Összeköttetések az Öntödében
Miért hasonlít annyira egymásra az esztergomi Mária Valéria híd és a komáromi Erzsébet híd? Mitől különleges a Szabadság híd? Mi kapcsolja e hidakhoz az Operaházat vagy a Keleti pályaudvart? ? tettük fel a kérdéseket délután 16 órától a Bem József utcai Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban.
A válaszokat az Összeköttetések, az Összekötő vasúti hídtól a Szabadság hídig című új időszaki kiállítás megnyitóján tudtuk meg Budán a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben az egyik legnagyobb magyar hídtervező, Feketeházy János kivételes alkotó kettős évfordulója kapcsán. ? Feketeházy munkássága egyedülálló volt a századfordulón, ahogyan alkotásai ma is páratlanok és nélkülözhetetlenek, hiszen hídjai városaink képét napjainkig meghatározzák, vagy éppen hatalmas térségeket kötnek össze. Többek között a Szabadság híd, az Déli Összekötő vasúti híd, a komáromi Erzsébet híd mellett tervezett lakóházat is, és az ő nevéhez kötődik a Keleti pályaudvar, vagy éppen az Operaház tetőszerkezetének tervezése is. Az egyik legnagyobb magyar hídtervező 175 éve, 1842-ben született, az évforduló pedig alkalmat ad arra, hogy kiállításunkban bemutassuk sokoldalú és máig ható életművét ? mondta el a kiállítással kapcsolatban Vitézy Dávid, az MMKM főigazgatója.
A megnyitóbeszéd után Pisch Zsuzsanna, a Hidászokért Egyesület főtitkárának köszöntötte a megjelenteket, majd Darvas Kristóf szintetizátoron varázsolt XIX-XX. századi dallamokat. Utána Legát Tibor, a program moderátora felkérte Domonkos Csaba muzeológust, a kiállítás rendezőjét a kiállítás bemutatására. A kiállításban az egyik legnagyobb magyar hídtervező, Feketeházy János MÁV főmérnök életét és munkásságát ismerhetik meg a látogatók. A mérnökét, kinek aktív életszakasza egybeesett a dualizmus korával, azzal az időszakkal, mely során sok ezer kilométernyi vasút és sok száz híd épült Magyarországon. A délután megnyílt időszaki kiállítás kettős évfordulóra emlékezik, hiszen Feketeházy a Lánchíd alapkő-letételének évében született, és 90 éve 1927-ben hunyt el.
Feketeházy életművének jelentőségét kiválóan szemlélteti, hogy 1870 és 1912 között minden MÁV hidat ő tervezett, vagy közreműködött a tervezési folyamatban. Az ő munkássága jelentette a nagyobb folyók feletti magyar hídépítés kezdetét; olyan hidakat tervezett, mint az (első) Összekötő vasúti híd, a fiumei forgóhidak, a komáromi Erzsébet híd, az esztergomi Mária Valéria híd, vagy fő műve, a Szabadság híd, mely az első olyan híd volt Budapesten, amit magyar tervező épített és magyar alapanyagokból készült.
A hídépítés terén véghez vitt munkássága mellett Feketeházy számos más területen is maradandót alkotott: újfajta vasbeton tetőszerkezet, hadihíd és egy váltóállító készülék szabadalmai fűződnek a nevéhez. Mindemellett tervezett lakóházat, és az ő nevéhez kötődik az Operaház, a Vámház (a mai Budapesti Corvinus Egyetem), valamint a Keleti pályaudvar tetőszerkezetének tervezése is. Az Operaháznál 1884-ben sarló alakú főtartókat tervezett, a Keleti Pályaudvar tetőszerkezete pedig Európában addig szokatlan módon tömör, azaz nem rácsos főtartóval épült meg.
A Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben 2018. március 31-én Nagyszombatig látható kiállításon eredeti hídelemek, nagy méretű hídmodellek, szemléltető eszközök, fényképek és dokumentumok mutatják be az egyik legnagyobb magyar hidász életét és jelentősebb műveit. A tárlat a hidak életét, valamint azoknak az adott térség, város fejlődésében betöltött szerepét is végigköveti. A kiállítás megvalósításában a Hidászokért Egyesület társrendezőként működött közre. A kiállított tárgyak felajánlásával a kiállítás megvalósulásához szintén hozzájárult a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt., a Magyar Közút, a Budapesti Műszaki Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszék, a Via Pontis Kft. és a Szegedi Móra Ferenc Múzeum.
