécsi építész által tervezett ? pasaréti villáját díszítő kompozíció nem csupán azt bizonyítja, hogy az osztrák szecesszió, elsősorban Gustav Klimt művészete a közismert Párizs-hegemónia ellenére jelentős hatást gyakorolt a századforduló magyar festészetére, de azt is jól mutatja, mennyi felfedezésre váró tartaléka van még a 20. századi magyar képzőművészetnek.

E hatalmas tartalék frappáns bizonyítéka Szabó Vladimir: Olasz fantáziaváros című festményének felbukkanása is. A monumentális méretű kép az utóbbi évek egyik legizgalmasabb művészettörténeti felfedezése. Az Aba-Novák hatásáról tanúskodó, a legjelesebb múzeumok falaira kívánkozó kompozíció szó szerint kimeríthetetlen vizuális csemegét kínál: a néző szeme egyik szereplőről a másikra téved, miközben nem győzi befogadni az elé tálalt látvány páratlan gazdagságát.

Képek a magyar irodalomért ? Füst Milán gyűjteménye

A legendás kollekció egykor közel 400 művet számlált: festmények, grafikák, szobrok és iparművészeti tárgyak alkották, egy kitűnő ízléssel berendezett lakás hangulatteremtő, lélekemelő rekvizitumai. Bár házasságkötése után, felesége örökölt vagyonából Füst Milánnak végre módja volt értékes műtárgyakra is áldozni, gyűjteményét jelentős részben mégis inkább a művészekkel való szoros barátság alapozta meg. Berény Róbert, Bernáth Aurél, Bokros Birman Dezső, Beck Ö. Fülöp, Ferenczy Béni és Tihanyi Lajos jó ismerősei voltak, így az évek során mindegyiküktől jelentős műveket tudott megszerezni. Nem egy fiatal, pályakezdő művész felfedezésében is kitüntetett szerepet játszott: 1921-ben Advent című kisregényéhez az ifjú, akkor még szinte ismeretlen Derkovits Gyulától rendelt illusztrációkat, de Nagy Balogh János művészetéről is elsők között írt elfogódott hangú ismertetést. Önálló kvalitásérzékét, a festészet rejtett értékeit korán felismerő szemét dicséri, hogy Csontváry zsenijénk első felfedezői közé tartozott: verset írt róla, gondolatokat merített írásos hagyatékából, sőt az ötvenes években kísérletet tett arra, hogy a Szegedy-Maszák gyűjteményből megvásárolja a Római híd Mosztárban című képet. Ha e Csontváry-művel kudarcot vallott is, gyűjteménye számos kiemelkedő darabbal gazdagodott az évtizedek során.

A Nyolcak alkotói közül Berényt és Tihanyit múzeumi rangú festmények képviselték, elég csupán a feledhetetlen Weiner Leó-portréra, Füst Milán közel két évtizeddel későbbi, de nem kevésbé pazar arcképére, vagy éppen Tihanyi enigmatikus, örökké nyugtalanító Falusi kentaur című festményére gondolni. Nagy-Balogh János egy jellegzetes enteriőrrel, Rippl-Rónai az író feleségéről készített, kitűnő pasztell-portréval volt jelen a kollekcióban, míg Scheiber Hugót szintén egy húszas években készült női arckép reprezentálta. A jelentős grafikai anyagban számos erotikus, sőt pornográf munka is helyet kapott, jelezve tulajdonosuk intenzív érdeklődését a szexus, a testiség témája iránt. A nagy hódító, az idős professzorként is rajongó kékharisnyák hadától körülvett sármőr regényeinek egyes szereplői, sőt az orvoslás szándékával írt Szexuál-lélektani elmélkedések című munkája is hasonló tanulságokkal szolgál.

A pazar kollekció egykori otthona, a legendás Hankóczy Jenő utcai lakás ? nem kis részben a falakon tündöklő remekművek kisugárzása által ? éveken át zanrándok-helyként működött, sokakat megihletve a magyar kultúra kiemelkedő alakjai közül. A gyűjtemény számtalanszor kiállított, könyvek tucatjaiban reprodukált festményei, a közel fél évszázadon át együtt lélegző kollekció darabjai most vándorútra kelnek, hogy új otthont találjanak maguknak.

Füst Milán és felesége, Helfer Erzsébet gyűjteményének kiemelkedő darabjai aukcióra kerülnek. Mindketten, majd a végakaratukat tiszteletben tartó és lelkiismeretesen érvényesítő Füst Milán Fordítói Alapítvány vezetői folyamatosan gondoskodtak arról, hogy e remekművek minél több emberhez eljuthassanak: kiállítások és könyvek tucatjai bizonyítják a közösség iránt érzett felelősségüket. A képek eladása ugyanerről a társadalmi szerepvállalásról tanúskodik: a befolyó pénz, az abból adható ösztöndíjak rendszere az alapítvány legfőbb célját, a nyelvébe zárt magyar irodalom nemzetközi megismertetését fogja szolgálni.

A leghíresebb magyar fauve festmény

Berény Róbert Weiner Leóról 1911-ben festett portréját legalább 27 alkalommal állították ki, reprodukcióinak számát megbecsülni is alig lehet: száznál is többször került könyvek, folyóiratok és napilapok oldalaira. Több dokumentumfilmben bemutatták, megsárgult fényképe még egy 1981-es, ismeretterjesztő diafilmen is megjelenik. Egyike annak a néhány modern magyar festménynek, amely beutazta szinte Európa összes országát. Kiállították többek között Róma, London, Párizs, Bécs, Stockholm, Helsinki, Genova, Zágráb, Luzern, Malmö és Göteborg múzeumaiban. Nincs még egy magángyűjteményben őrzött magyar festmény, amelyet ennyien láttak volna, amely ekkora ismertséget, ekkora nemzetközi presztízst szerzett volna az elmúlt negyven évben.

Múzeumokból kilépve

Bár Berény Weiner-portréja ? a Füst Milán gyűjtemény többi darabjához hasonlóan ? mindig is magánkézben, illetve alapítványi tulajdonban volt, mégis az elmúlt évtizedekben sokak szemében múzeumi darabbá nemesedett. 2002-től ? a Füst Milán Fordítói Alapítvány letétjeként ? hosszú éveken át a Magyar Tudomány Akadémia képtárát gazdagította, majd szinte folyamatosan kiállításokon szerepelt Budapesten, Bécsben, Rómában és Párizsban. Mindeddig senki sem hitte, hogy ez a korszakos remekmű valaha kilép a múzeumok világából és egy magángyűjtő számára is megszerezhetővé válik. A Weiner-portré ebből a szempontból hasonló utat jár be ahhoz, amilyet Gauguin jól ismert ? 2015-ben szenzációs áron, közel 300 millió dollárért a katari királyi családnak eladott ? remekműve befutott. Az 1892-ben festett kompozíció a baseli Kunstmuseumból került ki, ahol letétként 50 éven át őrizték.

A modern magyar művészet ikonja

Weiner Leó portréja nem csupán a Füst Milán gyűjtemény legjelentősebb darabja, de az egész magyar modernizmus egyik megkérdőjelezhetetlen koronaékszere is. A festő, a zeneszerző és az író barátságának szimbóluma, a Nyolcakat körülvevő szellemi elit összetartozásának jelképe.

Titokzatos festői üzenet

Tihanyi Lajos Falusi kentaur című 1912-es képe a modern magyar festészet egyik legtitokzatosabb kompozíciója. Az évtizedek óta ismert, számos alkalommal kiállított és reprodukált alkotást mindeddig ? a Nyolcak körében igen népszerűnek számító ? aktos csoportképként tartották számon. Barki Gergely legújabb kutatásai szerint azonban a festményen megjelenő férfiak a korabeli fényképek alapján pontosan azonosíthatók: a jobb oldalon látható akton a korszak jeles műkritikusa, Elek Artúr arcvonásait ismerhetjük fel, középen maga a festő jelenik meg, míg az apró lófigura Kernstok Károlyt, a Nyolcak vezérét szimbolizálja. A rejtett üzenetet feltehetően csak a beavatottak, a festő legközelebbi barátai tudták kódolni, a ma nézőinek az izgalmas kétely, az élvezetes intellektuális kihívás marad.

Cézanne festészetén túl

A festmény nem csupán titokzatos témájával, de radikálisan modern festői stílusával is megdöbbenti nézőjét. Tihanyi ezen a művén már túllép a Nyolcak legfőbb ideálján, Cézanne képeinek inspiráló hatásán. A valós arányokat a kompozíció belső erőinek engedve, a képmező dinamizálása érdekében szabadon alakítja, a perspektíva, az anatómia és a plasztikus formálás megtanult szabályait a kifejezőerő fokozása érdekében felülírja. A múlt frissen felfedezett óriása, El Greco elementáris művészete Magyarországon leginkább Tihanyi képeire hatott: ennek legszebb példája éppen a Falusi kentaur. Expresszív formanyelve Kokoschkától Francis Baconig számos nemzetközi nagysággal rokonítható.

Tökéletes felület ? gazdag faktúra

Különleges szerencse, ha Magyarországon egy festmény épségben vészel át több mint száz évet. A ritka kivételek közé tartozik Tihanyi remekműve. A finom tónusátmenetek, a változatos felületi kialakítás és a színek tompítatlan fénye miatt a Falusi kentaur csorbítatlanul közvetíti alkotója eredeti művészi szándékát.