Múzeumból albán trónra
A Geraldine – Magyarország fehér rózsája című kiállítás nyílt meg tegnap este a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az Albán Nagykövetséggel együttműködésben 2018. január 7-én vasárnapig látható kamara-kiállításával a múzeum Apponyi Geraldine (1915 – 2002) grófnőre, a néhai albán királynéra emlékezik.
A kiállítás archív fényképek segítségével mutatja be Geraldine életét, elsősorban az 1938-as tiranai esküvőt állítva középpontba. Ezen kívül feltárja kapcsolatát a Nemzeti Múzeummal, hiszen majd minden életrajz említi, hogy a grófkisasszony rövid ideig a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott. Erről a korabeli újságok is beszámolnak.
Geraldine 1938. április 27-én ment férjhez I. Zogu albán királyhoz. A következő év áprilisában megszületett a trónörökös is, de az albán nép által hamar közkedveltté vált királyné tündérmeséje tovább nem folytatódhatott, mert a történelem közbeszólt. Néhány nappal Leka fiúk születése után a királyi párnak menekülnie kellett, miután az országot a fasiszta Olaszország megszállta, A Magyarország fehér rózsájának is nevezett királyné nyugat-európai és dél-afrikai emigrációja után csak élete végén térhetett vissza fiával Albániába.
A kiállításon archív fényképeken keresztül tárul fel Geraldine élete, melynek kiemelkedő pillanata volt az 1938-as tiranai esküvő. Az Albán Nagykövetség fénykép-reprodukcióinak a Magyar Nemzeti Múzeum anyaga ad keretet. A történeti fényképek, korabeli sajtófotók mellett híradórészletek is láthatók, és Piazza-Hunyor Katalin jóvoltából megtekinthető a királyi esküvő egyik résztvevője – először látható – megkapó felvételeket őrző albuma is. A tárlaton újságcikkekbe olvashatunk bele, és megcsodálhatunk két ezüst cigarettatárcát: mindkettő Villani Frigyes, egykori római követ tulajdona volt, aki az esküvő egyik tanúja 1938-ban.
A kiállítás másik fontos szála Geraldine kapcsolata a Nemzeti Múzeummal. A királyné majd minden életrajza említi, hogy a grófkisasszony rövid ideig a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott. Láthatjuk, hogy a hír a korabeli újságok számára is érdekesnek bizonyult! Apponyi Geraldine alkalmazását rokonának, gróf Zichy Istvánnak, a múzeum igazgatójának köszönhette, a félárva lánynak anyagi helyzete miatt volt szüksége a pénzkereső állásra. Volt, hogy havi 60 pengő fizetésről, volt, hogy – erős túlzással – havi 800 pengőről írtak az újságok.
A későbbi albán királyné tehát esküvője előtt fél évvel még kiadványokat és képeslapokat árult Budapesten, a korabeli múzeumi boltban és – mint más lapban olvashatjuk – angol, német és francia nyelvtudásának köszönhetően a múzeum idegenforgalmi pavilonjában is szolgálatot teljesített, azaz intézményt propagáló munkát végzett. E két feladatkör valószínűleg egybeolvadt, hiszen a kiadványárusító pult és az említett pavilon ugyanazt a helyszínt jelenthette a múzeumépület előcsarnokában. A dolgozó nőszerep, az albán király mellett trónra kerülő, modern felfogású magyar feleség személyiségének és imázsának fontos elemeként hathatott. Ezzel a kiállítással tehát a Magyar Nemzeti Múzeum Geraldine-ra nemcsak mint királynéra, hanem mint egykori munkatársra is emlékezik.
