Kereszt-tűzben a múzeumban
Egy felekezethez, vallási csoporthoz való tartozás ma is lehet kiváltó oka annak, hogy valaki üldözötté, áldozattá váljon. A legtöbb támadás a vallási diszkriminációt monitorozó intézetek kutatásai alapján a keresztényeket éri. Különösen súlyos a helyzet a Közel-Keleten, a kereszténység bölcsőjében, ahol kétezer éves közösségek megmaradását fenyegeti veszély.
A Kereszt-tűzben ? Keresztényüldözés a Közel-Keleten címmel szeptember 19-én kedden megnyílt kiállítással Magyar Nemzeti Múzeum, mint a magyar és keresztény kultúrának, illetve annak történeti örökségének őrzője és kezelője, feladatának tartja, hogy a problémákat elemezze és érzékenyen megjelenítse. A naponta ismétlődő robbantások, véres összecsapások, az egész Közel-Kelet és Észak-Afrika nagy részét elárasztó humanitárius katasztrófa a hír-összeállítások rutinszerűen ismételt elemévé vált. A térség háború és erőszak sújtotta országaiban a személyes és a közösségi tragédiák mindenkit érintenek.
A keresztények sorsa azonban kiemelt figyelmet követel, hiszen az elmúlt évek eseményei korábban soha nem látott mértékben rázták meg közösségeiket és gyorsították fel számarányuk radikális csökkenését. A nyugati kultúra keresztény gyökerei a Közel-Kelet véráztatta földjébe ágyazottak, kitépésük, elhalásuk az egyetemes emberi civilizációt alapjaiban rengetheti meg. A szélsőséges szervezetek és a muszlimok közé semmi esetre sem tehető egyenlőségjel.
Az iszlám legszélsőségesebb értelmezését valló dzsihadista szalafizmus a XX. század második felében alakult ki. A jelenkori dzsihadizmus meghatározó szervezete a magát Iszlám Állam Irakban és Levantében (röviden ISIS) nevező terrorszervezet. Az ISIS mellett azonban több száz hasonló elveket valló fegyveres csoport működik a térségben. Az emberek ellen elkövetett erőszak mellett mindennaposak az épített örökség elleni támadások is. A keresztények kultikus helyei a terroristák számára a pogányság jelképei, amelyeket el kell pusztítani. A támadások célja egyrészt a szimbolikus jelentőségű épületek megsemmisítése, másrészt pedig lakóházak lerombolása.
A közel-keleti keresztény közösségek apadása kétségbeejtő méreteket öltött az elmúlt években. Reménységet tápláló fejleményekre és kezdeményezésekre is találunk azonban példát. Világszerte egyre több erőfeszítés történik, amelyeknek célja a probléma hangsúlyozása mellett az otthonmaradás, az újjáépítés és a hazatérés elősegítése. A kiállítás célja, hogy tudományos alapokra helyezve, történetileg és szakmailag alátámasztva felhívja a figyelmet a Közel-Keleten zajló folyamatokra, rámutasson a helyzet tarthatatlanságára, feltárja az okokat, és felvázolja a következményeket. A bemutatott személyes történeteken keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet azokra az egyénekre, akik egy-egy közösséghez, kultúrához való tartozásuk miatt szenvednek el ma is rendkívül súlyos atrocitásokat.
A kiállítás főkurátora: Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet munkatársa. Rendezői: Horváth-Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézetből és Mércz András az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetéből kurátor-szakértőként. Szaktanácsadóként közreműködött: Kiss Etele, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa. Munkájukhoz rengeteg külső segítséget és felajánlást is kaptak alábbi szervezetektől: ACN International, Aid to the Church in Need; Káld Katolikus Egyház; Szír Ortodox Egyház; Szír Katolikus Egyház; Melkita Görög Katolikus Patriarkátus, Damaszkusz; Kopt Ortodox Egyház; Major Balázs; Régészeti Emlékek és Múzeumok Főigazgatósága ? Directorate-General of Antiquities and Museums; Magyar Kurír; Merényi Zita; Székesfehérvári Egyházmegye; ADF International; SAT-7 televízió. A kiállítás az EMMI Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárság támogatásával valósult meg.
